Mi a diabéteszes retinopátia?
A diabéteszes retinopátia a cukorbetegség szövődménye, amely a szemen jelentkezik, és amelyet a magas vércukorszint és a szem mögötti fényérzékeny szövet (retina) érrendszerének károsodása okoz. A diabéteszes retinopátia kezdetben tünetmentes, vagy csak enyhe látásproblémákat okozhat. A korai stádiumban a retina apró véredényei elvékonyodnak. Idővel az erekben kis aneurizmák (az ér átmérőjének kiszélesedése) alakulnak ki, amelyek megrepedhetnek, és a vér összegyűlhet az üvegtesten (a szem belsejében lévő gélszerű folyadék).
A retina a szem hátulsó részén található fényérzékeny sejtréteg, amely a fényt elektromos jelekké alakítja. A jeleket az agyba továbbítja, amely azokat az általunk látott képpé alakítja. A retinának állandó vérellátásra van szüksége, amelyet apró erek hálózatán keresztül kap. Idővel a tartósan fennálló magas vércukorszint 3 fő lépésben károsíthatja ezeket az ereket:
- lappangó retinopátia – kis duzzanatok alakulnak ki az erekben, amelyek enyhén vérezhetnek, de általában nem befolyásolják a látást.
- preproliferatív retinopátia – súlyosabb és kiterjedtebb elváltozások alakulnak ki az erekben, beleértve a jelentősebb vérzéseket a szemben
- proliferatív retinopátia – hegszövet és új erek alakulnak ki a retinán, amelyek törékenyek és könnyen véreznek, ami látásvesztéshez vezethet.
Ha nem diagnosztizálják és kezelik, vakságot okozhat. A diabéteszes retinopátia azonban általában csak néhány év múlva jut el abba a stádiumba, hogy veszélyezteti a látást. Ennek kockázatának minimalizálása érdekében a cukorbetegeknek követniük kell néhány előírást:
- Ellenőrizze vércukorszintjét, vérnyomását és koleszterinszintjét.
- Évente vizsgáltassa meg a szemét
- Ha a szemproblémát időben észlelik, életmódbeli változtatásokkal és/vagy kezeléssel megakadályozható, hogy a probléma súlyosbodjon.
Melyek a diabéteszes retinopátia tünetei?
A diabéteszes retinopátia korai stádiumában általában nem észlelhető, mivel a korai stádiumban nem mutatkoznak nyilvánvaló tünetek, csak, amikor már előrehaladott. A rendellenesség korai jelei azonban a diabetológiai szűrés során végzett szemvizsgálattal kimutathatók. Azonnal forduljon háziorvosához és szemészéhez, ha az alábbi tünetek bármelyikét észleli:
- a látás fokozatos romlása
- hirtelen látásvesztés
- a látótérben lebegő alakzatok
- homályos vagy elmosódott látás
- szemfájdalom vagy szemvörösség
Ezek a tünetek nem feltétlenül jelentenek diabéteszes retinopátiát, de fontos, hogy ellenőrizzük őket. Ne várjon a következő szűrésig. Egyéb tünetek lehetnek:
- Makula ödéma. Ha a betegség súlyosbodik, a retina destruktív elváltozásai súlyos látásromláshoz vagy vaksághoz vezethetnek.
- Fekete pontok, foltok, csíkok a látótérben: az ilyen megnyilvánulások hirtelen, nagyon nagy számban történő megjelenését a retina leválása okozhatja, amely a cukorbetegség súlyos szövődménye.
- Homályos, torz látás vagy olvasási nehézségek.
- „Fényes villanások” a látótérben a fej vagy a szem mozgatásakor: ezek fekete háttér előtt könnyebben megkülönböztethetők; az ilyen villanások akkor fordulhatnak elő, ha az üvegtestben lévő hegek a retinát feszítik, ami végül retinaleváláshoz vezethet.
- Újonnan jelentkező látásvesztés vagy hirtelen látásvesztés: a látás hirtelen, teljes vagy részleges elvesztése számos szembetegség tünete lehet, beleértve a retina leválását vagy a szemgolyón belüli vérzéseket.
A diabéteszes retinopátia legkönnyebben szemfenékvizsgálattal diagnosztizálható. Ha valaki cukorbetegségben szenved, ajánlott évente felkeresni szemészorvosát szemfenékvizsgálatra.
Angiofluorográfia (AFG)
Miközben a pupillák ki vannak tágítva, az orvos felvételeket készít a szem belsejéről. Ezután speciális kontrasztanyagot fecskendez a kar vénájába, és további képeket készít, miközben a festék a szem ereiben kering. A képek segítségével azonosítani tudja az elzáródott, eltört vagy folyadékot szivárogtató ereket. Ezt a vizsgálatot a Zeiss Visucam Lite készülékkel végzik, amely a szemfenékvizsgálatok egyik leghatékonyabb eszköze.
Optikai koherencia tomográfia (OCT)
A szemészorvos kérheti az optikai koherencia tomográfiás (szemészeti OCT) vizsgálatot. Ez a képalkotó vizsgálat keresztmetszeti képeket készít a retináról, amelyeken a retina számos mérési értéke látható. A vizsgálat révén a szakember megállapítja, hogy szivárgott-e folyadék a retinaszövetbe. Ezt követően az optikai koherencia tomográfia (OCT) segítségével nyomon követhető a kezelés folyamata.
Melyek a diabéteszes retinopátia kialakulásának kockázati tényezői?
Bárkinél, aki a cukorbetegség bármelyik formájában szenved, kialakulhat diabéteszes retinopátia – beleértve az 1-es és 2-es típusú cukorbetegeket, valamint a terhességi cukorbetegséget (a terhesség alatt kialakuló cukorbetegség egy típusa). A kockázat annál nagyobb, minél előrehaladottabb és súlyosabb cukorbetegségben szenved. Idővel a cukorbetegek több mint felénél diabéteszes retinopátia alakul ki. A jó hír az, hogy a diabéteszes retinopátia kialakulásának kockázatát csökkentheti a cukorbetegség szabályozásával.
Azoknál a cukorbeteg nőknél, akik teherbe esnek – vagy azoknál a nőknél, akiknél terhességi cukorbetegség alakul ki – megnő a diabéteszes retinopátia kockázata. Ha cukorbeteg és terhes, minél előbb végeztessen el egy teljes körű szemészeti vizsgálatot.
Kezelés nélkül a diabéteszes retinopátia különböző szövődményekhez vezethet. Amikor az erek a szemet kitöltő fő folyadékba, az üvegtestbe véreznek, ezt üvegtesti bevérzésnek nevezzük. Enyhe esetekben a tünetek közé tartozik a látótérben lebegő részecskék megjelenése, de súlyosabb esetekben a látás elvesztése is előfordulhat, mivel az üvegtestben lévő vér megakadályozza a fény bejutását a szembe. Ha a retina sértetlen marad, az üvegtesti bevérzés magától felszívódhat.
Bizonyos esetekben a diabéteszes retinopátia retina leváláshoz vezethet. Ez a szövődmény akkor fordulhat elő, ha a hegszövet a retinát a szem hátulsó részétől eltávolítja.
Általában lebegő részecskék megjelenését okozza az egyén látóterében, fényvillanásokat és súlyos látáscsökkenést. A retina leválása jelentős kockázatot jelent a látás teljes elvesztésére, ha az illető nem részesül kezelésben.
A folyadék normális áramlása a szemben elzáródhat, mivel új erek képződnek, ami glaukómához vezet. Az elzáródás nyomást okoz a szemben, ami növeli a szem megerőltetésének, a látóideg károsodásának és a látás elvesztésének kockázatát.
Hogyan előzhető meg a diabéteszes retinopátia?
Csökkentheti a diabéteszes retinopátia kialakulásának kockázatát, illetve segíthet megállítani a betegség súlyosbodását, ha ellenőrzés alatt tartja vércukor-, vérnyomás- és koleszterinszintjét. Ezt megteheti az említett betegségek előírt kezelései segítségével, és természetesen egészséges életmóddal.
Egészséges életmód – néhány életmódbeli változtatás bevezetése javíthatja általános egészségi állapotát, és csökkentheti a retinopátia kialakulásának kockázatát. Ezek közé tartoznak:
- egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás – különösen a só, a zsír és a cukor csökkentésére törekedjen.
- fogyás, ha túlsúlyos – a 18,5-24,9-es BMI (testtömeg index)-t kell megcéloznia; a BMI-kalkulátor segítségével kiszámíthatja BMI-jét.
- rendszeres testmozgás – hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású tevékenység, például gyaloglás vagy kerékpározás; a napi 10 000 lépés megtétele jó módszer lehet e cél eléréséhez.
- a dohányzásról való leszokás
- ne lépje túl az ajánlott alkoholmennyiséget – a férfiaknak és a nőknek nem ajánlott rendszeresen heti 14 egységnél több alkoholt fogyasztaniuk
Lehet, hogy a vércukorszint (például inzulin vagy metformin), a vérnyomás (például ACE-gátlók) és/vagy a koleszterinszint (például sztatinok) szabályozására is felírnak Önnek gyógyszert.
Ellenőrizze folyamatosan vércukor-, vérnyomás- és koleszterinszintjét – könnyebb lehet ellenőrzés alatt tartani vércukor-, vérnyomás- és koleszterinszintjét, ha rendszeresen ellenőrzi azokat, és tudja, hogy milyenek az értékei. Minél alacsonyabban tudja tartani ezeket, annál kisebb az esélye a retinopátia kialakulásának.
Melyek a diabéteszes retinopátia típusai?
A diabéteszes retinopátiának két típusa van:
Korai diabéteszes retinopátia. Ebben a gyakoribb formában – amelyet nem proliferatív diabéteszes retinopátiának (NPDR) neveznek – nem képződnek (nem proliferálódnak) új erek. NPDR esetén a retinában lévő erek falai gyengülnek. A kisebb erek falából kis dudorok állnak ki, amelyekből néha folyadék és vér szivárog a retinába. A nagyobb retinaerek tágulni kezdhetnek, és átmérőjük is szabálytalanná válhat. Az NPDR az enyhétől a súlyosig terjedhet, ahogy egyre több ér elzáródik.
Néha a retina erek károsodása folyadék felhalmozódásához (ödéma) vezet a retina központi részén (makula). Ha a makula ödéma csökkenti a látást, kezelésre van szükség a maradandó látásvesztés megelőzése érdekében.
Előrehaladott diabéteszes retinopátia. A diabéteszes retinopátia átmehet ebbe a súlyosabb, proliferatív diabéteszes retinopátiának nevezett típusba. Ennél a típusnál a sérült erek elzáródnak, és új, kóros erek nőnek a retinában. Ezek az új erek törékenyek, és az üvegtestbe szivároghatnak.
Végül az új erek növekedéséből származó hegszövet a retina leválását okozhatja a szem hátulsó részéről. Ha az új erek akadályozzák a folyadék normális áramlását a szemben, nyomás alakulhat ki a szemgolyóban. Ez a felgyülemlés károsíthatja a szemből az agyba képeket továbbító idegeket (a látóideget), ami glaukómához vezethet.
Melyek a diabéteszes retinopátia kezelési módszerei?
A diabéteszes retinopátia kezelése számos tényezőtől függ, beleértve a betegség súlyosságát és azt, hogy hogyan reagált a korábbi kezelésekre. A korai stádiumban az orvos dönthet úgy, hogy beavatkozás nélkül fokozott figyelemmel kíséri a személy szemeinek állapotát. A betegeknek együtt kell működniük orvosukkal a cukorbetegség kezelésében. A vércukorszint megfelelő szabályozása jelentősen lelassíthatja a diabéteszes retinopátia kialakulását.
A legtöbb esetben az előrehaladott diabéteszes retinopátia esetén a személynek sebészeti kezelésre lesz szüksége.
A következő lehetőségek állnak rendelkezésre:
Lézeres kezelés (lézeres fotokoaguláció)
A lézeres fotokoaguláció olyan orvosi eljárás, amely egy olyan fénysugár alkalmazásából áll, amely a szemmel érintkezve hőhatást fejt ki, ami a szem vérereinek finom kiégetését eredményezi. A patológiától függően ez az eljárás elvégezhető a műtőben vagy az orvosi rendelőben.
A beteget érzéstelenítő és pupillatágító cseppek befecskendezésével készítik elő. A páciens egy székbe ül, és az orvos vizsgálati lencsét alkalmaz. A mikroszkópon keresztül a retina nagyított képe látható.
Dr. Holhoș klinikáin a lézeres beavatkozásokat a Zeiss Visual III készülékkel végzik, amely egy korszerű, nagy teljesítményű készülék.
Injekciók
Bizonyos gyógyszerek csökkenthetik a duzzanatot és minimalizálhatják a szem vérereiből történő szivárgást. A gyógyszerek közé tartozhatnak a VEGF-ellenes gyógyszerek és a kortikoszteroidok.
A szeminjekció beadása a következő lépésekből áll:
- szemtisztítás a fertőzések megelőzése érdekében
- érzéstelenítő gyógyszer alkalmazása a szemen
- a gyógyszer bejuttatása a szembe egy nagyon kis tűvel
Az embereknek szükségük lehet rendszeres injekciókra, de idővel ezek szükségessége többnyire ritkul.
Műtét
Ha valakinek problémái vannak a retinával vagy az üvegtesttel, akkor előnyös lehet számára a vitrektómia. Ez az eljárás az üvegtest eltávolítását jelenti a szemből. A cél az elmosódott üvegtest vagy vér pótlása a látás javítása érdekében, valamint az, hogy az orvos megtalálja és orvosolja a retinavérzés forrásait. A homályos vagy vérző üvegtest eltávolítása után a sebész tiszta folyadékot vagy gázt helyez a helyére. A műtét után a személynek általában egy napig szemtapaszt kell viselnie, és szemcseppeket kell használnia a duzzanat csökkentése és a fertőzés megelőzése érdekében.
A műtét nem gyógyítja a diabéteszes retinopátiát, de megállíthatja vagy lelassíthatja a tünetek súlyosbodását. A cukorbetegség tartós betegség és a kezelés ellenére további retinakárosodás és látásvesztés következhet be.
Hivatkozások:
- https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/diabetic-retinopathy/symptoms-causes/syc-20371611
- https://www.webmd.com/diabetes/diabetic-retinopathy
- https://www.healthline.com/health/type-2-diabetes/retinopathy
A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.
A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.
A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.
A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.
Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.
A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.
A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.
A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.
A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.
Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet.
Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről.
Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.
Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.
A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.
A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.
Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.
Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.
A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.
A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz.
Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.
A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.
A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor.
A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.
A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.
A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.
A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).
A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.
Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.
A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.
A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.