Okuláris migrén
Az okuláris migrén rövid ideig tartó látásromlást, vagy akár átmeneti vakságot is okozhat. Ezt a problémát a szem mögött és a retinában lévő erek csökkent véráramlása, illetve görcsös megrándulása okozza.
A látás általában egy órán belül normalizálódik. Nagyon ritkán a látásproblémák maradandóak.
Orvosi kezelésre általában nincs szükség, de ha az epizódok gyakoriak, forduljon szemorvosához.
Mi az okuláris migrén?
Ma az „okuláris migrén” kifejezést használják a szaknyelvben „okuláris aurás migrén” néven ismert migrén leírására. Tévesen az „okuláris migrén” kifejezést a „retinás migrén” fogalmára is használják, holott a két egészségügyi probléma valójában teljesen különböző.
- Az okuláris aurás migrén gyakran nem súlyos, és mindkét szemet érinti
- A retinás migrén súlyosabb állapot. A látászavarok csak az egyik szemen jelentkeznek, és a sürgősségi vizsgálat kötelező.
Az okuláris aurás migrén jellemzői
A migrén aura egy aktivitási hullám az agyban. A hullám elhelyezkedése határozza meg az aura típusát. Az aura leggyakoribb típusa a vizuális (az esetek kb. 90%-ában).
A migrén aura egy aktivitási hullám az agyban. A hullám elhelyezkedése határozza meg az aura típusát. Az aura leggyakoribb típusa a vizuális (az esetek kb. 90%-ában).
- A hatás általában öt perctől egy óráig tart.
- Az aura néha fejfájás nélkül is megjelenhet.
- Az okuláris migrén gyakorisága változó.
- Már 7 éves korban kezdődhet, de a legtöbben 20 éves kor körül tapasztalják. Az előfordulási csúcs a 40-es életkorban jelentkezik.
Mi okozza az okuláris migrént?
Az okuláris migrén pontos okát még nem állapították meg, de az eddigi kutatások az erek és a retina véráramlásával kapcsolatos problémákra utalnak.
Ezek okozzák a látászavarokat. Amint az erek ellazulnak és a véráramlás normalizálódik, a beteg visszanyeri tiszta látását.
A kutatók úgy vélik, hogy az okuláris migrénnek genetikai összetevője is van. Az ebben szenvedő betegek 50%-ának a családjában vannak olyan személyek, akik migrénben szenvednek.
Melyek a szemészeti migrén tünetei?
Az okuláris aurás migrén tünetei változóak lehetnek. A leggyakoribbak azonban látászavarok és fejfájás.
Az okuláris migrén vizuális tünetei átmenetiek, és az alábbiak lehetnek:
- Vakfoltok, amelyek részleges vagy teljes vaksághoz vezetnek.
- Cikcakkos minták
- Világos vagy villódzó fények
- Lebegő vonalak
Ezek a tünetek általában 5-20 percig tartanak, mielőtt a látás fokozatosan visszatérne a normál állapotba.
A migrénes fejfájás jelentkezhet a látászavarok előtt, alatt vagy egy órán belül. A migrénes fejfájás tünetei a következők:
- Közepes vagy erős fejfájás
- Tompa, szaggató vagy lüktető fejfájás
- A szem mögött érezhető
- Fényérzékenység, zajérzékenység és bizonyos szagokra való érzékenység
- Hányinger
- Hányás
- Étvágytalanság
- Hidegrázás
- Izzadás
- A bőr sápadtsága
- Fáradtságérzet
Mi okozza az okuláris migrént?
Számos tényező okozhat okuláris aurás migrént. A leggyakoribbak közé tartoznak a:
- Stressz
- Dohányzás
- Magas vérnyomás (hipertónia)
- Hormonális fogamzásgátló tabletták
- Intenzív testmozgás
- Előrehajlás
- Nagy tengerszint feletti magasság
- Dehidráció
- Alacsony vércukorszint (hipoglikémia)
- Túlzott felmelegedés (hipertermia)
- Alkohol
- Koffein
Hogyan diagnosztizálható az okuláris migrén?
Mivel az epizódok általában rövidek, a diagnózis felállítása a tünetek, valamint az orvosi és családi kórtörténet alapján történik.
Az alapvető szemészeti vizsgálat során orvosa szemészeti tükör segítségével felmérheti a véráramlást a szemében. Ez az első lépés az okuláris migrén diagnózisának megerősítésében.
Emellett megbizonyosodik arról is, hogy nincs-e más, a háttérben meghúzódó szembetegsége, amely hasonló problémákat okozhat, mint pl.:
- Amaurosis fugax: a szem vérellátásának hiánya okozta átmeneti vakság. Előfordulhat a szembe vezető artéria elzáródása miatt.
- Görcs az artériában: több vért juttat a retinába.
- Óriássejtes arteritis: olyan probléma, amely gyulladást okoz az erekben. Súlyos látásproblémákhoz, sőt vaksághoz is vezethet.
- Autoimmun betegségekkel kapcsolatos egyéb érproblémák.
- Olyan állapotok, amelyek megakadályozzák a normális véralvadást, mint például a sarlósejtes betegség és a policitémia.
- Szélütés vagy átmeneti iszkémiás roham (TIA).
- A kábítószerrel való visszaélés okozta problémák.
Hogyan kezeljük az okuláris aurás migrént?
Ha az okuláris migrén ritka (havonta egyszer jelentkezik), a szakorvos lehet, hogy nem javasol semmilyen kezelést.
Ha azonban az epizódok gyakoriak, a kezelés a következőket foglalhatja magában:
- A kiváltó okok elkerülése: Hasznos tudni, hogy milyen helyzetek okozzák az okuláris migrént. Ennek érdekében hasznos lehet naplót vezetni, amelyben feljegyzi, hogy mikor és hogyan jelentkeznek ezek az epizódok. Az életmódváltás, a stresszforrások kerülése és a magas vérnyomás kezelése, valamint a dohányzásról való leszokás segíthet csökkenteni az okuláris migréneket.
- Gyógyszeres kezelés: Ha az életmódbeli változtatások nem segítenek, a gyógyszeres kezelés a következő lépés. Orvosa javasolhatja:
- Epilepsziaellenes gyógyszerek
- Triciklikus antidepresszánsok
- Vérnyomáscsökkentő gyógyszerek
- Kalciumcsatorna-blokkoló gyógyszerek
- CGRP-gátlók (monoklonális antitest gyógyszerek migrénre)
Melyek az okuláris migrén szövődményei?
Rendkívül ritka esetekben az okuláris aurás migrén szövődményekhez vezethet az erekben és a véráramlásban a szemben és a szem körül. Ezek a következők lehetnek:
- Retina artéria elzáródás (más néven „szemészeti stroke”)
- Retina infarktus (amikor a véráramlás elzáródik a retinában)
- Retinavéna elzáródás
- Retinavérzés, amely a retina és a látóideg gyulladásához vezethet.
- A kéreghártya vagy a látóideg iszkémiája (véráramlás korlátozása).
- Üvegtesti bevérzés
Bizonyos gyógyszerek növelhetik a szövődmények kialakulásának valószínűségét. Beszélje meg mindig a háziorvosával a gyógyszeres kezelés megkezdését és befejezését.
Miként lehet megelőzni az okuláris migrént?
A legjobb dolog, amit az okuláris migrén elkerülése érdekében tehet, hogy kerüli a kiváltó okokat.
- Kezelje és csökkentse a stressz-szintet, amennyire csak lehetséges.
- Szokjon le a dohányzásról.
- Tartsa a vérnyomását megfelelő szinten.
- Kerülje a hormonális fogamzásgátló tablettákat.
- Tornázzon mérsékelten, ha tudja, hogy ez okuláris migrént okoz.
- Kerülje a nagy tengerszint feletti magasságot, ha ez problémát okoz Önnek.
- Hidratáljon megfelelően.
- Kerülje a vércukorszint csökkenését.
- Nyáron figyeljen az optimális testhőmérsékletre.
- Néhányan észrevették, hogy bizonyos ételek lehetnek a kiváltó okok, pl. a koffein vagy a mesterséges édesítőszerek. Fontolja meg ezek teljes mellőzését.
Bizonyos gyógyszerek segíthetnek az okuláris migrén megelőzésében:
- A kalciumcsatorna-blokkolók megnyitják az ereket.
- Bizonyos esetekben nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek is alkalmazhatók.
- Az orvosok depresszió, epilepszia és véralvadás kezelésére használt gyógyszereket is felírhatnak.
A megelőző gyógyszeres kezelést általában azoknak a betegeknek ajánlják, akiknél havonta több mint 4 nap jelentkezik az okuláris migrén, és akik nem reagálnak más kezelésekre.
Gyakori kérdések
Mi a különbség az okuláris aurás migrén és a retinális migrén között?
Néha az „okuláris migrén” kifejezést a „retinális migrén” orvosi kifejezés szinonimájaként használják.
A retinális migrén egy ritka szemészeti rendellenesség, amely azoknál a személyeknél fordul elő, akiknél a migrén egyéb tünetei is jelentkeznek. A retinális migrén a látás minőségének csökkenésével vagy rövid távú vaksággal járó ismételt epizódokkal jár. Ezek az epizódok megelőzhetik vagy kísérhetik a fejfájást.
Az okuláris migrénnel ellentétben a retinális migrénben csak az egyik szem érintett, nem mindkét szem. Az egyik szem látásvesztése általában nem a migrénhez köthető, hanem egy másik, súlyosabb rendellenesség okozza. Keresse fel szakorvosát, ha a következő tüneteket észleli:
- Látáskárosodás az egyik szemen
- Fejfájás vagy látászavarok megjelenése 50 éves kor után.
- Újonnan jelentkező gyengeség a test egyik oldalán
- Változások a beszédben
Az okuláris migrén egy kisebb stroke?
Nem. A kettő különbözik. A stroke azonban okozhat olyan látászavarokat, amelyek hasonlóak lehetnek az okuláris migrénhez. Ezért fontos, hogy kérjen időpontot szemészeti konzultációra, ha hirtelen jelentős változásokat észlel látásában.
A stroke egyéb tünetei a következők:
- Gyengeség vagy bénulás a test egyik oldalán
- Beszédzavar vagy a beszédkészség elvesztése (afázia)
- Elmosódott vagy nehézkes beszéd (diszartria)
- Az izomkontroll elvesztése az arc egyik oldalán
- Egy vagy több érzékszerv (látás, hallás, szaglás, ízlelés és tapintás) hirtelen részleges vagy teljes elvesztése.
- Koordinációvesztés (ataxia)
- Szédülés vagy kábultság
- Hányinger és hányás
- Tarkómerevség
A Dr. Holhos klinikák a legjobb szolgáltatásokat nyújtják Önnek – a legjobb szakemberekkel és a legmodernebb berendezésekkel. Kérjen időpontot egy konzultációra Kolozsváron, Tordán, Nagyszebenben, Medgyesen vagy Gyulafehérváron..
A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.
A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.
A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.
A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.
Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.
A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.
A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.
A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.
A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.
Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet.
Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről.
Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.
Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.
A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.
A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.
Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.
Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.
A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.
A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz.
Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.
A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.
A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor.
A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.
A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.
A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.
A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).
A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.
Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.
A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.
A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.
A szürkehályog egy meglehetősen gyakori szembetegség, amikor a szemlencse fokozatosan elveszíti az átlátszóságát és elszürkül, és amely fokozatos látásromlást okoz.
A diabéteszes retinopátia a cukorbetegségnek a szemen jelentkező szövődménye, amelyet a magas vércukorszint és a szem mögötti fényérzékeny szövet (retina) érrendszerének károsodása okoz.
A retina a szemgolyó mélyén, a szem hátsó részén található fényérzékeny
réteg. Ez a központi idegrendszeri szövet egy darabja, amely egy fókuszált kétdimenziós képet hoz létre, amit a retina sejtjei elektromos impulzussá alakítanak át, amely a képet a vizuális érzékelés létrehozásához közvetíti.
Az epiretinális membrán az üvegtest hátsó része és a retina központi területe, a makula közötti határfelület rendellenessége.
Az üvegtest a szemgolyó közepén, a lencse és a retina között helyezkedik el, és „gélként” jelenik meg. Az egészséges üvegtest teljesen átlátszó, így a fény gond nélkül eljut a retinára, és ezáltal tiszta látást biztosít.
A glaukóma krónikus, kétoldali szembetegség, amelyet a látóideg rostjainak fokozatos pusztulása jellemez, amely ideg felelős a szemből az agyba történő információátvitelért.
A keratoconus egy degeneratív betegség, amely a szaruhártya fokozatos deformációjában és elvékonyodásában nyilvánul meg. Általában serdülőkorban jelenik meg, férfiakat és nőket egyaránt érint, és felnőttkorig fokozódik.