A szemallergiát, más néven „allergiás kötőhártyagyulladást” a szemmel érintkező és gyulladást kiváltó anyagokra adott immunrendszeri reakció okozza. A leggyakoribb szemallergiát okozó allergének például a pollen, a penész, a poratka és bizonyos gyógyszerek.
Szemallergiák (allergiás kötőhártyagyulladás)
Az allergia szempirosságban, duzzanatban, viszketésben és túlzott könnyezésben nyilvánul meg.
A szemallergia időtartama változó lehet. Egyes allergiás reakciók egy óránál vagy egy napnál rövidebb ideig tartanak, míg mások hetekig vagy hónapokig is fennállhatnak, különösen szezonális allergiák esetén.
Tudjon meg többet a következőkről:
- A szemallergia okai
- A szemallergia tünetei
- A szemallergia típusai
- A szemallergia diagnosztizálása
- A szemallergia kezelése: gyógyszeres és természetgyógyászati kezelés
- A szemallergia szövődményei
A szemallergia okai
A szemallergia akkor alakul ki, amikor az immunrendszer egy normális esetben ártalmatlan allergénre reagál. Amikor az allergén a szemmel érintkezik, a szem belsejében lévő bizonyos sejtek (hízósejtek) hisztamint és más anyagokat szabadítanak fel annak érdekében, hogy leküzdjék az allergént. Ennek a reakciónak a hatására a szem kipirosodik, viszket és fokozottan könnyezik.
Az allergéneknek több típusa létezik. A levegőben található allergének a leggyakoribbak:
- Fű, fák és parlagfű pollenje
- Por
- Házikedvencek szőre vagy tolla (kutyák, macskák és más állatok elhalt felhámja).
- Penészgomba
- Füst
A parfümök, kozmetikumok vagy gyógyszerek okozta allergiás reakciók is okozhatnak allergiás reakciót a szemen is.
Egyesek allergiásak lehetnek a műkönnyekben vagy a vényköteles szemcseppekben lévő tartósítószerekre.
Néha a szem olyan allergénekre is reagálhat, amelyek nem feltétlenül kerülnek közvetlen kapcsolatba a szemmel. Ilyenek lehetnek bizonyos élelmiszerek vagy rovarcsípések.
Egyesek a szüleiktől örökölhetik a szemallergiát. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy Önnél is kialakul allergia, ha mindkét szülője allergiás, mint ha csak az egyik szülő.
Szemallergia: Tünetek
A szemallergiák nem veszélyeztetik jelentősen a látásélességet. Azonban okozhatnak átmenetileg homályos látást.
A tünetek már közvetlenül az allergénnel való érintkezéskor jelentkezhetnek, de az is előfordulhat, hogy 4 napig nem észlel tüneteket.
- Kipirosodott, irritált szemek
- Viszkető érzés a szemekben
- Könnyezés
- Szemhéjduzzanat
- Kellemetlen, szúró vagy égő érzés
- Fényérzékenység (fotofóbia)
Ezeket egyéb tünetek is kísérhetik, mint például orrfolyás, bedugult orr és tüsszögés.
A szemallergia típusai
A szemallergia főbb típusai: szezonális allergiás kötőhártya gyulladás, egész éven át tartó (perenniális) allergiás kötőhártya gyulladás, tavaszi keratokonjunktivitisz (szaruhártya kötőhártya gyulladása), atópiás keratokonjunktivitisz, kontakt allergiás kötőhártya gyulladás és óriáspapillás kötőhártya gyulladás.
1. Szezonális allergiás kötőhártya gyulladás
A szezonális allergiás kötőhártya gyulladás a szemallergia leggyakoribb típusa. A pácienseknél általában tavasszal, nyáron vagy ősszel jelentkeznek a tünetek, attól függően, hogy melyik pollen vált ki allergiás reakciót. A szezonális allergiás kötőhártya-gyulladás tünetei a következők:
Viszketés
Kipirosodás
Égő érzés
Tiszta, vízszerű váladékozás
Fényérzékenység
Krónikus sötét karikák jelenhetnek meg a szem alatt (úgynevezett allergiás sötét karikák). A szemhéjak megduzzadhatnak, az erős fény pedig zavaró lehet. A szem viszketése kellemetlen érzést idézhet elő, a páciensek pedig dörzsölik a szemüket, ami fokozza a tüneteket, és növeli a fertőzés kockázatát.
Az alaptüneteket gyakran kíséri tüsszögés, orrfolyás vagy orrdugulás, amely a „szénanáthához” és más szezonális allergiákhoz társul.
2. Egész éven át tartó allergiás kötőhártya gyulladás
Az egész éven át tartó allergiás kötőhártya gyulladás egész évben fennáll. A tünetek ugyanazok, mint a szezonális allergiás kötőhártya-gyulladásnál, de általában enyhébbek.
Az allergia ezen típusát a poratka, a penész, az állati szór vagy toll, vagy más, otthon található allergénekre adott reakciók okozzák.
3. Vernális keratokonjunktivitisz
A vernális keratomkonjunktivitisz a szemallergia súlyosabb formája. Fiataloknál és férfiaknál gyakoribb. Továbbá a betegek 75%-ának ekcémája vagy asztmája is van.
Bár egész évben előfordulhat, a tünetek bizonyos időszakokban súlyosbodhatnak. A szembetegség fő jelei a következők:
- Viszketés
- Túlzott könnyezés
- Sűrű nyálkás váladékozás
- Idegen test érzése a szemben
- Fényérzékenység
Kezeletlenül a vernális keratokonjunktivitisz súlyosan károsíthatja a látást.
4. Atópiás keratokonjunktivitisz
Ez a fajta allergia főként az idősebb pácienseket érinti – különösen az allergiás dermatitiszben szenvedő férfiakat.
Az atópiás keratokonjunktivitisz tünetei egész évben előjöhetnek, és a tavaszi keratokonjunktivitiszhez hasonlóak:
- Súlyos viszketés
- Égő érzés
- Kipirosodás
- Sűrű nyálka túlzott váladékozása, amely alvás után a szemhéjak összetapadását okozhatja.
Kezelés nélkül az atópiás keratokonjunktivitisz a szaruhártya hegesedéséhez vezethet.
5. Kontakt allergiás kötőhártya gyulladás
Ez a kontaktlencse okozta irritáció vagy a könnyben lévő fehérjék miatt alakulhat ki, amelyek megtapadnak a lencse felületén.
A kontakt allergiás kontakt kötőhártya gyulladás tünetei a következők:
- Kipirosodás
- Viszketés
- Nyálkás váladékozás
- Lencsék okozta kellemetlen érzés
6. Óriáspapillás kötőhártya gyulladás
Az óriás papillás kötőhártya gyulladás a kontakt allergiás kötőhártya gyulladás súlyos formája, amely során a belső szemhéj felső rétegében papulák (göbök) képződnek. A papulák olyanok, mint a folyadékkal teli önálló „zsákok”.
Ez a szemészeti rendellenesség a kontaktlencse viselésével is összefüggésbe hozható.
A tünetek az alábbiak:
- Viszketés
- Gyulladás
- Könnyezés
- Nyálkás váladékozás
- Homályos látás
- A kontaktlencse használatának csökkent tolerálása
- Idegen test érzése a szemben
A szemallergia diagnosztizálása
A szemallergiát viszonylag könnyű diagnosztizálni. A szemészeti konzultáció során az orvos kezdetben kikérdezi Önt a kórtörténetéről és a családjában előforduló allergiákról.
Ezután biomikroszkóppal (erős fényt kibocsátó mikroszkóp) megvizsgálja a szemét. A szem felszínén lévő gyulladt ereket, fertőzéseket és a szemallergia egyéb tüneteit keresi.
A szemészorvosa a kötőhártya szövetének egy kis részének felmérésével a fehérvérsejtek egy bizonyos típusát is vizsgálhatja. Ezt a vizsgálatot akkor végzik el, ha allergiája súlyos, vagy ha nem egyértelmű, hogy allergiás kötőhártya gyulladása van.
Kezelés: Szemallergia
Az allergének elkerülése
A szemallergia szezonális vagy egész éven át tartó formáinak kezelésében az első lépés a tüneteket kiváltó allergének elkerülése.
A. A környezeti hatásoknak való kitettség:
- Maradjon minél többet a lakásban, amikor a pollenkoncentráció magasabb (általában reggel és kora este, vagy amikor szeles idő van).
- A szabadban viseljen napszemüveget, hogy minimálisra csökkentse a szemébe kerülő pollenmennyiséget.
- Ha viszket a szeme, próbálja meg nem dörzsölni, mert ez irritálhatja és ronthat az állapotán.
- Tartsa zárva az ablakokat, és használjon légkondicionálót az autóban és otthon (folyamatosan tisztítsa a légszűrőket).
- Csökkentse a poratkáknak való kitettséget, különösen a hálószobában. Használjon antibakteriális párna-, illetve paplanhuzatot és matracot. Gyakran mosson ágyneműt, meleg vízzel (legalább 60 Celsius-fok).
- A penésznek való kitettség csökkentése érdekében a lakás páratartalmát tartsa alacsonyan (30 és 50% között), és rendszeresen tisztítsa a fürdőszobát, a konyhát és a pincét. Használjon páramentesítő készüléket, különösen a pincékben és más nedves helyiségekben. Ürítse és tisztítsa gyakran a készüléket.
- Ha a penész látható, tisztítsa le tisztítószerrel és legalább 5%-os klóroldattal.
B. Házi kedvencekkel való érintkezés:
- Bármilyen állat símogatása után azonnal mosson kezet. A házi kedvenceket tartó barátok meglátogatása után mossa ki ruháit.
- Ha allergiás az otthonában tartott házikedvencre, tartsa azt a lehető legtávolabb a szobájától.
- Ha a házikedvencnek mindenképpen a lakásban kell tartózkodnia, tartsa távol a hálószobájától, hogy ne érintkezzen a szőrével. tollával. A szőnyeg helyett inkább parkettát, járólapot vagy linóleumot válasszon, ezek mindegyike könnyebben tisztítható.
A legtöbb szemallergiát kiváltó allergén azonban a levegőben terjed, így nem mindig lehet elkerülni őket. Beszélje meg tüneteit allergológusával, hogy meghatározza az Ön számára legmegfelelőbb szemészeti kezelési lehetőségeket.
2. Szemallergia: vény nélkül kapható szemcseppek és gyógyszerek
A szemcseppeket és a vény nélkül kapható szájon át szedhető gyógyszereket általában rövid távú tünetmentesítésre használják. Nem kezelnek minden problémát, és bizonyos esetekben fennáll a veszélye annak, hogy a szemcseppek valójában rontanak az Ön állapotán. Ezért elengedhetetlen, hogy szakemberhez forduljon, aki kiválasztja az Ön számára legmegfelelőbb megoldást.
- Műkönnyek
Az allergének ideiglenes eltávolítására és a száraz szem hidratálására ajánlott. A cseppek csökkentik a kipirosodást és az irritációt is. Fokozott enyhülést és kényelmet nyújthatnak, biztonságosak és bármikor használhatóak, amikor csak szükség van rájuk. A legjobb, ha hűvös helyen tartjuk őket.
- Dekongesztáns (nyálkahártyaduzzanat-csökkentő) szemcseppek
Csökkenti a szemallergiával járó kipirosodást a szem vérereinek szűkítésével. Csak dekongesztánsként, vagy antihisztaminnal kombinált dekongesztánsként kaphatók, ami további enyhülést nyújt a viszketésre. Mivel a cseppek gyengék, gyakran kell használni őket (4-6 alkalommal/nap).
Azonban nem szabad 2-3 napnál tovább használni őket. A hosszan tartó használat „rebound hatást” (súlyos duzzanat és kipirosodás, amely a szemcseppek alkalmazásának abbahagyása után is fennáll) okozhat. Ez ismerős lehet Önnek, ha több mint 3 napig használta a dekongesztáns orrspray-ket, és az orra még jobban bedugult, mint korábban.
A dekongesztáns cseppeket nem használhatják zöldhályogban szenvedők.
- Szájon át alkalmazott antihisztaminok
Bár a szájon át szedhető antihisztaminok hatékonyan enyhíthetik a szemallergiával járó viszketést, szemszárazságot okozhatnak, és súlyosbíthatják a szemallergia tüneteit. Emellett az ilyen gyógyszerek egyes változatai mellékhatásokat, például kábultságot vagy szédülést okozhatnak.
3. Szemallergia: vényköteles szemcseppek és gyógyszerek
A szemallergia kezelésére vényköteles szemcseppek és szájon át szedhető gyógyszerek is léteznek.
- Antihisztamin tartalmú szemcseppek
Csökkenthetik a viszketést, a kipirosodást és a gyulladást. Bár ezek a cseppek gyors enyhülést biztosítanak, a hatás csak néhány órán át tart, és némelyiket naponta négyszer kell alkalmazni.
- Hízósejteket (a szem kötőszöveti sejtjei) stabilizáló szemcseppek
Megakadályozza a hisztamin és más, allergiás tüneteket okozó anyagok felszabadulását. A viszketés megelőzése érdekében a szemcseppeket az allergénnel való érintkezés előtt kell alkalmazni.
- Antihisztamin és hízósejt stabilizáló szemcseppek
Egyes újabb szemcseppek antihisztamint és hízósejt-stabilizálót is tartalmaznak a szemallergia kezelésére és megelőzésére. Ezeket naponta kétszer kell használni, és gyors és tartós tünetmentességet biztosítanak.
- Nem-szteroid gyulladáscsökkentő anyagokat tartalmazó szemcseppek
A nem-szteroid gyulladáscsökkentők szemcsepp formában kaphatók a viszketés enyhítésére. Ezek alkalmazása szúró vagy égő érzést okozhat, és előfordulhat, hogy naponta 4-szer kell használni őket.
- Kortikoszteroid szemcseppek
Segíthetnek a krónikus és súlyos szemallergia tüneteinek, például a viszketésnek, a kipirosodásnak és a gyulladásnak a kezelésében. A szteroidokkal történő hosszú távú (2 hétnél hosszabb ideig tartó) kezelés csak szemész szakorvos felügyelete mellett alkalmazható.
A folyamatos alkalmazás mellékhatásai közé tartozik a fertőzés, a zöldhályog és a szürkehályog magas kockázata.
- Szájon át alkalmazott, nem-szedatív antihisztaminok
A vényköteles antihisztaminok hatékonyan enyhíthetik a szemallergia okozta viszketést. Bár ezeknek nincsenek olyan szedatív mellékhatásaik, mint a vény nélkül kapható antihisztaminoknak, súlyosbíthatják a tüneteket és szemszárazságot okozhatnak.
- Allergiainjekciók (immunterápia)
Az allergia elleni injekciók javítják az egyén toleranciáját az allergiás reakciót kiváltó anyaggal szemben. Az allergénből kis mennyiséget fecskendeznek be, idővel fokozatosan növelve az adagokat. A kezelés több hónapot vesz igénybe a legjobb eredmény eléréséhez, és előfordulhat, hogy a tünetek enyhítésére továbbra is gyógyszeres kezelésre lesz szüksége.
4. Szemallergia: természetgyógyászati kezelés
Ezek a gyógymódok a szemészorvos által felírt vényköteles vagy vény nélkül kapható gyógyszerekkel kombinálva is alkalmazhatók. A következő gyógymódok alkalmazhatók:
Hideg borogatás: A hideg borogatás alkalmazása az érintett szemen segíthet a gyulladás csökkentésében és a viszketés enyhítésében.
Sós oldatos szemcseppek és öblögetések: A szem sóoldattal történő öblögetése segíthet az allergének eltávolításában és a gyulladás csökkentésében.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a gyógymódok nem helyettesítik az orvosi kezelést, és nem használhatók az allergológus által javasolt gyógyszerek helyett.
Szemallergia gyermekeknél
A gyermekek vényköteles szemcseppekkel és gyógyszerekkel kezelhetők. A műkönnyek biztonságosak és bármely életkorban használhatók. Bizonyos cseppek, például antihisztaminok és hízósejt-stabilizátorok 3 éves vagy annál idősebb gyermekeknél használhatók. Bármilyen kezelést egyeztetnie kell a gyermekorvosával egy gyermekorvosi konzultáció keretében.
A szemallergia szövődményei
Ritka esetekben az allergénekkel való érintkezés anafilaxiát (anafilaxiás sokkot), súlyos és esetleg halálos allergiás reakciót okozhat. Az anafilaxia jelei a következők:
- Duzzadt torok, ajkak vagy nyelv
- Légzési nehézség
- Bőrkiütés vagy csalánkiütés
- Magas pulzusszám
- Szédülés, ájulásérzés vagy akár ájulás
- Az arc vagy a test színének megváltozása (sápadtság vagy kivörösödés)
- Gyomor-bélrendszeri fájdalom
- Hányás vagy hasmenés
Ha szemallergiával küzd, de még soha nem járt szakorvosnál, kérjen időpontotDr. Holhos doktor valamelyik szakrendelőjében. A szemészeti szakrendelő hálózat Kolozsváron, Tordán, Gyulafehérváron, Nagyszebenben és Medgyesen található. A szakemberekből álló csapat és a legmodernebb szemészeti technológia biztosítja, hogy a lehető legjobb kezelést kapja, és biztonságban érezze magát.
A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.
A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.
A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.
A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.
Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.
A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.
A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.
A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.
A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.
Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet.
Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről.
Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.
Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.
A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.
A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.
Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.
Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.
A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.
A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz.
Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.
A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.
A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor.
A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.
A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.
A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.
A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).
A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.
Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.
A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.
A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.