Szemtekerezgés/nystagmus 

A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.

Nystagmus: Mit jelent?

A nystagmus egy olyan szemészeti probléma, amelyben a szemek gyors, ciklikus  és akaratlan mozgásokat végeznek. Az agy és a fülben lévő szerkezetek irányítják a szemmozgást. Ezek a szerkezetek alkotják a vesztibuláris rendszert, vagyis az egyensúlyközpontot, amely automatikusan megváltoztatja a szemek helyzetét, amikor Ön a fejét mozgatja, hogy a látott kép fókuszban maradjon. 

A nystagmusban szenvedőknél fennáll valamilyen probléma, amely megakadályozza az agy, a vesztibuláris rendszer és a szemek közötti együttműködést.

Ez problémákat okozhat a látás minőségében, a mélységérzékelésben, az egyensúlyban és a koordinációban.

A nystagmus típusai

A nystagmus  a gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt előforduló rendellenesség. 

Az életkortól függően a nystagmusnak két típusa van: veleszületett vagy csecsemőkori (születéskor vagy az élet első hónapjaiban jelentkezik) és szerzett (6 hónapos kor után jelentkezik).

1. Veleszületett vagy csecsemőkori nystagmus

A nystagmussal született csecsemőknél általában 6 hetes és 3 hónapos koruk között jelentkeznek a tünetek. Előfordul, hogy a szülők örökítik át a nystagmust, de az ok nem mindig egyértelmű.

A veleszületett nystagmusban szenvedő gyermekeknél gyakran mindkét szem érintett. A szemük általában oldalirányban mozog ide-oda. A fő tünete a homályos látás.

2. A szerzett nystagmus

A szerzett nystagmus az élet későbbi szakaszában jelentkezik, és felnőtteknél gyakoribb. 

A nystagmus lehet az agyat, a szemet vagy a fület érintő betegség tünete. Az is előfordulhat, hogy nincs köze semmilyen betegséghez, és egyszerűen csak az illető testének működési módja miatt alakul ki. 

Néha a nystagmus az alkohol- és kábítószer-fogyasztás következménye. A szerzett nystagmusban szenvedő felnőttek gyakran homályosnak írják le látásukat.

A szemmozgásoktól függően megkülönböztetünk:

  • Függőleges irányú nystagmus (a szemek fentről lefelé mozognak)
  • Körkörös/rotációs nystagmus (a szemek az inga mozgását utánozzák)
  • Vízszintes irányú nystagmus (a szemek jobbról balra mozognak)
  • Ugráló nystagmus (a szemek az egyik irányba mozognak, majd az ellenkező irányba ugranak)

Nystagmus: Okai

A nystagmus utalhat más szembetegségre, neurológiai betegségre vagy a belsőfül azon részeinek problémájára, amelyek az egyensúlyt és a koordinációt szabályozzák.

A nystagmus okai és kockázati tényezői a következők:

  • Az agy vagy a szem fejlődési problémái
  • Retina- vagy látóideg-károsodás
  • Belsőfül-rendellenességek(pl. benignus paroxizmális pozicionális vertigo/BPPV vagy Ménière-betegség)
  • Agyvérzés
  • Agydaganat
  • Szem- vagy fejsérülés
  • Alkohol- vagy drogfogyasztás
  • Albinizmus (a bőr pigmentációjának hiánya)
  • Látásproblémák, beleértve a rövidlátást vagy az asztigmatizmust is
  • Bizonyos gyógyszerek (pl. epilepszia elleni gyógyszerek)
  • A központi idegrendszert érintő betegségek (pl. szklerózis multiplex)
  • Csecsemők szemproblémái (pl. kancsalság, fókuszálási problémák és szürkehályog)

Ha nem egyértelmű a kiváltó ok, a rendellenességet idiopátiás nystagmusnak diagnosztizálják.

Nystagmus: Tünetei

A nystagmus fő jele az akaratlan szemmozgás. Ez érintheti az egyik vagy mindkét szemet. Az esetleges további tünetek a kiváltó problémától függnek, és a következők lehetnek:

  • Elmosódott és reszketegnek tűnő tárgyak
  • Éjszakai látási problémák
  • Fényérzékenység
  • Egyensúlyzavar
  • Szédülés
  • Úgy érzi, hogy a környezete mozog

A nystagmus diagnosztizálása

Diagnostic nistagmus

A nystagmus szemészeti vizsgálattal diagnosztizálható. A konzultáció során kifejezetten a szemek mozgására összpontosítanak.  

  • A páciens kórtörténetét alaposan feltárják a tünetek vagy az általános egészségügyi problémák jelenlétének magyarázatára. Figyelembe veszik továbbá az esetlegesen szedett gyógyszereket és a környezeti tényezőket, amelyek hozzájárulhatnak a nystagmus kialakulásához.
  • A látásélesség mérése a látásromlás mértékét értékeli.
  • A fénytörési vizsgálat meghatározza, hogy a lencsének mekkora fényerőre van szüksége az esetleges fénytörési hiba (rövidlátás, távollátás vagy asztigmatizmus) kompenzálásához.
  • Azt is megvizsgálják, hogyan fókuszálnak, mozognak és működnek együtt a szemek. Ahhoz, hogy egy tárgyról egyetlen tiszta képet kapjunk, a szemeknek hatékonyan kell változtatniuk a fókuszt, mozogniuk és összehangoltan kell működniük. Ez a szemészeti vizsgálat olyan problémákat keres, amelyek befolyásolják a szemmozgások irányítását, vagy megnehezítik mindkét szem egyidejű használatát.

Mivel a nystagmus gyakran más, a háttérben meghúzódó egészségügyi problémák következménye, a szemorvos javasolhatja, hogy további vizsgálatok céljából keressen fel egy másik szakembert. Ezek közé tartozhat fülvizsgálat, neurológiai vizsgálat vagy MRI. Az eredmények alapján megállapítják, hogy a páciens nystagmusban szenved-e, és meghatározzák a kezelést. 

A nystagmus kezelése

Egyes esetekben az agy és a vesztibuláris rendszer kompenzálja az elváltozásokat, és a nystagmus idővel eltűnik vagy csökken az intenzitása, de a korrekció alapvetően az azt kiváltó betegség kezelésével történik. Például egy belsőfül-probléma kezelése javíthatja a nystagmus tüneteit, mint például a homályos látás vagy a szédülés. 

Az orvos a nystagmus kezelésének meghatározásakor figyelembe veszi a páciens kórtörténetét és személyes igényeit.

Szemüveg nystagmus esetén

A tisztább látás segíthet lelassítani a nystagmussal járó gyors szemmozgásokat. Kezelőorvosa szemüveget vagy kontaktlencsét javasolhat a tünetek kezelésére. Az éles látáshoz szükség lehet prizmás szemüveglencsékre, amelyek korlátozzák a szemmozgást.

Gyógyszerek

Egyes gyógyszerek felnőtteknél csökkenthetik a nystagmus tüneteit, például az epilepsziaellenes szerek, izomlazítók és az onabotulinumtoxin. Ezek alkalmazása csak orvosi javaslatra történhet.

Szemizom műtét

Rendkívül ritka esetekben az orvos műtétet javasolhat a kancsalság kezelésére. A beavatkozás során a sebész a szemet mozgató izmokat rendezi át. Fontos megjegyezni, hogy ez a szemműtét nem gyógyítja meg a nystagmust, de javítja a szem mozgását. A pácienseknek ezután már nem kell annyira elfordítaniuk vagy billenteniük a fejüket, hogy tisztán lássanak.

Látásjavító műtét

Azok, akik nystagmusban is szenvednek és rövidlátók, lézeres műtétet is választhatnak. A Dr. Holhoș szemészeti klinika hálózatban 4 technológia áll rendelkezésükre: Excimer PRK lézeres műtét, FemtoLASIK lézeres műtét, ReLEx SMILE lézeres műtét és SMILE PRO lézeres műtét. Ezen eljárások egyike sem gyógyítja 100%-ban a nystagmust, de jelentősen javítják a látás minőségét és csökkentik a betegség tüneteit.

Tanácsok a nystagmussal élők számára

Van néhány dolog, amit otthon is megtehet a nystagmus tüneteinek enyhítésére.

  • Válasszon nagy betűtípussal nyomtatott könyveket, vagy növelje a betűméretet telefonján, táblagépén vagy laptopján.
  • Olvasás közben a nagyobb fény is segíthet.
  • A nystagmussal élő gyermekek számára a nagyméretű, színes, hangot kiadó vagy egyedi textúrájú játékok a legjobbak.
  • Engedje meg gyermekének, hogy a könyveket a fejét megbillentve közelítse a szeméhez. Hagyja, hogy kalapot vagy szemüveget viseljen – akár bent is – a fényvisszaverődések csökkentése érdekében.

A nystagmus lehet örökletes, de szerzett is, ebben az esetben pedig más betegséget jelezhet. Ha Ön vagy szerettei ennek a rendellenességnek a tüneteit észlelik, akkor szemészeti vizsgálatra van szükség, hogy megállapítsák az okot és a kezelés lépéseit.

Dr. Teodor Holhos, szemészsebész által orvosilag felülvizsgált szöveg
Írta Dr. Holhos csapata
Rendellenességek

A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.

A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.

A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.

A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.

Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.

A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.

A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.

A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.

A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.

Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet. 

Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről. 

Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.

Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.

A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.

A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.

Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.

Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.

A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.

A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz. 

Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.

A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.

A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor. 

A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.

A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.

A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.

A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).

A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.

Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.

A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.

A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.

LÁSD Összes
EGYEZTESSEN IDŐPONTOT

Időpontot gyorsan foglalhat a jobb oldali űrlap segítségével, vagy telefonon keresztül. A recepción dolgozó kollégáink szívesen tájékoztatják Önt a szabad időpontokról és a szükséges információkról. Az űrlap kitöltése nem időpont egyeztetés vagy időpont megerősítés, hanem időpontigénylés. Csapatunk felveszi Önnel a kapcsolatot, hogy ellenőrizze az orvosok elérhetőségét és időpontot egyeztessen.

A rendelők és klinikákelhelyezkedése

Betegtájékoztató a konzultációra/műtétre történő időpont-egyeztetéshez

Az a páciens, aki a konzultációra/műtétre szóló időpontot egyszer, legalább egy nappal az időpont előtt lemondja, ugyanolyan feltételek mellett jogosult egy második időpontra.
Ha a páciens a második alkalommal is lemondja a konzultáció és/vagy műtét időpontját, új időpontot csak akkor kap, ha elfogadja az előzetes fizetést (fizetési megbízással vagy készpénzzel a recepción) úgy a konzultációra, mint a műtétre vonatkozóan.
Az a beteg, aki nem jelenik meg a konzultáción/műtéten, nem mondja le az időpontot, és nem válaszol a hívásokra, csak akkor kérhet második időpontot, ha a konzultációért/műtétért előre fizet.
A Prk/Femtolasik/Smile Pro retina- vagy lézeres műtétre időpontot kérő páciensek a műtét költségének 30%-át előre fizetik. Az időpontot csak az előleg átvétele után egyeztetjük. Ha a páciens a műtét előtt legalább 48 órával jelzi, hogy objektív okokból nem tud megjelenni, a teljes előleget visszafizetjük. Ha a páciens nem jelenik meg, és nem jelzi legalább 48 órával korábban, hogy nem tud megjelenni, a befizetett előleg kártérítés címén elveszettnek minősül, és nem térítjük vissza.






    Szeretne megválni a szemüvegétől?
    Fénytörési rendellenesség
    Amennyiben vizsgálatai nem javasolják a SMILE Pro műtétet, beleegyezik, hogy a kínálatunkból - PRK, FemtoLASIK, SMILE, Presbyond, multifokális műlencseimplantátum -
    egy másik műtétet javasoljunk?
    Szenved-e egyéb szembetegségben? Diabéteszes retinopátia, glaukóma, nystagmus (szemtekerezgés), amblyopia (lusta szem), stb?

    Szenved-e krónikus betegségekben - magas vérnyomás, cukorbetegség stb.