
Mi a Keratoconus?
A keratoconus egy degeneratív betegség, amely a szaruhártya fokozatos deformációjában és elvékonyodásában nyilvánul meg. Általában serdülőkorban jelenik meg, férfiakat és nőket egyaránt érint, és felnőttkorig fokozódik. Tünetei közé tartozik a látásélesség csökkenése, homályos látás, cilinderdioptria megjelenése, hyperlachrymáció, vörös szem, fájdalom, és a látás teljes elvesztéséig is előrehaladhat, amikor szaruhártya-átültetésre van szükség. Minél hamarabb diagnosztizálják, annál hamarabb lehet kezelni.
- A keratoconust a szaruhártya elvékonyodása és a felszínén megjelenő egyenetlenségek jellemzik. A középső réteg a szaruhártya legvastagabb része, amely főként vízből és egy kollagén nevű fehérjéből áll. A kollagén teszi a szaruhártyát erőssé és rugalmassá, és segít megőrizni szabályos, kerek alakját. Keratoconus esetén a szaruhártya elvékonyodik és szabálytalan kúp alakúvá duzzad, ami látásromlást eredményez.
- A keratoconus általában a serdülőkorban kezdődik, és 30-40 éves korig fokozódik. Nem lehet megjósolni, hogy a betegség milyen gyorsan fog előrehaladni, mit ahogy azt sem, hogy előrehalad-e. A keratoconus általában mindkét szemet érinti, az egyiket súlyosabban, mint a másikat.
A szaruhártyáról
A szaruhártya a szemgolyó felszíni rétege. Tökéletesen átlátszó, és a szemhez igazodóan domború alakú, és a szem elülső felületét borítja. A szemhéj nyitvatartásakor közvetlenül érintkezik a könnyfilmmel és a külső környezettel.
A szaruhártya fő szerepe a fény megtörése és a tiszta kép létrehozása. A lencsével együtt felelős a fénynek a retinára történő fókuszálásáért. Amikor a fény eléri a szaruhártya felszínét, megtörik, hogy továbbhaladjon a lencsén keresztül. A folyamat hasonló a fényképezőgépéhez (a szaruhártya és a lencse lencserendszerként működik, míg a retina a képhordozó, a fényképezőgép esetében a film vagy a digitális érzékelő). Ahhoz, hogy a szaruhártyának meg tudja tartani ezt a szerepét, átlátszónak és stabil alakúnak kell maradnia. Bármely betegség, amely megváltoztatja az átláthatóságát vagy az alakját, megakadályozza, hogy a fénysugarak áthaladjanak rajta, és képet alkossanak. A szaruhártya egyben a mikroorganizmusok, porszemcsék vagy más, a szemgolyót károsító tényezők elleni védőburok is. Avaszkuláris (nincsenek erek rajta) és réteges szerkezetű, kívülről befelé haladva rétegzett.
Melyek a Keratoconus tünetei?
Sok keratoconusos beteg nem tudja, hogy a betegségben szenved. Az első tünet a látás enyhe homályossága vagy fokozatosan romló látás, amely nem könnyen korrigálható. A keratoconus egyéb tünetei a következők:
- Káprázat vagy csillámlás a fények körül
- Látási nehézségek éjszaka
- Szemirritáció vagy szemfájással járó fejfájás
- Fokozott érzékenység az erős fényre
- A látás hirtelen romlása vagy homályosodása
Melyek a keratoconus kockázati tényezői?
A keratoconus pontos oka ismeretlen, bár a betegség kialakulására való hajlam feltehetően már születéskor jelen van. A keratoconus gyakori tünete a szaruhártya kollagénvesztése. Ezt a szaruhártya sejtjei által termelt és elpusztított szaruhártyaszövetek közötti egyensúlyhiány okozhatja.
A következő okok növelhetik a keratoconus kialakulásának kockázatát:
- Genetika. Azoknál a betegeknél, akiknek a családjában már előfordult keratoconus, vagy bizonyos szisztémás rendellenességek, például Down-szindróma, nagyobb a kockázata a keratoconus kialakulásának.
- Krónikus szemgyulladás. Az allergiából vagy irritáló anyagokból eredő állandó gyulladás hozzájárulhat a szaruhártya szövetének pusztulásához, ami a keratoconus kialakulásához vezethet.
- A szem gyakori dörzsölése. A krónikus szemdörzsölés összefüggésbe hozható a keratoconus kialakulásával. A betegség előrehaladásának kockázati tényezője is lehet.
- Életkor. A keratoconust gyakran serdülőkorban fedezik fel. Általában a fiatalabb, előrehaladott keratoconusos betegeknél nagyobb valószínűséggel van szükség valamilyen műtétre a betegség előrehaladtával.
Milyen típusú Keratoconusok léteznek?
A keratoconusnak négy fő típusa van, a betegség ritkább változatai mellett, beleértve a kerek kúpot, az ovális kúpot, az enyhe keratitist és a keratoglobust. A keratoconus típusát a szaruhártya alakja, valamint az határozza meg, hogy hol vékonyodott el a szaruhártya. A keratoconus típusát szakorvosi vizsgálatok és szemészeti konzultáció segítségével kell diagnosztizálni.
Melyek a Keratoconus kezelési módszerei?
A teljes kórtörténet és a szemészeti vizsgálat mellett szemorvosa a következő vizsgálatokat végezheti el a keratoconus diagnosztizálásához:
- Szaruhártya topográfia. Ez a legpontosabb módja a korai keratoconus diagnosztizálásának és az előrehaladás nyomon követésének. A topográf segítségével számítógépes kép készül, amely a szaruhártya görbületének térképét készíti el.
- Réslámpás vizsgálat. A szaruhártya e vizsgálata segíthet a szaruhártya külső és középső rétegének rendellenességeinek kimutatásában.
- Pachymetria. Ezt a vizsgálatot a szaruhártya legvékonyabb területeinek mérésére használják.
- Szpektrális mikroszkópia
- Keratometria
A keratoconus kezelése a látás javítására összpontosít, és a betegség stádiumától függ.
A vizsgálatok után a szakember megállapítja a betegség kiterjedését, azt, hogy progresszív a betegség vagy stabilizálódik.
A 40 év alatti betegeknél a lehető leghamarabb kezelésre van szükség.
A 40 év feletti betegek kezelésre szorulnak, de a betegség a kor előrehaladtával már természetes módon stabilizálódik.
Első szakasz
A keratoconus korai szakaszában a kezelés magában foglalja a rövidlátás és az asztigmatizmus kezelésére szolgáló szemüvegeket. A keratoconus előrehaladtával és súlyosbodásával a szemüveg már nem képes tiszta látást biztosítani, és a betegnek kontaktlencsét, általában kemény kontaktlencsét kell viselnie.
Közbenső szakaszok
A progresszív keratoconus kezelhető a keratoconus Crosslinking sebészeti eljárással. Az alkalmazott módszer a riboflavinnal végzett fotooxidatív crosslinking transepiteliális eljárással, melyet klinikáinkon is el lehet végezni. Ez az egyedülálló eljárás során B2-vitamin oldatot juttatunk a szemre, amelyet aztán ultraibolya fénnyel aktiválunk. Az oldat hatására új kollagénkötések alakulnak ki, így a szaruhártya erejének és alakjának egy része visszanyerhető és megőrizhető.
Bár a kezelés nem képes a szaruhártyát teljesen normális állapotba hozni, megakadályozhatja a látás romlását, és bizonyos esetekben javíthatja a látást. Az eljárás szükségessé teheti a szaruhártya vékony külső rétegének (a hámnak) az eltávolítását, hogy a riboflavin könnyebben behatolhasson a szaruhártya szövetébe.
Előrehaladott szakasz
Szaruhártya gyűrű. Súlyos keratoconus esetén a hagyományos kontaktlencsék viselése túl kényelmetlen lehet. Az Intac-ek beültethető, műanyag, C-alakú gyűrűk, amelyek a szaruhártya felszínének ellapítására szolgálnak, lehetővé téve a jobb látást. A kontaktlencsék jobb illeszkedését is lehetővé teszik. Az eljárás körülbelül 15 percet vesz igénybe.
Szaruhártya-átültetés. A szaruhártya-átültetés során egy donor szaruhártya pótolja a páciens sérült szaruhártyáját.
Hivatkozások: