A szemhéjkifordulás: okok, tünetek és kezelés
- A betegség általában az alsó szemhéjon jelentkezik.
- Az ektrópium teljes mértékben, vagy csak részben érintheti a szemhéjat.
- Súlyos esetekben az egész szemhéj kifelé fordulhat.
- Az ektrópium gyakrabban fordul elő idősebb embereknél.
- A szaknyelvben az ektrópiumot „szemhéj kifordulásként” magyarázzák.
Mi okozza az ektrópiumot?
Ez a szemészeti rendellenesség több okból is kialakulhat, ezért a szemhéjkifordulás különböző típusait különböztetjük meg. A leggyakoribb okok a következők:
- Öregedés. Ez a természetes jelenség a szemizmok és ínak gyengülésével jár együtt, ami befolyásolja a szemhéjak szemhez tapadását.
- Genetikai betegségek.
- Hegek vagy korábbi műtétek. Ezek befolyásolhatják a szemhéj szemhez tapadását.
- Az arcidegek károsodása. A Bell-bénulás például a szemizmokat érinti, és ektrópiumhoz vezethet.
- Rák. Bizonyos daganatképződmények hatással lehetnek a szemhéjra, kifelé fordíthatják azt.
Kockázati tényezők
Bizonyos sajátosságokkal rendelkező betegek nagyobb valószínűséggel szenvednek ektrópiumban. A kockázati tényezők közé tartoznak:
- Kontaktlencsék;
- A szem ismételt megérintése;
- Hosszú időn keresztül használt szemcseppek;
- Idős kor;
- Korábbi trauma;
- Szemsebészeti beavatkozások;
- A szemhéjat is érintő bőrbetegségek;
- Arcbénulás.
Hányféle típusú ektrópium létezik?
A szem ektrópiájának több típusa létezik.
- Időskori vagy involúciós ektrópium. Ez az öregedés során jelentkezik, és ez a leggyakoribb.
- Veleszületett ektrópium. A páciensnek születésétől megvan.
- Bénulásos ektrópium. Olyan arcbénulással függ össze, amely az arc izmait érinti, és a szemhéj kifelé fordulását okozza.
- Hegesedéses ektrópium. Az arcot ért korábbi trauma vagy műtét következtében alakul ki. Előfordulhat allergiás bőrreakciók esetén is.
- Mechanikus ektrópium. A szemgolyót a szemhéjtól elválasztó daganatok következtében alakul ki.
Melyek az ektrópium tünetei?
Minden pislogással a szem felszínén könnyek oszlanak el, amelyek tisztítják, nedvesítik és védik a szemet a sérüléstől vagy a fertőzéstől. A könnyek ezután a szemhéj belső sarkaiban lévő üregekbe húzódnak vissza. Az ektrópiumban szenvedő betegeknél az alsó szemhéj eltávolodik a szemgolyótól, megakadályozva a könnyek megfelelő visszahúzódását. Így az alábbi tünetek jelennek meg:
- Szemszárazság;
- Idegen test érzet;
- Fotófóbia (fényérzékenység);
- Túlzott könnyezés;
- A látás minőségének romlása;
- Szemfájdalom;
- Vörösség;
- Irritáció;
- Túlzott nedvesedés;
- Egyéb bakteriális fertőzések (pl. kötőhártya-gyulladás).
Hogyan diagnosztizálják az ektrópiumot?
Bár az ektrópium a nyilvánvaló szembetegségek közé tartozik (ellentétben például a szem toxoplazmózisával), a szakember a konzultációt a kórtörténet áttekintésével és szemvizsgálattal kezdi.
A szemészorvos különböző vizsgálatokkal meghatározza az egyes szemhéjak izomtónusát és feszességét, hogy megállapítsa az ektrópium okait és típusát. Ha nem veleszületett vagy visszamaradt állapotról van szó, a szakorvos a szemgolyó körüli szöveteket is megvizsgálja, hogy megállapítsa, nem daganat, heg vagy arcbénulás okozta-e az állapotot.
Hogyan kezelik az ektrópiumot?
A korai stádiumban az ektrópium szemészeti kezelése a következőkből áll:
- Szemkenőcs;
- Mesterséges könny (Megjegyzés: ha az ektrópiumot bizonyos típusú szemcseppek alkalmazása okozta, a kezelést a szakorvos tanácsára abba kell hagyni).
Műtét ektrópium esetén
Súlyos esetekben sebészeti beavatkozásra van szükség.
Az ektrópium típusától függően a szakemberek különböző eljárásokat alkalmaznak a szemhéj fiziológiás helyzetbe való visszahelyezésére.
- Az időskori vagy involúciós ektrópiumot az alsó szemhéj egy szegmensének eltávolításával korrigálják.
- A hegesedéses ektrópium esetében bőrátültetéssel állítják helyre az anatómiai síkot.
- A bénulásos ektrópium az alsó szemhéj műtétén kívül a felső szemhéjba történő beültetéssel is járhat.
Ez a műtét nem invazív, fájdalommentes, és helyi érzéstelenítésben, ambulánsan végzik. A páciens visszatér ellenőrzésre, hogy:
- eltávolítsák a kötést;
- ellenőrízzék a szemhéj(ak) helyzetét;
- eltávolítsák a varratokat.
Egyes esetekben a gyulladás csökkentése és a fertőzés megelőzése érdekében a műtét után gyógyszeres kezelést – antibiotikumokat vagy cseppeket – írnak elő.
Mikor szükséges orvoshoz fordulni?
Ütemezze be a szemészeti vizsgálatot, ha:
- észrevette, hogy az egyik vagy mindkét szemhéj hajlamos kifelé fordulni;
- a szemei szárazak vagy éppen ellenkezőleg, túlzottan nedvesek.
Forduljon sürgősen orvoshoz, ha a szem ektrópiumát diagnosztizálták, és az alábbi tünetek bármelyike jelentkezik:
- A látásélesség csökkenése;
- A szem súlyos kivörösödése;
- Fokozódó fényérzékenység.
Ezek olyan súlyos szaruhártya-károsodást jelezhetnek, amely tartósan befolyásolja a látást. A Dr. Holhos klinikákon a legjobb ellátást nyújtjuk Önnek: jól képzett szakemberek és a legmodernebb szemészeti technológiák állnak rendelkezésére.
A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.
A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.
A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.
A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.
Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.
A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.
A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.
A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.
A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.
Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet.
Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről.
Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.
Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.
A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.
A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.
Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.
Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.
A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.
A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz.
Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.
A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.
A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor.
A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.
A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.
A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.
A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).
A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.
Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.
A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.
A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.