Keratoconus

A keratoconus egy degeneratív betegség, amely a szaruhártya fokozatos deformációjában és elvékonyodásában nyilvánul meg. Általában serdülőkorban jelenik meg, férfiakat és nőket egyaránt érint, és felnőttkorig fokozódik.

Melyek a Keratoconus tünetei?

Sok keratoconusos beteg nem tudja, hogy a betegségben szenved. Az első tünet a látás enyhe homályossága vagy fokozatosan romló látás, amely nem könnyen korrigálható. A keratoconus egyéb tünetei a következők:

  • Káprázat vagy csillámlás a fények körül
  • Látási nehézségek éjszaka
  • Szemirritáció vagy szemfájással járó fejfájás
  • Fokozott érzékenység az erős fényre
  • A látás hirtelen romlása vagy homályosodása

Melyek a keratoconus kockázati tényezői?

A keratoconus pontos oka ismeretlen, bár a betegség kialakulására való hajlam feltehetően már születéskor jelen van. A keratoconus gyakori tünete a szaruhártya kollagénvesztése. Ezt a szaruhártya sejtjei által termelt és elpusztított szaruhártyaszövetek közötti egyensúlyhiány okozhatja.

A következő okok növelhetik a keratoconus kialakulásának kockázatát:

  • Genetika. Azoknál a betegeknél, akiknek a családjában már előfordult keratoconus, vagy bizonyos szisztémás rendellenességek, például Down-szindróma, nagyobb a kockázata a keratoconus kialakulásának.
  • Krónikus szemgyulladás. Az allergiából vagy irritáló anyagokból eredő állandó gyulladás hozzájárulhat a szaruhártya szövetének pusztulásához, ami a keratoconus kialakulásához vezethet.
  • A szem gyakori dörzsölése. A krónikus szemdörzsölés összefüggésbe hozható a keratoconus kialakulásával. A betegség előrehaladásának kockázati tényezője is lehet.
  • Életkor. A keratoconust gyakran serdülőkorban fedezik fel. Általában a fiatalabb, előrehaladott keratoconusos betegeknél nagyobb valószínűséggel van szükség valamilyen műtétre a betegség előrehaladtával.

Milyen típusú Keratoconusok léteznek?

A keratoconusnak négy fő típusa van, a betegség ritkább változatai mellett, beleértve a kerek kúpot, az ovális kúpot, az enyhe keratitist és a keratoglobust. A keratoconus típusát a szaruhártya alakja, valamint az határozza meg, hogy hol vékonyodott el a szaruhártya. A keratoconus típusát szakorvosi vizsgálatok és szemészeti konzultáció segítségével kell diagnosztizálni.

Melyek a Keratoconus kezelési módszerei?

A teljes kórtörténet és a szemészeti vizsgálat mellett szemorvosa a következő vizsgálatokat végezheti el a keratoconus diagnosztizálásához:

  • Szaruhártya topográfia. Ez a legpontosabb módja a korai keratoconus diagnosztizálásának és az előrehaladás nyomon követésének. A topográf segítségével számítógépes kép készül, amely a szaruhártya görbületének térképét készíti el.
  • Réslámpás vizsgálat. A szaruhártya e vizsgálata segíthet a szaruhártya külső és középső rétegének rendellenességeinek kimutatásában.
  • Pachymetria. Ezt a vizsgálatot a szaruhártya legvékonyabb területeinek mérésére használják.
  • Szpektrális mikroszkópia
  • Keratometria

A keratoconus kezelése a látás javítására összpontosít, és a betegség stádiumától függ.

A vizsgálatok után a szakember megállapítja a betegség kiterjedését, azt, hogy progresszív a betegség vagy stabilizálódik.

A 40 év alatti betegeknél a lehető leghamarabb kezelésre van szükség.

A 40 év feletti betegek kezelésre szorulnak, de a betegség a kor előrehaladtával már természetes módon stabilizálódik.

Első szakasz

A keratoconus korai szakaszában a kezelés magában foglalja a rövidlátás és az asztigmatizmus kezelésére szolgáló szemüvegeket. A keratoconus előrehaladtával és súlyosbodásával a szemüveg már nem képes tiszta látást biztosítani, és a betegnek kontaktlencsét, általában kemény kontaktlencsét kell viselnie.

Közbenső szakaszok

A progresszív keratoconus kezelhető a keratoconus Crosslinking sebészeti eljárással. Az alkalmazott módszer a riboflavinnal végzett fotooxidatív crosslinking transepiteliális eljárással, melyet klinikáinkon is el lehet végezni. Ez az egyedülálló eljárás során B2-vitamin oldatot juttatunk a szemre, amelyet aztán ultraibolya fénnyel aktiválunk. Az oldat hatására új kollagénkötések alakulnak ki, így a szaruhártya erejének és alakjának egy része visszanyerhető és megőrizhető.

Bár a kezelés nem képes a szaruhártyát teljesen normális állapotba hozni, megakadályozhatja a látás romlását, és bizonyos esetekben javíthatja a látást. Az eljárás szükségessé teheti a szaruhártya vékony külső rétegének (a hámnak) az eltávolítását, hogy a riboflavin könnyebben behatolhasson a szaruhártya szövetébe.

Előrehaladott szakasz

Szaruhártya gyűrű. Súlyos keratoconus esetén a hagyományos kontaktlencsék viselése túl kényelmetlen lehet. Az Intac-ek beültethető, műanyag, C-alakú gyűrűk, amelyek a szaruhártya felszínének ellapítására szolgálnak, lehetővé téve a jobb látást. A kontaktlencsék jobb illeszkedését is lehetővé teszik. Az eljárás körülbelül 15 percet vesz igénybe.

Szaruhártya-átültetés. A szaruhártya-átültetés során egy donor szaruhártya pótolja a páciens sérült szaruhártyáját.

Hivatkozások:

Dr. Teodor Holhos, szemészsebész által orvosilag felülvizsgált szöveg
Írta Dr. Holhos csapata
Rendellenességek

A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.

A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.

A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.

A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.

Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.

A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.

A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.

A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.

A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.

Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet. 

Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről. 

Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.

Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.

A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.

A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.

Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.

Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.

A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.

A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz. 

Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.

A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.

A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor. 

A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.

A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.

A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.

A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).

A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.

Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.

A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.

A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.

A szürkehályog egy meglehetősen gyakori szembetegség, amikor a  szemlencse fokozatosan elveszíti az átlátszóságát és elszürkül, és amely fokozatos látásromlást okoz.

A diabéteszes retinopátia a cukorbetegségnek a szemen jelentkező szövődménye, amelyet a magas vércukorszint és a szem mögötti fényérzékeny szövet (retina) érrendszerének károsodása okoz.

A retina a szemgolyó mélyén, a szem hátsó részén található fényérzékeny
réteg. Ez a központi idegrendszeri szövet egy darabja, amely egy fókuszált kétdimenziós képet hoz létre, amit a retina sejtjei elektromos impulzussá alakítanak át, amely a képet a vizuális érzékelés létrehozásához közvetíti.

Az epiretinális membrán az üvegtest hátsó része és a retina központi területe, a makula közötti határfelület rendellenessége.

Az üvegtest a szemgolyó közepén, a lencse és a retina között helyezkedik el, és „gélként” jelenik meg. Az egészséges üvegtest teljesen átlátszó, így a fény gond nélkül eljut a retinára, és ezáltal tiszta látást biztosít.

A glaukóma krónikus, kétoldali szembetegség, amelyet a látóideg rostjainak fokozatos pusztulása jellemez, amely ideg felelős a szemből az agyba történő információátvitelért.

A keratoconus egy degeneratív betegség, amely a szaruhártya fokozatos deformációjában és elvékonyodásában nyilvánul meg. Általában serdülőkorban jelenik meg, férfiakat és nőket egyaránt érint, és felnőttkorig fokozódik.

LÁSD Összes
EGYEZTESSEN IDŐPONTOT

Időpontot gyorsan foglalhat a jobb oldali űrlap segítségével, vagy telefonon keresztül. A recepción dolgozó kollégáink szívesen tájékoztatják Önt a szabad időpontokról és a szükséges információkról. Az űrlap kitöltése nem időpont egyeztetés vagy időpont megerősítés, hanem időpontigénylés. Csapatunk felveszi Önnel a kapcsolatot, hogy ellenőrizze az orvosok elérhetőségét és időpontot egyeztessen.

A rendelők és klinikákelhelyezkedése

Betegtájékoztató a konzultációra/műtétre történő időpont-egyeztetéshez

Az a páciens, aki a konzultációra/műtétre szóló időpontot egyszer, legalább egy nappal az időpont előtt lemondja, ugyanolyan feltételek mellett jogosult egy második időpontra.
Ha a páciens a második alkalommal is lemondja a konzultáció és/vagy műtét időpontját, új időpontot csak akkor kap, ha elfogadja az előzetes fizetést (fizetési megbízással vagy készpénzzel a recepción) úgy a konzultációra, mint a műtétre vonatkozóan.
Az a beteg, aki nem jelenik meg a konzultáción/műtéten, nem mondja le az időpontot, és nem válaszol a hívásokra, csak akkor kérhet második időpontot, ha a konzultációért/műtétért előre fizet.
A Prk/Femtolasik/Smile Pro retina- vagy lézeres műtétre időpontot kérő páciensek a műtét költségének 30%-át előre fizetik. Az időpontot csak az előleg átvétele után egyeztetjük. Ha a páciens a műtét előtt legalább 48 órával jelzi, hogy objektív okokból nem tud megjelenni, a teljes előleget visszafizetjük. Ha a páciens nem jelenik meg, és nem jelzi legalább 48 órával korábban, hogy nem tud megjelenni, a befizetett előleg kártérítés címén elveszettnek minősül, és nem térítjük vissza.






    Szeretne megválni a szemüvegétől?
    Fénytörési rendellenesség
    Amennyiben vizsgálatai nem javasolják a SMILE Pro műtétet, beleegyezik, hogy a kínálatunkból - PRK, FemtoLASIK, SMILE, Presbyond, multifokális műlencseimplantátum -
    egy másik műtétet javasoljunk?
    Szenved-e egyéb szembetegségben? Diabéteszes retinopátia, glaukóma, nystagmus (szemtekerezgés), amblyopia (lusta szem), stb?

    Szenved-e krónikus betegségekben - magas vérnyomás, cukorbetegség stb.