Színvakság: a betegség formái, diagnózisa és kockázati tényezői
A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.
Világszerte mintegy 300 millió ember szenved a színvakság különböző formáitól, és ez az állapot általában öröklődik.
Bár még nem találtak olyan szemészeti kezelést, amely teljesen meggyógyítaná az állapotot, speciális szemüvegek és kontaktlencsék állnak rendelkezésre, amelyek segítik a betegeket a színek megkülönböztetésében. A legtöbb színvakságban szenvedő embernek nem okoz gondot a mindennapi tevékenységek végzése.
Mi a színvakság és mi okozza?
A színvakságot „kromatikus vakságnak” is nevezik.
A látásunkért 2 fajta sejt felelős:
- Csapsejtek (színlátás)
- Pálcikasejtek (kontrasztlátás)
Színvakság akkor fordul elő, ha a szem csapsejtjeiben lévő bizonyos fotoreceptorok nem léteznek, nem működnek megfelelően, vagy nem érzékelnek bizonyos színeket.
A csap alakú sejteknek 3 típusa van:
- L-csapok: a vörös spektrum színeinek és a hosszú hullámhosszak látására.
- M-csapok a zöld színspektrum színeinek és a közepes hullámhosszúságnak a látására.
- S-csapok: a kék spektrum színeinek és a rövid hullámhosszúságnak a látására.
A színvakság leggyakoribb formája a vörös-zöld típusú. A színvakságnak vannak enyhe formái (amikor a fotoreceptorok jelen vannak, de a csapsejtek egyik típusa nem működik) és súlyos formái (amikor mind a 3 színes fotoreceptor hiányzik).
Hányféle színvakság létezik?
A színvakság a kialakulás időpontjától függően lehet veleszületett vagy szerzett.
- A veleszületett színvakságot genetikai mutáció okozza, és születéskor öröklődik.
- A szerzett színvakság az élet folyamán alakul ki, érintheti az egyik vagy mindkét szemet, szimmetrikus vagy aszimmetrikus, nem állandó és változó intenzitású.
A szerzett színvakság kockázati tényezői:
Kapcsolódó egészségügyi panaszok:
- Cukorbetegség
- Makula degeneráció
- Sarlósejtes betegség
- Sclerosis multiplex
- Alzheimer-kór
- Parkinson-kór
- Leukémia
- Látóideg-károsodás
- Retina károsodása
- Szemtraumák
- Agyi rendellenességek
- Anyagcsere-betegségek
- Glaukóma
- Szürkehályog
- Diabéteszes makulopátia
- Sarlósejtes betegség
Gyógyszerek és egyéb szerek
- Hidroxiklorokvin
- Pszichiátriai gyógyszerek
- Tuberkulózis kezelése
- Kábítószerek
- Alkohol
Az életkor előrehaladásával nő a szerzett színvakság kockázata
Miért hajlamosabbak a férfiak a nőknél a színvakságra??
Az, hogy a színvakság gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél, a genetikai felépítéssel és a kromoszómális öröklődéssel függ össze.
A színvakság kialakulásáért felelős gének az X kromoszómán találhatók.
- A nők helyzete: A nőknek két X-kromoszómájuk van. Ahhoz, hogy egy nőnél a színvakság tünetei jelentkezzenek, az érintett géneknek mindkét X kromoszómán jelen kell lenniük. Ha csak az egyik kromoszómán találhatók meg, akkor a nő hordozó, de nincs látásproblémája. Az érintett géneket azonban továbbadhatja gyermekeinek.
- A férfiak helyzete: Csak egy X-kromoszómájuk van. Ez azt jelenti, hogy ha az érintett géneket az édesanyjuktól kapják, akkor automatikusan elkapják a betegséget.
Hányféle színvakság létezik?
A színvakságnak több formája létezik, az érintett fotoreceptoroktól függően. A legtöbb betegnek a vörös-zöld színérzékeléssel vannak problémái, de vannak olyan formák is, amelyek a kék-sárga színlátást érintik.
A vörös-zöld színek érzékelésének nehézségei
- Deuteranopia
- A színvakságban szenvedő nem látja a zöld színt.
- A deuteranopiában szenvedő színvakok a zöldnek legfeljebb 3 árnyalatát tudják felismerni, szemben a normális látásúakkal, akik a zöldnek akár 7 árnyalatát is meg tudják különböztetni.
- Ritkán előfordul, hogy a deuteranopia egyoldalú. Ez azt jelenti, hogy az állapot csak az egyik szemen jelentkezik, míg a másik szem normálisan lát, vagy más színtévesztésben szenved.
- Protanop(s)ia
- A színvakságban szenvedő nem látja a vörös színt.
- A vöröset bézs vagy szürke színűnek érzékelik.
- A színvakságnak ez a formája ritka, a férfiak mindössze 1%-át érinti.
- Deuteranomalia
- Ez egy enyhébb forma, mint a deuteranopia.
- A színvak személy nehezen érzékeli a zöld színt.
- A sárga és a zöld árnyalatait a vörös árnyalatainak látja.
- Protanomalia
- Ez egy enyhébb forma, mint a protanop(s)ia.
- A színvakok a vöröset, a narancsot és a sárgát a zöld árnyalatainak érzékelik.
Nehézségek a kék-sárga színek érzékelésében
- Tritanopia
- A színvakság egyik legritkább formája.
- A színvak személy összetévesztheti a kéket a zölddel és a sárgát az ibolyával.
- A kék és a zöld, a lila és a piros, a sárga és a rózsaszín megkülönböztetése nehézzé válik.
- A színek kevésbé élénknek tűnhetnek.
- Tritanomalia
- A tritanomália egy enyhébb forma, mint a tritanópia.
- A színvakságban szenvedőnek nehézséget okoz a kék és a zöld, valamint a sárga és a vörös megkülönböztetése.
Fekete-fehérben látás
- Achromatopsia
- A kromatikus vakság egyik legritkább formája.
- A színvak személy a fekete és a fehér árnyalataiban lát, mivel a színérzékeléshez szükséges összes fotoreceptor hiányzik.
Hogyan diagnosztizálják a színvakságot? Színvaksági tesztek.
A színképzavarok diagnosztizálása speciális szemészeti vizsgálatokkal történik, amelyek a színérzékelés különböző tesztjeit foglalják magukban. A leggyakoribbak a pszeudo-izokromatikus tesztek, mint például az Ishihara– vagy a Stilling-teszt. Ezek különböző színű körökbe rajzolt szimbólumokkal ellátott lemezekből állnak, és segítenek felmérni, hogy a beteg képes-e helyesen azonosítani ezeket a szimbólumokat.
A színlátás hiányosságainak diagnosztizálására használt egyéb módszerek közé tartozik a színchip-teszt, amelynek során azt vizsgálják, hogy bizonyos színek hogyan befolyásolják az érzékelést. Létezik az anomaloszkóp teszt is, amely részletes információt nyújt arról, hogy az egyén hogyan érzékeli és különbözteti meg a színeket.
Egy szemészeti konzultáció Dr Holhos egyik klinikáján pontos diagnózist ad. A legmodernebb orvosi technológiák segítségével a szakemberek azonosítani tudják a színvakság különböző formáinak jelenlétét és súlyosságát, és olyan megoldásokat kínálnak, amelyek javítják a páciens életminőségét.
Létezik kezelés a színvakságra?
Jelenleg nincs végleges kezelés a színvakságra.
Van azonban néhány mód arra, hogy az ilyen betegség hatásait csökkentsük vagy korrigáljuk. A betegek a szemészorvosuk által ajánlott szemüveglencséket használhatnak, amelyek megváltoztatják a fény spektrumát és javítják a színérzékelést. Továbbá a színvakságban szenvedők megtanulhatnak olyan stratégiákat, amelyekkel kompenzálhatják a színérzékelés hiányát saját referenciarendszerük kialakításával.
Fontos megjegyezni, hogy a színvakság befolyásolhatja a pályaválasztást, korlátozva bizonyos lehetőségeket. Az érintettek nehezen választhatnak például villanyszerelői, gyógyszerészi, sebészi vagy fényképészi pályát, mivel ezekhez pontos színérzékelésre van szükség. Megfelelő támogatással azonban sok színvak ember talál olyan területet, ahol kitűnhet, és jelentősen hozzájárulhat a társadalom fejlődéséhez.
A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.
A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.
A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.
A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.
Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.
A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.
A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.
A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.
A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.
Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet.
Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről.
Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.
Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.
A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.
A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.
Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.
Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.
A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.
A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz.
Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.
A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.
A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor.
A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.
A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.
A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.
A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).
A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.
Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.
A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.
A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.