Kötőhártya-gyulladás

A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.

Mi a kötőhártya-gyulladás?

A kötőhártya egy vékony, sima, átlátszó hártya, amely a szemgolyót a szaruhártya széléig borítja be. A kötőhártya számos szerepet tölt be:

  • Véd a bakteriális fertőzések ellen az enzimek, a nyálka és a szaprofita flóra segítségével;
  • Védi a szervezetet az allergiás kontaktreakciókkal szemben;
  • Kialakítja és fenntartja a könnyfilmet.

A kötőhártya-gyulladás egy gyulladásos állapot, amelyet a kötőhártya hiperszekréciója okoz. 

  • Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.
  • Nem súlyos betegség, amennyiben az első tünetek megjelenésekor azonnal elkezdik kezelni.
  • Kezdetben az egyik szemet érintheti, majd átterjedhet a másikra.
  • Nem minden kötőhártya-gyulladás fertőző.
  • Általában nem befolyásolja a látásélességet.

Mi okozza a kötőhártya-gyulladást?

A kötőhártya-gyulladást okozhatja:

  • Allergiás reakciók olyan irritáló anyagokra, mint a por, pollen, füst, úszómedencékből származó klór vagy a szemmel érintkező kozmetikumok;
  • Vírusok, baktériumok – erről bővebben a „bakteriális kötőhártya-gyulladás” részben;
  • Nemi úton terjedő fertőzések ( chlamydia, gonorrhoea) – ritkább okok (erről bővebben a „kötőhártya-gyulladás csecsemőknél” részben).

Számos más ok is elősegítheti a kötőhártya-gyulladás kialakulását:

  • Nem megfelelő higiénia;
  • Páratartalom;
  • Hőség.

Melyek a kötőhártya-gyulladás tünetei?

A leggyakoribb tünetek a következők:

  • A szem kivörösödése – a szemhéjak és a szemfehérje belsejében;
  • Idegentest érzése;
  • Erős könnyezés;
  • Homályos látás;
  • Fényérzékenység;
  • Zöldes vagy sárgásfehér szemváladék, különösen bakteriális kötőhártya-gyulladás esetén;
  • Zavaró érzés és viszketés;
  • Égő érzés a szemben.

Hányféle kötőhártya-gyulladás létezik?

Allergiás kötőhártya-gyulladás

Az allergiás kötőhártya-gyulladás a leggyakoribb forma, amely bizonyos allergénekkel – por, gombák, atkák, pollenek vagy penészgombák – szembeni túlérzékenység következtében alakul ki. Néha kozmetikumok, gyógyszerek vagy a kontaktlencse helytelen használata is okozhatja. 

  • A legtöbb esetben tavasszal vagy ősszel fordul elő.
  • Az allergiás kötőhártya-gyulladás nem fertőző.
  • Néha társulhat allergiás náthával, amely tüsszögéssel, vizes orrváladékozással, illetve orr- és torokviszketéssel jár.
  • Az allergiás kötőhártya-gyulladás tünetei hasonlóak a szaruhártya kiszáradása miatt kialakuló kötőhártya-gyulladás tüneteihez, ezért célszerű a könnyfolyás felmérése az állapot típusának és a megfelelő kezelésnek a megállapítása érdekében.

Bakteriális kötőhártya-gyulladás

Az ilyen típusú kötőhártya-gyulladásban leggyakrabban olyan baktériumok fordulnak elő, mint a staphylococcus, streptococcus, haemophilus és chlamydia. 

  • Az első jel az, amikor úgy ébredsz, hogy a szemhéjad össze van ragadva, és nyálkás váladékot veszel észre a szempilláid tövében. A szem szúró vagy idegentest-érzésként is jelentkezhet a szemében, valamint hiperkönnyezésként.
  • Először az egyik szemet érinti, majd 24-48 órán belül a másik is fertőződik.
  • Az akut bakteriális kötőhártya-gyulladás a szemhéj belső oldalán egy egész hártyát hoz létre, és ha nem kezelik időben, komplikációkhoz vezet: érinti a könnycsatornákat és szaruhártya-fertőzést okoz.

Megfázásos vagy vírusos kötőhártya-gyulladás

Fertőző vírusok okozzák, amelyek gyakran a megfázással járnak együtt. 

  • A vírusos kötőhártya-gyulladás a következő módon terjed: közvetlen szem-kéz érintkezés, szennyezett légzőszervi részecskék vagy nem megfelelően klórozott uszodavíz. A kötőhártya-gyulladásnak ez a formája leginkább intézményekben vagy zsúfolt helyeken fordul elő: kórházakban, iskolákban, uszodákban.
  • A megfázásos kötőhártya-gyulladás a klasszikus tüneteken (vörös szem, bőséges könnyezés, váladékozás, viszketés) kívül a következő tünetekkel is jelentkezhet: szemhéjödéma és a fül előtti adenopátia (a fül melletti nyirokcsomó).
  • A vírusos kötőhártya-gyulladás szövődményei keratitishez (a szaruhártya gyulladása) vezethetnek, ami a látás minőségének romlásával, szemfájdalommal és fényérzékenységgel jár.
  • Ha hólyagos bőrelváltozások láthatóak, a kötőhártya-gyulladást Herpes- vagy Varicella zoster-vírusok okozhatják. 

Kötőhártya-gyulladás csecsemőknél 

A csecsemők kötőhártya-gyulladásának egyik formája az újszülöttkori kötőhártya-gyulladás. Ez olyan természetes úton született csecsemőknél fordul elő, akik chlamydia vagy gonorrhoea fertőzésnek vannak kitéve. 

  • Az újszülöttkori kötőhártya-gyulladás súlyos, és sürgős kezelést igényel, már a szülészeti osztályon. Ellenkező esetben a baba látása egész életére károsodhat.
  • Nyálkás-gennyes váladékkal és kötőhártya-tüszőkkel jelentkezik a belső szemhéjhártyán.
  • Kezelés hiányában az újszülöttkori kötőhártya-gyulladás krónikussá válik, és a szaruhártyát is érintheti.

Kötőhártya-gyulladás gyermekeknél

  • Az allergiás kötőhártya-gyulladás a leggyakoribb kötőhártya-gyulladás gyermekeknél. Főleg tavasszal fordul elő, és fülgyulladással is járhat. A tünetek a serdülőkor elérésekor megszűnnek.
  • A gyermekek bakteriális kötőhártya-gyulladást is kaphatnak azon csoportok – bölcsőde, óvoda vagy iskola – miatt, amelyekben hosszú időt töltenek. Itt nagyobb a fertőzés veszélye. A bakteriális kötőhártya-gyulladás gyermekeknél nem fájdalmas, és körülbelül egy hét alatt kikezelhető.
  • A ” megfázás okozta kötőhártya-gyulladás” szintén előfordulhat gyermekeknél az adenovírus családba tartozó vírusokkal való fertőzést követően vagy egy másik fertőzött személlyel való érintkezés következtében. 

Hogyan kezeljük a kötőhártya-gyulladást?

A betegség formájától függően a kezelés eltérő. Általában:

  • Az allergiás kötőhártya-gyulladás antihisztaminokkal vagy kortikoszteroidokkal kezelhető.
  • A bakteriális kötőhártya-gyulladás antibiotikumot igényel.
  • Vírusos kötőhártya-gyulladás esetén tüneti kezelés alkalmazható.

Hogyan kezeljük az allergiás kötőhártya-gyulladást??

Az allergológus felkeresése szükséges a kiváltó anyag meghatározásához.

  • Antihisztaminok, szemcseppek és tabletták;
  • Kortizon tartalmú szemcsepp;
  • Hideg borogatások a szemre. 

Amennyiben lehetséges, ajánlott az allergén kerülése. 

Hogyan kezeljük a bakteriális kötőhártya-gyulladást??

A betegség stádiumától függően a bakteriális kötőhártya-gyulladást szemcsepp formájában antibiotikumokkal kezelik. 

  • Rendszerint 3-4 alkalommal/nap alkalmazzák, de súlyos formák esetén 1-2 óránként is alkalmazható.
  • Ha a kezelés 10 nap elteltével sem vezet javuláshoz, újabb szemészorvosi látogatás javasolt.
  • Az antibiotikus kenőcsök ellenjavalltak, mivel elősegítik a szemváladék pangását, és kedvező környezetet teremtenek a kórokozók számára.
  • A szem lekötése nem ajánlott.

Hogyan kezeljük a vírusos kötőhártya-gyulladást?

A vírusos kötőhártya-gyulladást a beteg tüneteinek enyhítésével kezelik a betegség teljes elmúlásáig. Mivel fertőző, a fertőzött személyt el kell különíteni. 

  • A felülfertőződés helyileg alkalmazott antibiotikumokkal kezelhető.
  • A kipirosodott szem, a viszketés és a csípés műkönnyekkel, érösszehúzó cseppekkel és antihisztaminokkal enyhíthető.
  • A keratitis szaruhártya-vizsgálatot és szteroid gyulladáscsökkentőkkel történő kezelést igényel.
  • Ha a betegnek szemhéjödémája is van, hideg borogatás javallott.
  • A teljes gyógyulás 15-20 napot vehet igénybe. 

Hogyan előzheti meg a kötőhártya-gyulladást?

  • Rendszeresen cserélje a párnahuzatokat és az ágyneműt.
  • Ne vegyen kölcsön kozmetikumokat. Ha kötőhártya-gyulladása van, ne használja őket, amíg teljesen fel nem épül.
  • Fordítson kellő figyelmet a kontaktlencsék használatára és azok megfelelő higiéniájára. Ha kötőhártya-gyulladása van, dobja ki a lencséket, a tárolóedényt, amelyben tartja őket, és a tárolóoldatot.
  • Ha fertőző típusú, ne fogjon kezet más emberekkel.
  • Ha kötőhártya-gyulladása van, próbálja meg nem megérinteni az fertőződött szem(ek)et. Rendszeresen mosson kezet meleg vízzel és szappannal. 

Ha kötőhártya-gyulladás vagy bármilyen más szembetegség tüneteit észleli, ne habozzon felvenni a kapcsolatot Dr. Holhos klinikával. A szemészeti szakrendelő hálózat Kolozsváron, Nagyszebenben, Gyulafehérváron, Tordán és Medgyesen várja Önt, rendkívül jól képzett csapattal, minőségi szolgáltatásokkal és a legmodernebb technológiákkal.

Dr. Teodor Holhos, szemészsebész által orvosilag felülvizsgált szöveg
Írta Dr. Holhos csapata
Rendellenességek

A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.

A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.

A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.

A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.

Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.

A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.

A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.

A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.

A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.

Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet. 

Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről. 

Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.

Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.

A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.

A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.

Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.

Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.

A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.

A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz. 

Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.

A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.

A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor. 

A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.

A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.

A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.

A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).

A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.

Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.

A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.

A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.

LÁSD Összes
EGYEZTESSEN IDŐPONTOT

Időpontot gyorsan foglalhat a jobb oldali űrlap segítségével, vagy telefonon keresztül. A recepción dolgozó kollégáink szívesen tájékoztatják Önt a szabad időpontokról és a szükséges információkról. Az űrlap kitöltése nem időpont egyeztetés vagy időpont megerősítés, hanem időpontigénylés. Csapatunk felveszi Önnel a kapcsolatot, hogy ellenőrizze az orvosok elérhetőségét és időpontot egyeztessen.

A rendelők és klinikákelhelyezkedése

Betegtájékoztató a konzultációra/műtétre történő időpont-egyeztetéshez

Az a páciens, aki a konzultációra/műtétre szóló időpontot egyszer, legalább egy nappal az időpont előtt lemondja, ugyanolyan feltételek mellett jogosult egy második időpontra.
Ha a páciens a második alkalommal is lemondja a konzultáció és/vagy műtét időpontját, új időpontot csak akkor kap, ha elfogadja az előzetes fizetést (fizetési megbízással vagy készpénzzel a recepción) úgy a konzultációra, mint a műtétre vonatkozóan.
Az a beteg, aki nem jelenik meg a konzultáción/műtéten, nem mondja le az időpontot, és nem válaszol a hívásokra, csak akkor kérhet második időpontot, ha a konzultációért/műtétért előre fizet.
A Prk/Femtolasik/Smile Pro retina- vagy lézeres műtétre időpontot kérő páciensek a műtét költségének 30%-át előre fizetik. Az időpontot csak az előleg átvétele után egyeztetjük. Ha a páciens a műtét előtt legalább 48 órával jelzi, hogy objektív okokból nem tud megjelenni, a teljes előleget visszafizetjük. Ha a páciens nem jelenik meg, és nem jelzi legalább 48 órával korábban, hogy nem tud megjelenni, a befizetett előleg kártérítés címén elveszettnek minősül, és nem térítjük vissza.






    Szeretne megválni a szemüvegétől?
    Fénytörési rendellenesség
    Amennyiben vizsgálatai nem javasolják a SMILE Pro műtétet, beleegyezik, hogy a kínálatunkból - PRK, FemtoLASIK, SMILE, Presbyond, multifokális műlencseimplantátum -
    egy másik műtétet javasoljunk?
    Szenved-e egyéb szembetegségben? Diabéteszes retinopátia, glaukóma, nystagmus (szemtekerezgés), amblyopia (lusta szem), stb?

    Szenved-e krónikus betegségekben - magas vérnyomás, cukorbetegség stb.