Mi a hipermetrópia?
A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre). A súlyos távollátás esetén a távolságtól függetlenül minden homályosnak tűnhet.
Kik vannak a távollátás kockázatának kitéve?
A távollátás gyakran érinti a 40 év feletti felnőtteket, de minden korosztályt érinthet – beleértve a csecsemőket és a gyermekeket is. Gyermekeknél a távollátás általában genetikai eredetű. A csecsemők és kisgyermekek is szenvedhetnek a távollátástól, de ez idővel magától helyreáll, ahogy a gyermekek idősebbek lesznek. Előfordulhat azonban, hogy az egyik szem lusta lesz (amblyopia). Ennek oka, hogy a rosszabbul látó szemet az agy figyelmen kívül hagyja, és nem tanulja meg a helyes látásmódot. Ha ezt nem korrigálják kisgyermekkorban, fennáll a veszélye annak, hogy a gyengébb szem soha nem fog olyan jól látni, mint a másik szem.
Melyek a távollátás főbb tünetei?
A tünetek a beteg korától és a fénytörési hiba súlyosságától függően változnak. A beteg lehet tünetmentes. A fiatal betegek alacsony fénytörési hibája általában enyhe akkomodációs erőfeszítéssel korrigálható, anélkül, hogy tüneteket okozna. Ha azonban a szemizmoknak erősebben kell dolgozniuk, olyan tünetek jelentkezhetnek, mint például:
- Egyeseknek csak a közeli tárgyakra való fókuszálás okoz gondot, míg másoknak nehézséget okoz, hogy bármilyen távolságban tisztán lássanak.
- A közeli tárgyak homályosnak és fókuszálatlannak tűnnek, de a távoli tárgyak tisztán látszanak.
- Hunyorítania kell, hogy tisztán lásson
- Fáradt vagy feszült a szeme olyan tevékenységek után, amelyek a közeli tárgyakra való összpontosítást igénylik, mint például olvasás, írás vagy számítógépes munka.
- Fejfájás
- Enyhe viszolygás a fénytől/fotofóbia
A távollátó gyermekeknek kezdetben gyakran nincsenek nyilvánvaló látásproblémáik. De ha nem kezelik, ez olyan problémákhoz vezethet, mint például a lusta szem.
Mi okozza a távollátást?
A távollátás által érintett szemek nem törik (hajlítják) megfelelően a fényt. Alulfókuszálják a fényt és hiányos képet alkotnak a retinán. Amikor ez történik, nem lát tisztán.
A könnyebb megértés érdekében tekintsük át, hogyan működik a normális látás.
- A fény behatol a szembe.
- A fény megtörik, amikor két részen halad át. Először a szaruhártyán, a szem elülső részén lévő fedőrétegen, majd a lencsén, az átlátszó részen, amely a fényt mélyebbre fókuszálja a szembe.
- A fény fókuszált foltot képez a retinán, a szem hátsó részén lévő vékony szövetrétegen.
- A retina információt küld az agynak.
- Az agy az üzeneteket képpé alakítja.
A távollátás akkor fordul elő, ha a második lépéssel, a fénytöréssel van probléma.
Ennek az lehet az oka, hogy:
- A szemgolyó túl rövid. Ez azt jelenti, hogy a retina közelebb van a pupillához, így a fény elhalad a retina mellett. Egy normális szem általában körülbelül 23 mm hosszú, így a távollátó szem 23 mm-nél rövidebb lehet.
- A szaruhártya (az átlátszó réteg a szem elülső részén) túl lapos. A szaruhártyának íveltnek kell lennie, hogy a fényt a retinára irányítsa.
- A szem belsejében lévő lencse nem tud megfelelően fókuszálni
Néha a távollátás a szülőktől örökölt gének vagy a szemlencse merevebbé válása és az életkor előrehaladtával csökkenő fókuszálóképessége miatt alakulhat ki.
Hogyan lehet megelőzni a hipermetrópiát?
Nincs bizonyított módja a távollátás megelőzésének, de néhány lépéssel egészségesebbé teheti szemét:
- A megfelelő étrend: a sötétzöld leveles zöldségek jót tesznek a szemnek, akárcsak az omega-3 zsírsavakban gazdag halak.
- Rendszeres szemvizsgálat: a szemészorvos már azelőtt ellenőrizheti a szemproblémákat, mielőtt még tünetei lennének.
- Viseljen napszemüveget, még felhős napokon is: válasszon olyan napszemüveget, amely a nap ultraibolya (UV) sugárzásának legalább 99%-át blokkolja.
- Rendszeresen pihentesse a szemét: a hosszú ideig tartó számítógépezés vagy olvasás fáraszthatja a szemét. Nézzen 20 percenként 20 másodpercig valami távolabbi tárgyat.
Milyen vizsgálatokra van szükség a távollátás esetén?
A hipermetrópiát a szemvizsgálat során fedezik fel. Általában legalább 2 évente egyszer ajánlott a vizsgálat, de bármikor elvégeztetheti a vizsgálatot, ha aggályai vannak a látásával kapcsolatban.
A szemészeti vizsgálatok fájdalommentesek, és a következőkből állhatnak:
- Szemcseppek: Speciális szemcseppek használhatók a szemek tágítására. A cseppek megnövelik a pupillák (a szem fekete közepe) méretét, hogy több fényt engedjenek be, és a szemészorvos megvizsgálhassa a retinát.
- Autorefraktor: Ez a műszer a fénytörési hibát vagy a probléma súlyosságát méri. A műszer úgy néz ki, mint egy nagy keret lencsékkel. Segít a szemészorvosnak meghatározni, hogyan kell korrigálni az Ön látását.
- Biomikroszkópia: A szemorvos egy speciális fényt fókuszál a szemébe, hogy megnézze, hogyan verődik vissza a retina. Ez a lépés segít meghatározni, hogy ön távol- vagy rövidlátó. Ezt nem szokták gyakran alkalmazni, kivéve gyermekgyógyászati esetekben (gyermekek esetében).
Hogyan kezeljük a hipermetrópiát?
A távollátó gyermekek és fiatal felnőttek nem feltétlenül szorulnak kezelésre, mivel szemük gyakran képes alkalmazkodni a problémához, és látásukat nem befolyásolja jelentősen.
Az idősebb felnőtteknél, különösen a 40 év felettieknél általában szükség van kezelésre, mivel a szem az életkor előrehaladtával egyre kevésbé képes alkalmazkodni.
A távollátás többféle módon is korrigálható. A legfontosabb kezelések a következők:
- vényköteles szemüveg – ezeknek a szemüveglencséit kifejezetten az Ön számára tervezték, amelyek biztosítják, hogy a fény megfelelően fókuszálódjon az Ön szemének hátsó részére.
- kontaktlencse – egyesek jobban kedvelik ezeket, mint a szemüveget, mivel könnyűek és gyakorlatilag láthatatlanok.
- lézeres műtét – lézerrel megváltoztatják a szaruhártya alakját, ami azt jelentheti, hogy nem kell szemüveget vagy kontaktlencsét viselnie.
- műlencseimplantációs műtét
A szemüveg a legegyszerűbb és legbiztonságosabb kezelés. A kontaktlencsék és a lézeres műtétek esetében alacsony kockázata van szövődmények kialakulásának, és általában nem javallottak gyermekek esetében.
A távollátás csak akkor szűnik meg, ha műtéten esik át. Még műtét után is előfordulhat, hogy az állapot néhány év múlva visszatér.
Szemüveggel és kontaktlencsével látása javulhat és idővel a problémái enyhülhetnek. Fontos, hogy olyan gyakran viseljen szemüveget vagy kontaktlencsét, amilyen gyakran szemészorvosa javasolja. Rendszeres szemészeti ellenőrzésre is járnia kell, ha szükség van a lencse dioptriájának megváltoztatására.
Milyen műtétek végezhetők távollátás esetén?
A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.
A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.
A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.
A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.
Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.
A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.
A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.
A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.
A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.
Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet.
Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről.
Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.
Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.
A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.
A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.
Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.
Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.
A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.
A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz.
Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.
A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.
A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor.
A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.
A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.
A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.
A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).
A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.
Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.
A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.
A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.