Myodesopsia – (lebegő foltok)
A köznyelvben a myodesopsiát „lebegő foltoként” ismerik. Olyan szemészeti rendellenesség, ami a látómezőben megjelenő különböző alakzatok megjelenésével nyilvánul meg. Ezek lehetnek szürke vagy fekete pöttyök, foltok, fonalak vagy pókhálók, amelyek a szemgolyóval együtt mozognak. Leggyakrabban rendkívül fényes felületek, például tiszta égbolt vagy fehér fal nézésekor észlelhetők.
A legtöbb esetben a myodesopsia az öregedési folyamat természetes velejárója. Ahogy öregszünk, az üvegtest (a szem belsejében lévő folyadék) mennyisége csökken, és ez vezet ehhez a látási rendellenességhez.
Fontos, hogy rendszeresen járjon szemészeti ellenőrzésre, különösen akkor, ha krónikusan tapasztalja a „lebegő foltokat”. Általában ez sem jelent komoly problémát, de lehet egy másik, komolyabb látásprobléma előjele is.
Hogyan alakul ki a myodesopsia?
A szaruhártya és a szemlencse, a szem elülső részén lévő alkotóelemek a szem hátsó részén lévő retinára irányítják a fényt. Amikor a fény behatol a szembe, áthalad az üvegtesten, a szemgolyó belsejében lévő gélszerű anyagon.
Ez az anyag, amely gyermek-, ifjú- és felnőttkorban sűrűbb, az életkor előrehaladtával kezd folyékonnyá válni, ami a szem belsejében fokozatosan felhalmozódó szemcséket eredményez.
Idővel az üvegtestben lévő mikroszkopikus rostok elkezdenek összecsomósodni. A folyamat előrehaladtával a lerakódások akadályozhatják a fény áthaladását a szemen, árnyékot vetve a retinára, „lebegő foltok” érzetét keltve látómezőben.
Myodesopsia: Tünetek
A „lebegő foltok” olyan alakzatok, amelyeket fényes felületre nézve láthatunk. A páciensek leggyakrabban akkor érzékelik a myodesopsiát, amikor az égre, fehér falakra vagy papírlapra néznek. Sokféle alakzatban jelentkezhetnek:
- Fekete vagy szürke pöttyök
- Hullámos vonalak
- Foltok
- Vékony szálak, amelyek lehetnek csomósak és szinte átlátszóak.
- Pókok vagy pókhálók
- Gyűrűk
- Kis árnyékos alakzatok
Lehetséges, hogy a „lebegő foltokkal” egyidejűleg fényvillanások is megjelennek. Ezeket nevezzük fotopsziának.
A myodesopsia egyik tünete a fényes foltok észlelése, amelyet fejfájás kísér. Emiatt egyes betegek összekeverik a „lebegő foltokat” a szemészeti migrénnel, holott két teljesen különböző rendelleneségről van szó.
Myodesopsia: Okok
Mint fentebb említettük, a myodesopsia fő oka az előrehaladott életkor. Eleinte eléggé zavaróak lehetnek, de a pácienseink szerint idővel egyre kevésbé vagy egyáltalán nem észlelik, bár továbbra is jelen vannak.
Néha a „lebegő foltok” komolyabb látásproblémákat jelezhetnek, amelyeket az üvegtest zsugorodása és a szemgolyóban keletkező feszültség okoz. A leggyakoribb rendellenesség a retinaleválás, amely, ha nem kezelik időben, akár vaksághoz is vezethet.
A myodesopsia egyéb, kevésbé gyakori okai a következők:
- Szemsérülés
- Diabéteszes retinopátia
A lebegő foltokkal járó súlyos szembetegségek a következők:
- Üvegtesti bevérzés
- Gyulladt üvegtest vagy retina – fertőzés vagy autoimmun betegség miatt.
- Szemdaganatok
- A retinaszakadás
Kezelés: Myodesopsia
A myodesopsia veszélytelen, és általában nem írnak elő szemészeti kezelést. Ha elkezdjük látni a lebegő foltokat, akkor folyamatosan megmaradnak, de idővel már nem észleljük őket. Az egyik javaslat az lenne, hogy próbálja meg eltávolítani őket a látómezejéből. Mozgassa folyamatosan a szemgolyóját, mivel ez megmozgatja a benne lévő zselatinos folyadékot. Hatékonyabb, ha fel-le mozgatja a szemét, mint jobbra-balra.
Myodesopsia: Műtét
Ha a rövidlátás korlátozza a látását, orvosa javasolhat egy szemészeti beavatkozást, az úgynevezett vitrektómiát. A műtét során az üvegtestet sóoldattal pótolják.
A műtét kockázatai rendkívül alacsonyak, de a következőket eredményezheti:
- Retinaleválás
- Retinszakadás
- Szürkehályog
Gyakori kérdések
1. A myodesopsia súlyosbodhat?
A myodesopsia általában nem súlyosbodik. Ha azonban újabb „lebegő foltokat” észlel, vagy ha ezeket fényvillanások kísérik, célszerű felkeresni a szemészorvosát.
2. Előfordulhat, hogy a „lebegő foltok” egyszerre mindkét szemnél jelentkeznek?
„Lebegő foltok” általában egyszerre egy szemnél jelentkeznek. Mindkét szem érintett lehet, de nem egyszerre.
Mikor ajánlott orvoshoz fordulni?
Azonnal forduljon szemészorvoshoz, ha az alábbi tüneteket észleli:
- A szokásosnál több „lebegő foltot” lát
- Hirtelen új „lebegő foltok” megjelenését észleli.
- Először lát fényvillanásokat is, mégpedig a „lebegő foltokat” észlelő szemében.
- Úgy érzi, hogy egy sötét függöny akadályozza a látását, vagy van egy olyan terület, amelyet nem lát tisztán
- Elveszíti a perifériás látását (a látótere széle elsötétült)
Ezek a fájdalommentes tünetek retinaszakadásra utalhatnak, és ha nem kerül sor sürgősségi retinaleválás műtétre, a látás egész hátralévő életére veszélybe kerülhet.
Kérjen időpontot Dr. Holhos klinikáin, és a legjobb szemészeti kivizsgálásokban részesül. Megtalál minket Kolozsváron, Tordán, Nagyszebenben, Medgyesen és Gyulafehérváron.
A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.
A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.
A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.
A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.
Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.
A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.
A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.
A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.
A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.
Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet.
Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről.
Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.
Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.
A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.
A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.
Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.
Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.
A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.
A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz.
Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.
A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.
A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor.
A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.
A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.
A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.
A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).
A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.
Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.
A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.
A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.