Szemárpa vagy árpa. Okok és kezelés gyermekeknél és felnőtteknél
A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése. A következőkben hosszasan beszélünk a szemárpáról: mi az a szemárpa és hányféle lehet, mi okozza, előfordulása gyermekeknél és felnőtteknél, hogyan kezelhető és hogyan előzhető meg. Végül válaszolunk a szemárpával kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre.
Mi az árpa és hányféle lehet?
Az árpa a szemhéj vastagságában lévő faggyúmirigyek gyulladása. A staphylococcusfertőzés a felső vagy az alsó szemhéjon szemárpa kialakulásához vezethet. A betegség duzzanattal jelentkezik, amely lehet folyamatosan fájdalmas, spontán, vagy csak tapintásra. A szemárpa továbbterjedhet.
Kétféle árpa létezik:
- Külső árpa – Ez a leggyakoribb, és a szempillatüsző gyulladását jelenti. A felső vagy az alsó szemhéj külső oldalán jelentkezik, és ha továbbterjed, akkor a szem külső része felé húzódik.
- Belső árpa – A belső szemhéjon keletkezik a faggyúmirigyek fertőzésének következtében. Általában fájdalmasabb, mint a külső, és ha továbbterjed, akkor a szem belseje felé teszi.
Mi okozza a szemárpát?
A szemárpának számos oka van. A leggyakoribb a nem megfelelő szemhigiénia, de más tényezők is szerepet játszhatnak.
- Egyoldalú étrend; tápanyag- és vitaminhiány;
- Nem pihen eleget;
- Olyan úszómedencékben úszik, amelyek nincsenek megfelelően fertőtlenítve;
- Másokkal közösen használ törölközőt ;
- Kontaktlencsét használ anélkül, hogy előtte kezet mosna és/vagy nem fertőtlenítené megfelelően;
- Gyakran dörzsöli a szemét;
- Olyan kozmetikumokat használ, amelyek szavatossági ideje lejárt;
- Másoktól kölcsönzött kozmetikumokat használ;
- A nap végén nem távolítja el a sminkjét;
- Ön más betegségben szenved (blefaritisz, rosacea, diabétesz), korpásodás esetén vagy magas a koleszterinszintje.
Hogyan jelentkezik az árpa gyermekeknél és felnőtteknél?
Noha bármely életkorban előfordulhat, az árpa gyakrabban fordul elő gyermekeknél. Ez azért van, mert a kicsik hajlamosak a szemükhöz tenni a kezüket anélkül, hogy meggondolnák, hogy tiszta-e vagy sem.
Felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt szemhéjödémaként jelentkezik a szemárpa. Átterjedhet a fül előtti, az elülső fül és a szem alatti nyirokcsomók duzzanatára.
A szemárpa általában körülbelül egy hétig tart, és a betegség a következőképpen alakul:
- Égő érzést, nyomást és viszketést érez az érintett szemhéjon. Eleinte könnyezhet is.
- Majd a fertőzés sárgásvörös foltként válik láthatóvá a szempillasoron.
- Később hólyaggá duzzad, amely sárgásfehér folyadékkal (genny) telik meg.
- A fertőzés kialakulása után 2-3 nappal spontán módon (magától felszakad) vagy műtéti úton kiürül. *Figyelem: Nagyon fontos, hogy ne erőltessük a kiürülést nyomással, mert vérző fekélyt okozhatunk.
- Ezután következik a gyógyulási időszak.
Melyek az árpa tünetei?
A szemárpa esetén az első dolog, amit észrevesz, a szemhéjak fájdalmas duzzanata, általában reggel, ébredéskor. További jelek lehetnek, ha:
- Könnyezik a szeme;
- A szemhéja vörös;
- Homályos a látása;
- A szemhéj szélei összeragadnak, és nehezen pislog;
- Úgy érzi, mintha egy idegen test lenne a szemében;
- Érzékeny a fényre;
- Viszketést és égő érzést érez;
- A szemhéja petyhüdt kinézetűvé válik.
Miként lehet az árpát kezelni?
Az árpa általában magától meggyógyul. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a fertőzés helyi vagy általános kezelést igényel. Feltétlenül szakemberhez kell fordulni, ha a gyulladás és a bőrpír az egész szemhéjra vagy az arc más területeire is kiterjed.
Árpa: természetgyógyászati kezelés
A betegség enyhe formája esetén a tünetek otthon is enyhíthetők 5-10 percig tartó meleg borogatással. Ezután finoman masszírozza meg az érintett szemhéjat. Az eljárást naponta 2-3 alkalommal meg lehet ismételni. A borogatás célja, hogy felgyorsítsa a folyadék felgyülemlését a gennyes pattanás belsejében, és annak spontán kiürülését.
Árpa: Gyógyszeres kezelés
A szemészorvos szájon át szedhető antibiotikumokat, fájdalomcsillapítókat, antibiotikus cseppeket vagy kenőcsöket írhat fel a szemárpa kezelésére.
Árpa: Sebészeti beavatkozás
Ha a gyógyszeres kezelés nem használ, műtétet végeznek. Helyi érzéstelenítést adnak, és elektrokauterrel bemetszést ejtenek és lecsapolják a gennyes váladékot. Ha az árpa kiújul, staphylococcus elleni védőoltás ajánlott.
Ellenjavallatok
Ha árpát észlel,
- próbálja meg nem megérinteni a fertőzött területet;
- ne gyakoroljon nyomást az ödémára, és ne próbálja meg kinyomni a gennyet.
A kezelés ideje alatt nem ajánlott:
- kontaktlencsét viselni;
- a kozmetikumokat és a sminket használni.
Mennyi ideig tart az árpa?
Körülbelül egy hétig. Ha az árpa ennél hosszabb ideig tart vagy zavarja a látását, forduljon szakemberhez.
Hogyan előzheti meg a szemárpát?
Abban a részben, ahol az árpa okairól beszéltünk, hangsúlyoztuk a szemhigiénia fontosságát. A szemárpa kialakulásának megelőzése érdekében elengedhetetlenül fontos, hogy:
- Megfelelő kéz- és archigiénia;
- Kerülje a poros helyeket;
- Ne használjon lejárt szavatosságú kozmetikumokat;
- Lefekvés előtt távolítsa el a sminket;
- Viseljen polarizált napszemüveget;
- Megfelelően fertőtlenítse a kontaktlencséket, ha visel;
- Kezelje a szemhéjgyulladást, ha ebben a betegségben szenved.
A szemárpa fertőző?
A szemárpa fertőző. Ha együtt lakik valakivel, akinek szemárpája van, vagy ha Ön megfertőződött, ajánlott külön törülközőt használni, hogy megakadályozza a maradék baktériumok terjedését. Nem ajánlott a másoktól kölcsönkapott smink használata sem.
Mi a különbség a jégárpa és a szemárpa között?
A szemárpa összetéveszthető egy másik szembetegséggel – az úgynevezett jégárpával. A fő különbség az, hogy az árpát bakteriális fertőzés okozza és fájdalmas, míg a jégárpa egy krónikus, fájdalommentes gyulladás. Annak érdekében, hogy pontosan megállapítható legyen, milyen típusú betegséggel küzd, és hogy megfelelő kezelést kapjon, szemészeti szakrendelésen történő szemészeti konzultáció ajánlott.
Ha szemészeti problémát észlel magán vagy egy Önhöz közel álló személyen, az első lépés a szakorvosi konzultáció. Dr. Holhoș klinikák Gyulafehérváron, Kolozsváron, Medgyesen, Nagyszebenben és Tordán találhatók, a vizsgálatokra és a megalapozott diagnózis felállítására pedig online foglalhat időpontot. Szakembereink képzettsége és a korszerű felszereltség garantálja a megfelelő kezelést és a gyors gyógyulást.
A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.
A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.
A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.
A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.
Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.
A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.
A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.
A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.
A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.
Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet.
Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről.
Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.
Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.
A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.
A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.
Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.
Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.
A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.
A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz.
Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.
A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.
A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor.
A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.
A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.
A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.
A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).
A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.
Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.
A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.
A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.