Mit kell tudni az asztigmatizmusról?
Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg. A legtöbb esetben az asztigmatizmust a szaruhártya szabálytalan görbülete okozza. Előfordulhat már születéskor, genetikai öröklődés következtében, de idővel is kialakulhat, ugyanúgy, mint például a rövidlátás vagy a távollátás. A látásprobléma egyszerűen és gyorsan korrigálható egy megfelelő szemüveglencsével, amelyet az orvos ír fel egy szemészeti szakvizsgálatot követően. Sebészeti beavatkozással a látásprobléma és a folyamatos szemüvegviselés szükségessége is megszüntethető.
Hogyan állapíthatja meg, hogy asztigmatizmusa van?
Az asztigmatizmus gyakori probléma úgy a gyermekek, mint a felnőttek körében. Ennek a fénytörési hibának a fő tünetei a következők:
- Homályos látás minden távolságban
- Szemfáradtság, gyakran a fejfájáshoz szorosan kapcsolódóan
- Hajlam a hunyorgásra, a tárgyak tisztán látása érdekében
- Képtelenség a tárgyak világos megkülönböztetésére éjszaka vagy gyengén megvilágított helyeken
- A tárgyak közelítése a részletek érzékeléséhez
Milyen kezelések állnak rendelkezésre: asztigmatizmust megszüntető műtét, kontaktlencse vagy szemüveg?
A kifejezetten rövidlátásra tervezett kezelésekhez hasonlóan az asztigmatizmus esetében is számos megbízható eredménnyel járó lehetőség áll rendelkezésre. A műtéti beavatkozásoktól kezdve a lézeres eljárásokon át a szemüvegekig, mindegyik kezelésimód biztosítja a lehető legtisztább látást, nappal és éjszaka egyaránt, jelentősen javítva a látást.
- RelEX Smile dioptriacsökkentés – az orvostudományt forradalmasító technológiáknak köszönhetően az asztigmatizmus gyorsan, fájdalommentesen és percek alatt korrigálható. A korrekciót lebeny (szaruhártya lebeny) nélkül és a szaruhártya hámjának eltávolítása nélkül végzik. -5-ös dioptriáig lehetővé teszi az asztigmatizmus korrekcióját. Az eljárás minimálisan invazív, fájdalommentes, és a páciens a műtét után azonnal visszanyeri tiszta látását.
- Excimer lézeres dioptriacsökkentés – rövid, biztonságos és a páciens számára meglehetősen kényelmes eljárás. A felépülés szintén rövid és a kellemetlenségek minimálisak.
- Dioptriacsökkentés lencseimplantátummal – ez a műtét nagy dioptriák esetén ajánlott, és a szürkehályogműtéthez hasonló. A beavatkozás rövid, 5-10 percig tart, és helyi érzéstelenítéssel történik. A beavatkozás után 45 napig ajánlott cseppeket használni és naponta felforralt, majd lehűtött vízzel vagy fiziológiás sóoldattal mosni ki a szemet.
- Szemüveg felírása – sok beteg a klasszikus szemüveget választja. Ezeket a lencséket az orvos írja fel a szakorvosi vizsgálat eredményei alapján. Előnyük a lézeres eljárásokkal szemben, hogy lényegesen kevesebbe kerülnek.
- Kontaktlencse – ha pusztán esztétikai okokból nem kíván többé szemüveget viselni, választhat kontaktlencsét. Ez egy sokoldalú, egyszerű és fájdalommentes lehetőség, amely rutinossá válhat. A szemüveggel ellentétben a lencséket fertőtlenítő oldattal ellátott steril tartóban kell tartani, hogy a fertőzés esélyét csökkentsük. Célszerű továbbá a lencsék felhelyezése előtt alaposan kezet mosni, követve a szakemberektől kapott utasításokat.
Mire számítson az asztigmatizmust megszűntető műtét után?
Az eljárás minimálisan invazív, fájdalommentes és néhány percig tart. A fokozott kényelem érdekében helyi érzéstelenítéssel is elvégezhető. A műtét után a páciens minimális kellemetlenséget érezhet. Ez az érzés néhány óra vagy nap alatt magától megszűnik, és nem ad okot aggodalomra. Egyéb műtét utáni tünetek lehetnek:
- Rövid ideig tartó elmosódott, homályos látás
- Sötétben nehezebben különböztethet meg bizonyos részleteket
- Helyi fájdalom és fejfájás
- Szemszárazság, amelyre cseppeket írnak fel
Szövődmények, súlyos kellemetlenségek vagy egyéb tünetek esetén javasolt a szakorvos sürgős felkeresése részletes konzultáció céljából.
Hivatkozások:
A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.
A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.
A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.
A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.
Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.
A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.
A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.
A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.
A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.
Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet.
Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről.
Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.
Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.
A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.
A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.
Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.
Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.
A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.
A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz.
Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.
A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.
A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor.
A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.
A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.
A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.
A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).
A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.
Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.
A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.
A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.