Pinguecula (a kötőhártya sárga foltja)
Ha sárga foltot észlel a szeme fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolga. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudja meg, hogyan kezelheti a pingueculát, és ami még fontosabb, hogyan előzheti meg.
Mi a pinguecula?
A „pinguecula” a latin „pinguis” szóból származik, ami „zsírt” jelent. Valójában zsír és kalcium felhalmozódásáról van szó, amely a kötőhártyában keletkezik, és károsítja a szem kollagénrostjait. Így a pingueculát tapasztaló betegeknek egy (vagy több) sárgás kinövés van a szemükben.
A betegség egyéb jellemzői:
- A pinguecula általában a szem belső sarkában jelenik meg;
- Az egyik vagy mindkét szemet érintheti;
- Egy vagy több folt is megjelenhet;
- Bármely életkorban előfordulhat, de idősebbeknél gyakoribb (mivel a kollagénrostok a korral leépülnek);
- Az elváltozás jóindulatú, vagyis nem rákosodhat el.
Pinguecula vs. pterygium
A pinguecula és a pterygiummal nem szabad összetéveszteni. Bár mindkettő a kötőhártya szemészeti rendellenessége, a súlyossági fokuk különbözik.
- A pinguecula sárga foltként jelenik meg, míg a pterygium háromszög alakú, az orr irányából a pupilla felé nő.
- A pinguecula megőrzi kinézetét az idő múlásával, míg a pterygium növekszik, és elborítja a szaruhártyát.
- A pinguecula nem befolyásolja a látás minőségét, míg a pterygium asztigmatizmushoz vezethet, és torzíthatja a szem fénytörő erejét.
* Nagyon ritka esetekben a pinguecula pterygiummá alakulhat, ezért a diagnosztizálásához és kezeléséhez kötelező a szemészeti konzultáció.
Pinguecula: Okai
A pingueculának több oka is lehet, de a legfőbb a szem kollagénhiánya. Ez a következőkkel magyarázható:
- Öregedés – a pinguecula gyakrabban fordul elő 60 év felett;
- Szélnek, pornak, szennyeződéseknek vagy füstnek való kitettség;
- Túl hosszú ideig tartó UV-sugárzásnak való kitettség;
Ugyanakkor a pinguecula előfordulhat a következők miatt is:
- Hormonzavar;
- Magas arányú testzsír;
- Bizonyos kezelések;
- Szemszárazság
Pinguecula: Tünetei
A leggyakoribb tünetek, amelyeket a pingueculával küzdő betegeknél megfigyelhetünk a következők:
- Sárga folt a szemen – egy vagy több;
- Gyulladás;
- Irritáció;
- Viszketés;
- A szemgolyó vörössége, különösen a szivárványhártya, a pupilla és a szaruhártya közelében;
- Idegentest érzés;
- Szemszárazság.
Pinguecula: Kezelése
A konzultáció során az orvos számos szemészeti vizsgálatot végez az okok és a megfelelő kezelés meghatározása érdekében. A pinguecula diagnózisa meghatározható a réslámpával, más néven biomikroszkóppal végzett vizsgálattal.
Ez a rendellenesség általában nem igényel kezelést, kivéve, ha súlyos kellemetlenségeket okoz. Ilyen esetekben az orvos felírhat:
- szemcseppek vagy kenőcsök az irritáció és a bőrpír enyhítésére;
- műkönny vagy kenőcs a szem nedvességének fokozására szárazság vagy irritáció esetén;
- kortikoszteroid cseppek – súlyosabb esetekben a gyulladás megfékezésére.
Pinguecula: Műtét
A szemészeti műtét akkor jöhet szóba, ha a pinguecula a lokális kezelés után is növekszik, kiemelkedővé és fájdalmassá válik, vagy kellemetlen érzést okoz a kontaktlencse viselésekor. A műtét rendkívül egyszerű, ambulánsan végzik, és a gyógyulás gyors.
Egyes betegek esztétikai okokból is a műtét mellett döntenek. A Dr. Holhos szemészeti szakrendelő hálózat azonban nem javasolja a pinguecila műtétet, amíg a látás vagy az életminőség nem romlik.
Hogyan előzhető meg a penguecula?
A pinguecula elleni hatékony megelőzés a szem ultraibolya sugárzástól való védelme. Ezt minőségi, UVA- és UVB-védelemmel ellátott napszemüveggel, valamint poros vagy szeles környezetben védőszemüveggel lehet elérni.
Ezenkívül az éves szemészeti konzultáció segíthet a pinguecula megelőzésében, korai felismerésében és kezelésében. Dr. Holhoș klinikák várják Önt Kolozsváron, Gyulafehérváron, Tordán, Medgyesen és Nagyszebenben, a legjobb szakemberekkel és a legmodernebb szemészeti technológiával. Mindezt azért, hogy a legjobb ellátásban részesülhessen a legnagyobb komfortérzet mellett.
Dr. Teodor Holhos, szemészsebész által orvosilag felülvizsgált szöveg
Írta
Dr. Holhos csapata Rendellenességek
A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.
A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.
A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.
A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.
Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.
A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.
A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.
A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.
A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.
Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet.
Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről.
Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.
Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.
A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.
A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.
Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.
Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.
A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.
A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz.
Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.
A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.
A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor.
A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.
A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.
A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.
A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).
A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.
Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.
A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.
A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.
LÁSD Összes