Szemészeti toxoplazmózis: Terjedés, tünetek és kezelés
Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.
Mi okozza a szemészeti toxoplazmózist?
A szemészeti toxoplazmózis a Toxoplasma gondii parazitával való fertőzés által okozott szemészeti betegség.
A Toxoplasma gondii parazitáról
A Toxoplasma gondii egy három különböző genotípussal rendelkező parazita:
- II-I típus – leggyakoribb az állatoknál;
- II. típus – az embereknél krónikus fertőzéssel jár;
- I. típus – főként a veleszületett toxoplazmózisban játszik szerepet (erről bővebben a „Szemészeti toxoplazmózis típusai” részben).
A Toxoplasma gondii protozoonak három különböző formája van:
- Trophozoit – a betegségek akut formája során fordul elő;
- Ciszta – látens fertőzést jelent, amely a szervezetben megmarad.
- Oociszta – olyan szervezetekben fordul elő, amelyekben a parazita teljes fejlődési ciklussal rendelkezik.
A macskák a leggyakoribb gazdái ennek a parazitának. A Toxoplasma gondii azonban tehenekben, sertésekben, juhokban, egerekben és más állatokban is megtalálható, amelyek köztes gazdatestekké válnak, és így az emberi szervezet számára fertőzési forrássá válnak.
A szervezetbe jutva a Toxoplasma gondii a következőkre képes:
- Lappangva maradnak és megtelepednek különböző szövetekben (a Toxoplasma gondii előszeretettel használja az idegszövetet);
- Aktív formát öltenek és szabadon keringenek a vérben. Ez a forma fertőzéshez és szövetpusztuláshoz vezet.
Hogyan terjed a szemészeti toxoplazmózis?
A Toxoplasma gondii parazita többféle módon is továbbterjedhet az emberre.
- Az első és leggyakoribb az állati ürülékkel történő szennyeződés. Ennek elkerülése érdekében az állatokkal való minden érintkezés után ajánlott a megfelelő kézhigiénia.
- A fertőzés másik útja a nyers vagy nem kellően átsütött hús fogyasztása. Ez lehet sertés-, baromfi-, marha- vagy birkahús. A Toxoplasma gondii érzékeny az 50 °C feletti hőmérsékletre, így bármilyen nem kellően átsütött hús a fertőzés forrásává válhat.
- A legveszélyesebb átviteli útvonal a transzplacentáris, ha az anya a terhesség alatt fertőződik meg a parazitával.
- A Toxoplasma gondii-t egyéb módon az emberek vérátömlesztéssel és szerv- vagy szövetátültetéssel is elkaphatják.
Hogyan diagnosztizálják a szemészeti toxoplazmózist?
A legtöbbször a szemészeti toxoplazmózis nehezen észrevehető. A szemgolyófertőzés megelőzése és kezelése érdekében ezért rendszeres szemészeti konzultáció ajánlott. A leggyakoribb szakorvosi vizsgálatok közé tartoznak:
- Szemészeti vizsgálat
- Vérvizsgálat
- A Toxoplasma gondii parazitafertőzés jelenlétét specifikus vérantigénvizsgálatok igazolják;
- A Toxoplasma-ellenes antitestek jelenléte régi látens fertőzésre vagy reaktiválódásra utal.
- Szemfenékvizsgálat – a mögöttes elváltozás (pl. retinochorioiditis góc) kimutatására.
Mindezek a vizsgálatok még szemészeti tünetek hiányában is kötelezőek.
A csecsemőknél a vizsgálatok alaposabbak az anyai és magzati antitestek meghatározására.
- Sabin-Feldman-festési teszt;
- Közvetlen agglutinációs teszt;
- Közvetett fluoreszcencia teszt.
Hány típusa van a szemészeti toxoplazmózisnak?
A szemészeti toxoplazmózis lehet veleszületett vagy szerzett.
Veleszületett szemészeti toxoplazmózis
A veleszületett toxoplazmózis „újszülöttkori toxoplasmosis chorioretinitis” néven is ismert, és egy olyan szembetegség, amely a szervezetet agyi szinten érinti, tünetei lehetnek:
- Rohamok;
- Intracranialis meszesedés;
- Mentális fogyatékosság;
és emésztőszervi, amely megnyilvánulhat a következőkben:
- Hányás;
- Hasmenés;
- Hepatosplenomegalia (máj- és lépbetegség).
Az aktív sérülések, ahol a parazita megtalálható, hegeket hagynak maguk után, amelyek, ha a makulában helyezkednek el, súlyosan befolyásolhatják a látásélességet. Ami a szemkárosodást illeti, becslések szerint az esetek 80%-a kétoldali chorioretinitis, amely a szemgolyó két burkát, a chorioideát és a retinát érinti.
A kisgyermekeknél fellépő szövődmények a következők lehetnek:
- Uveitis;
- Szürkehályog;
- Kancsalság;
- Glaukóma;
- Súlyosabb károsodás látóidegsorvadáshoz vagy vaksághoz vezethet.
A veleszületett toxoplazmózissal diagnosztizált gyermekek rendszeres ellenőrzése elengedhetetlen a szövődmények megelőzése érdekében, amelyek a szemet és más szerveket is érinthetik.
Szerzett szemészeti toxoplazmózis
A szerzett szemészeti toxoplazmózis általában fiatal felnőtteket érint, és akut fázisban kezdődik. A betegek a szisztémás fertőzés jeleit mutatják. A betegség gyakran egyoldali, és a látszólagos gyógyulás időszakai követhetik, amely után a parazita reaktiválódhat.
A szerzett szemészeti toxoplazmózis súlyosabb autoimmun betegségben szenvedő vagy alacsony immunrendszerű betegeknél. Fontos, hogy a szemész szakorvos figyelemmel kísérje az ilyen eseteket, hogy megelőzze az esetleges szembetegségeket.
Melyek a szemészeti toxoplazmózis tünetei?
Ennek a szembetegségnek a leggyakoribb jelei a következők:
- Retina gyulladás;
- Szempanaszok;
- Homályos látás;
- Szemészeti eredetű fejfájás;
- Myosidosis (a betegnek az a benyomása, hogy „repülő legyeket” lát);
Hogyan kezeljük a szemészeti toxoplazmózist?
A szemészeti toxoplazmózis egy krónikus betegség, amelyben a fertőzött betegek a Toxoplasma gondii hordozóivá válnak, és a parazita az élet során többször is látensből aktívvá válhat. Bár ez a betegség nem gyógyítható teljesen, a tünetek javítására és a további szövődmények megelőzésére szemészeti kezelések állnak rendelkezésre.
- Gyógyszeres kezelés: a szemészorvos parazitaellenes gyógyszerek kombinációit írhatja fel. Fontos megjegyezni, hogy ezek a gyógyszerek nem szüntetik meg teljesen a betegség látens formáit, amelyek a különböző szövetekben maradnak, és az élet során reaktiválódhatnak.
- Szemészeti lézeres kezelés: Lézeres fotokoaguláció alkalmazható, ha a beteg retináján elváltozások jelennek meg. Ez az eljárás javíthatja a tüneteket és megakadályozhatja a betegség előrehaladását.
- Műtét: Csak akkor javasolt, ha szövődmények, például retinaleválás lépnek fel.
Foglaljon időpontot egy szakorvosi konzultációra, és előzze meg a lehetséges szembetegségeket. A Dr. Holhoș szemészeti szakrendelő hálózatnak Gyulafehérváron, Kolozsváron, Nagyszebenben, Medgyesen és Tordán vannak klinikái. A szakorvosok tapasztalata és képzettsége, valamint a legmodernebb felszerelés biztosítja a szakszerű diagnózist, amelyet a leghatékonyabb orvosi ellátás követ.
A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.
A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.
A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.
A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.
Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.
A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.
A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.
A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.
A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.
Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet.
Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről.
Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.
Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.
A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.
A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.
Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.
Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.
A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.
A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz.
Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.
A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.
A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor.
A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.
A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.
A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.
A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).
A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.
Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.
A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.
A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.