Makuladegeneráció

A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.

Mi az a makula? Központi vs. perifériás látás

  • Ahhoz, hogy elmagyarázzuk, mi a makuladegeneráció, először is tisztáznunk kell, mi a makula – egy ovális mélyedés a retina közepén. A makulában fényérzékeny sejtek – ” csapok ” – találhatók, amelyek lehetővé teszik a központi látást, azaz a színlátást és a részletek (pl. gesztusok, arcok, utak – a vezetéshez) észlelését. A makula tehát a látásélességet irányítja.
  • A makulát körülvevő fényérzékeny sejtek felelősek a fekete-fehér látásért, a makula körüli mozgás érzékeléséért, valamint a formákért. Ezek alkotják a perifériás látást.

Melyek a makuladegeneráció jellemzői?

  • Az „időskori makuladegenerációnak” is nevezett betegség fő oka a retina öregedése, így kialakulásának kockázata 40-50 éves kor után megnő.
  • Az AMD típusától függően az állapot lassan vagy gyorsan is előrehaladhat.
  • Mindkét szemet, vagy csak az egyiket érintheti.
  • Mivel a makuladegeneráció nem fájdalmas betegség, a tünetek nem észlelhetők azonnal a beteg számára.
  • Az első figyelmeztető jel a homályos látás lehet. 

Makuladegeneráció: Hányféle lehet?

A betegségnek két formája létezik:

1. Száraz makuladegeneráció

  • Ez a leggyakoribb, az esetek 85-90%-ában fordul elő.
  • A szaknyelvben „atrófiás makuladegenerációnak” is nevezik;
  • A betegség fokozatosan érinti a központi látást;
  • A makulában elváltozások keletkeznek, amelyek befolyásolják a jelek agyba történő továbbításának képességét. 

2. Nedves makuladegeneráció

  • Ez egy ritkább forma.
  • „Exudatív makuladegeneráció” néven is ismert;
  • Ezekben az esetekben rendellenes erek alakulnak ki a szem középső burka (chorioidea) alatt, amelyek folyadékot vagy vért szivárogtatnak a chorioidea és a makula között. A makula károsodása maradandó, és a retina már nem képes megfelelően működni;
  • A betegség gyorsan, több hónap vagy év alatt fejlődik;
  • Általában akkor jelentkezik, amikor a beteg már a száraz formával küzd, de nem feltétlenül. 

Mi okozza a makuladegenerációt?

A szemészeti betegség a vérkeringési zavarok következtében alakul ki. Ezeket főként a kor előrehaladtával, a családi halmozódás és az életmód okozza.

Nézzük meg közelebbről azokat a kockázati tényezőket, amelyek növelik az AMD-re hajlamos emberek körében az előfordulást: 

  • Öregedés. Azért is nevezik ” időskori makuladegenerációnak”, mert az ebben a betegségben szenvedők 25%-a 50 és 60 év közötti.
  • Halmozódás. Ha más családtagoknál is előfordult/előfordul makuladegeneráció.
  • Ha a beteg szürkehályogműtéten esett át.
  • Ha a beteg bizonyos szív- és érrendszeri betegségekben szenved és magas a vérnyomása.
  • A nők nagyobb valószínűséggel betegednek meg AMD-ben, mint a férfiak.
  • A fehér bőrűek szintén nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
  • Szem pigmentje. A világos írisszel rendelkezők veszélyeztetettebbek, mint mások.
  • Táplálkozás. Az elhízás kedvez a betegség kialakulásának. A vitaminokban, antioxidánsokban, cinkben, rézben és szelénben szegény, de zsírban gazdag étrend nem ajánlott.
  • Dohányzás.
  • Az egyik szem makuladegenerációja elősegítheti a betegség kialakulását a másik szemen.
  • A száraz makuladegeneráció növeli a nedves makuladegeneráció kockázatát is.

Melyek a makuladegeneráció tünetei?

A fő tünet a homályos látás. Vannak azonban más figyelmeztető jelek is:

  • A központi látás az idő múlásával egyre inkább gyengül;
  • A páciensnek erősebb fényre van szüksége a különböző, látásfókuszálást igénylő tevékenységek (pl. olvasás, vezetés stb.) során;
  • A beteg már nem látja jól a TV-t/számítógépet;
  • Fehér, szürke vagy fekete foltokat észlel a központi látómezőben (pl. a beteg már nem tudja megkülönböztetni az arcokat, hanem foltokat lát);
  • Az egyenes vonalakat görbének érzékeli;
  • A tárgyak eltorzulnak.

Hogyan diagnosztizálják a makuladegenerációt?

A rutin konzultáció során a szemész megállapítja, hogy a betegnek van-e AMD-je vagy sem.

  • A látómezőt vizsgálják – mind a központi, mind a perifériás látást.
  • A szemfenék vizsgálatát a makula állapotának felmérésére végzik.
  • Amsler-tesztet végeznek. A páciensnek egy milliméterpapírszerű négyzetet mutatnak be a szín- és vonallátás vizsgálatára. Ezt a tesztet általában annak felmérésére használják, hogy a betegség száraz formája átmegy-e nedves formába.
  • Az erek rendellenességeinek kimutatására fluoreszcein-angiográfiát végeznek.
  • CT-vizsgálatokat és retinafényképeket is készíthetnek.

Hogyan kezelik a makuladegenerációt?

Intravitreális injekció anti-VEGF-fel

  • A makuladegenerációt meg lehet műteni, de nem lehet teljesen megszüntetni. Célja a nedves vagy exudatív betegség előrehaladásának megállítása és a retina állapotának javítása. A műtét során anti-VEGF, vagyis olyan gátlószerek intravitreális befecskendezését alkalmazzák, amelyek célja, hogy megakadályozzák a kóros erek kialakulását.
  • A betegtől függően határozzák meg az injekciók dózisát és a kezelések gyakoriságát. Kezdetben 3 injekciót adnak szemenként.
  • A beavatkozásokat erre szakosodott klinikákon végzik helyi érzéstelenítésben, kórházi beutalás nélkül.
  • Bár ritkán, de előfordulhatnak szövődmények, amelyekről a páciens a műtét előtt értesül:
    • Intraokuláris vagy kötőhártya bevérzés
    • Gyulladás
    • Endophthalmitis
    • Retinaleválás
    • Szaruhártya leválás
    • Fertőzés
  • Műtét után:
    • A rendszeres ellenőrzés kötelező: a műtétet követő első napon, az utolsó injekció beadása után egy hónappal, majd ezt követően évente kétszer;
    • 3 hétig ajánlott kerülni a kozmetikai termékeket;
    • 2 hónapig tilos a megerőltető fizikai tevékenység;
    • A helyi sérülések tilosak;
    • Az úszás körülbelül 2 hónapig tilos;
    • Szélnek és pornak való kitettség tilos;
    • A szem dörzsölése legalább 4 hónapig tilos.

Fotodinamikus terápia

Fotokoaguláció

A 2. és 3. kezelés esetén a makuladegenerációt a legmodernebb technológiával, lézerrel operálják. Ezekkel a makulában lévő kóros ereket lezárják vagy megsemmisítik.

Hogyan lehet megelőzni a makuladegenerációt?

Az életmód kulcsszerepet játszik a betegség megelőzésében.

  • Vitaminokban és tápanyagokban gazdag étrend ajánlott;
  • A dohányzás abbahagyása;
  • Rendszeres testmozgás;
  • Éves vérvizsgálat az egészségügyi problémák, különösen a szív- és érrendszeri problémák kiszűrésére;
  • Rendszeres szemészeti ellenőrzés, különösen 40 éves kor után.

Ha többet szeretne megtudni a makuladegenerációról, nézze meg az alábbi videósorozatot, amelyben Dr. Alexandra Țicle elmagyaráz mindent, amit az állapotról tudni kell.

A Dr. Holhos Klinika kiváló szolgáltatásokat nyújt a szemészet területén. A szakemberek és a fejlett technológia célja, hogy a legjobb ellátást nyújtsák Önnek. Keresse meg az Önhöz legközelebbi rendelőt, és foglaljon online időpontot.

Dr. Teodor Holhos, szemészsebész által orvosilag felülvizsgált szöveg
Írta Dr. Holhos csapata
Rendellenességek

A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.

A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.

A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.

A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.

Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.

A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.

A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.

A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.

A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.

Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet. 

Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről. 

Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.

Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.

A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.

A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.

Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.

Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.

A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.

A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz. 

Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.

A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.

A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor. 

A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.

A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.

A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.

A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).

A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.

Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.

A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.

A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.

LÁSD Összes
EGYEZTESSEN IDŐPONTOT

Időpontot gyorsan foglalhat a jobb oldali űrlap segítségével, vagy telefonon keresztül. A recepción dolgozó kollégáink szívesen tájékoztatják Önt a szabad időpontokról és a szükséges információkról. Az űrlap kitöltése nem időpont egyeztetés vagy időpont megerősítés, hanem időpontigénylés. Csapatunk felveszi Önnel a kapcsolatot, hogy ellenőrizze az orvosok elérhetőségét és időpontot egyeztessen.

A rendelők és klinikákelhelyezkedése

Betegtájékoztató a konzultációra/műtétre történő időpont-egyeztetéshez

Az a páciens, aki a konzultációra/műtétre szóló időpontot egyszer, legalább egy nappal az időpont előtt lemondja, ugyanolyan feltételek mellett jogosult egy második időpontra.
Ha a páciens a második alkalommal is lemondja a konzultáció és/vagy műtét időpontját, új időpontot csak akkor kap, ha elfogadja az előzetes fizetést (fizetési megbízással vagy készpénzzel a recepción) úgy a konzultációra, mint a műtétre vonatkozóan.
Az a beteg, aki nem jelenik meg a konzultáción/műtéten, nem mondja le az időpontot, és nem válaszol a hívásokra, csak akkor kérhet második időpontot, ha a konzultációért/műtétért előre fizet.
A Prk/Femtolasik/Smile Pro retina- vagy lézeres műtétre időpontot kérő páciensek a műtét költségének 30%-át előre fizetik. Az időpontot csak az előleg átvétele után egyeztetjük. Ha a páciens a műtét előtt legalább 48 órával jelzi, hogy objektív okokból nem tud megjelenni, a teljes előleget visszafizetjük. Ha a páciens nem jelenik meg, és nem jelzi legalább 48 órával korábban, hogy nem tud megjelenni, a befizetett előleg kártérítés címén elveszettnek minősül, és nem térítjük vissza.






    Szeretne megválni a szemüvegétől?
    Fénytörési rendellenesség
    Amennyiben vizsgálatai nem javasolják a SMILE Pro műtétet, beleegyezik, hogy a kínálatunkból - PRK, FemtoLASIK, SMILE, Presbyond, multifokális műlencseimplantátum -
    egy másik műtétet javasoljunk?
    Szenved-e egyéb szembetegségben? Diabéteszes retinopátia, glaukóma, nystagmus (szemtekerezgés), amblyopia (lusta szem), stb?

    Szenved-e krónikus betegségekben - magas vérnyomás, cukorbetegség stb.