Mi a makuladegeneráció?
A makuladegeneráció olyan szemészeti rendellenesség, amely a központi látás romlásában nyilvánul meg. A köznyelvben „korral járó makuladegeneráció” vagy ” időskori makuladegeneráció” néven is ismert, az „AMD” pedig az elterjedt rövidítés.
Ahogy az emberek idősödnek, úgy válnak hajlamossá a makuladegenerációra, és a betegséget egyéb kockázati tényezők – a családi halmozódás és az életmód – is fokozzák. A következőkben hosszasan beszélünk arról, hogy mi is az a makuladegeneráció, hogyan lehet észrevenni a betegség tüneteit, hogyan lehet diagnosztizálni, milyen kezelési lehetőségek vannak, és néhány megelőzési módszerről.
Mi az a makula? Központi vs. perifériás látás
- Ahhoz, hogy elmagyarázzuk, mi a makuladegeneráció, először is tisztáznunk kell, mi a makula – egy ovális mélyedés a retina közepén. A makulában fényérzékeny sejtek – ” csapok ” – találhatók, amelyek lehetővé teszik a központi látást, azaz a színlátást és a részletek (pl. gesztusok, arcok, utak – a vezetéshez) észlelését. A makula tehát a látásélességet irányítja.
- A makulát körülvevő fényérzékeny sejtek felelősek a fekete-fehér látásért, a makula körüli mozgás érzékeléséért, valamint a formákért. Ezek alkotják a perifériás látást.
Melyek a makuladegeneráció jellemzői?
- Az „időskori makuladegenerációnak” is nevezett betegség fő oka a retina öregedése, így kialakulásának kockázata 40-50 éves kor után megnő.
- Az AMD típusától függően az állapot lassan vagy gyorsan is előrehaladhat.
- Mindkét szemet, vagy csak az egyiket érintheti.
- Mivel a makuladegeneráció nem fájdalmas betegség, a tünetek nem észlelhetők azonnal a beteg számára.
- Az első figyelmeztető jel a homályos látás lehet.
Makuladegeneráció: Hányféle lehet?
A betegségnek két formája létezik:
1. Száraz makuladegeneráció
- Ez a leggyakoribb, az esetek 85-90%-ában fordul elő.
- A szaknyelvben „atrófiás makuladegenerációnak” is nevezik;
- A betegség fokozatosan érinti a központi látást;
- A makulában elváltozások keletkeznek, amelyek befolyásolják a jelek agyba történő továbbításának képességét.
2. Nedves makuladegeneráció
- Ez egy ritkább forma.
- „Exudatív makuladegeneráció” néven is ismert;
- Ezekben az esetekben rendellenes erek alakulnak ki a szem középső burka (chorioidea) alatt, amelyek folyadékot vagy vért szivárogtatnak a chorioidea és a makula között. A makula károsodása maradandó, és a retina már nem képes megfelelően működni;
- A betegség gyorsan, több hónap vagy év alatt fejlődik;
- Általában akkor jelentkezik, amikor a beteg már a száraz formával küzd, de nem feltétlenül.
Mi okozza a makuladegenerációt?
A szemészeti betegség a vérkeringési zavarok következtében alakul ki. Ezeket főként a kor előrehaladtával, a családi halmozódás és az életmód okozza.
Nézzük meg közelebbről azokat a kockázati tényezőket, amelyek növelik az AMD-re hajlamos emberek körében az előfordulást:
- Öregedés. Azért is nevezik ” időskori makuladegenerációnak”, mert az ebben a betegségben szenvedők 25%-a 50 és 60 év közötti.
- Halmozódás. Ha más családtagoknál is előfordult/előfordul makuladegeneráció.
- Ha a beteg szürkehályogműtéten esett át.
- Ha a beteg bizonyos szív- és érrendszeri betegségekben szenved és magas a vérnyomása.
- A nők nagyobb valószínűséggel betegednek meg AMD-ben, mint a férfiak.
- A fehér bőrűek szintén nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
- Szem pigmentje. A világos írisszel rendelkezők veszélyeztetettebbek, mint mások.
- Táplálkozás. Az elhízás kedvez a betegség kialakulásának. A vitaminokban, antioxidánsokban, cinkben, rézben és szelénben szegény, de zsírban gazdag étrend nem ajánlott.
- Dohányzás.
- Az egyik szem makuladegenerációja elősegítheti a betegség kialakulását a másik szemen.
- A száraz makuladegeneráció növeli a nedves makuladegeneráció kockázatát is.
Melyek a makuladegeneráció tünetei?
A fő tünet a homályos látás. Vannak azonban más figyelmeztető jelek is:
- A központi látás az idő múlásával egyre inkább gyengül;
- A páciensnek erősebb fényre van szüksége a különböző, látásfókuszálást igénylő tevékenységek (pl. olvasás, vezetés stb.) során;
- A beteg már nem látja jól a TV-t/számítógépet;
- Fehér, szürke vagy fekete foltokat észlel a központi látómezőben (pl. a beteg már nem tudja megkülönböztetni az arcokat, hanem foltokat lát);
- Az egyenes vonalakat görbének érzékeli;
- A tárgyak eltorzulnak.
Hogyan diagnosztizálják a makuladegenerációt?
A rutin konzultáció során a szemész megállapítja, hogy a betegnek van-e AMD-je vagy sem.
- A látómezőt vizsgálják – mind a központi, mind a perifériás látást.
- A szemfenék vizsgálatát a makula állapotának felmérésére végzik.
- Amsler-tesztet végeznek. A páciensnek egy milliméterpapírszerű négyzetet mutatnak be a szín- és vonallátás vizsgálatára. Ezt a tesztet általában annak felmérésére használják, hogy a betegség száraz formája átmegy-e nedves formába.
- Az erek rendellenességeinek kimutatására fluoreszcein-angiográfiát végeznek.
- CT-vizsgálatokat és retinafényképeket is készíthetnek.
Hogyan kezelik a makuladegenerációt?
Intravitreális injekció anti-VEGF-fel
- A makuladegenerációt meg lehet műteni, de nem lehet teljesen megszüntetni. Célja a nedves vagy exudatív betegség előrehaladásának megállítása és a retina állapotának javítása. A műtét során anti-VEGF, vagyis olyan gátlószerek intravitreális befecskendezését alkalmazzák, amelyek célja, hogy megakadályozzák a kóros erek kialakulását.
- A betegtől függően határozzák meg az injekciók dózisát és a kezelések gyakoriságát. Kezdetben 3 injekciót adnak szemenként.
- A beavatkozásokat erre szakosodott klinikákon végzik helyi érzéstelenítésben, kórházi beutalás nélkül.
- Bár ritkán, de előfordulhatnak szövődmények, amelyekről a páciens a műtét előtt értesül:
- Intraokuláris vagy kötőhártya bevérzés
- Gyulladás
- Endophthalmitis
- Retinaleválás
- Szaruhártya leválás
- Fertőzés
- Műtét után:
- A rendszeres ellenőrzés kötelező: a műtétet követő első napon, az utolsó injekció beadása után egy hónappal, majd ezt követően évente kétszer;
- 3 hétig ajánlott kerülni a kozmetikai termékeket;
- 2 hónapig tilos a megerőltető fizikai tevékenység;
- A helyi sérülések tilosak;
- Az úszás körülbelül 2 hónapig tilos;
- Szélnek és pornak való kitettség tilos;
- A szem dörzsölése legalább 4 hónapig tilos.
Fotodinamikus terápia
Fotokoaguláció
A 2. és 3. kezelés esetén a makuladegenerációt a legmodernebb technológiával, lézerrel operálják. Ezekkel a makulában lévő kóros ereket lezárják vagy megsemmisítik.
Hogyan lehet megelőzni a makuladegenerációt?
Az életmód kulcsszerepet játszik a betegség megelőzésében.
- Vitaminokban és tápanyagokban gazdag étrend ajánlott;
- A dohányzás abbahagyása;
- Rendszeres testmozgás;
- Éves vérvizsgálat az egészségügyi problémák, különösen a szív- és érrendszeri problémák kiszűrésére;
- Rendszeres szemészeti ellenőrzés, különösen 40 éves kor után.
Ha többet szeretne megtudni a makuladegenerációról, nézze meg az alábbi videósorozatot, amelyben Dr. Alexandra Țicle elmagyaráz mindent, amit az állapotról tudni kell.
A Dr. Holhos Klinika kiváló szolgáltatásokat nyújt a szemészet területén. A szakemberek és a fejlett technológia célja, hogy a legjobb ellátást nyújtsák Önnek. Keresse meg az Önhöz legközelebbi rendelőt, és foglaljon online időpontot.
A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.
A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.
A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.
A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.
Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.
A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.
A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.
A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.
A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.
Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet.
Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről.
Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.
Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.
A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.
A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.
Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.
Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.
A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.
A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz.
Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.
A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.
A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor.
A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.
A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.
A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.
A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).
A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.
Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.
A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.
A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.