Jégárpa
A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.
Mi a jégárpa?
A chalazion krónikus gyulladás, de ahhoz, hogy megértsük, hogyan alakul ki, először a faggyúmirigyekről kell beszélnünk, amelyek a szemhéjakban találhatók.
A Meibom mirigyek szekréciójáról a szemszárazság szindrómáról szóló cikkben is beszéltünk. Olajat termel, amely aztán a könnyfilm részévé válik, amelynek célja:
- Védi a szemet a fertőzéstől és a traumától;
- Véd az irritáló anyagoktól (por, szél, füst);
- Nedvesen tartja a szemet.
Ha a Meibom mirigy elzáródik, a folyadék már nem jut el a könnyfilmbe, hanem a szemhéj szélén marad. A váladékot a szervezet idegen testként érzékeli, így helyi gyulladásos reakciót vált ki. Ennek következtében több kis jóindulatú daganatos képződmény (gyulladásos granulóma) jelenik meg.
Egyéb jellemzők:
- A ciszták mérete esetenként változó;
- A chalazion nem gyorsan fejlődik ki. A betegség körülbelül 2-3 hét alatt alakul ki;
- Előfordulhat az egyik vagy mindkét szemen;
- Bármely életkorban előfordulhat, de gyakrabban fordul elő fiataloknál (gyermekeknél és serdülőknél).
Mi okozza a jégárpát?
Legfőbb oka a Meibom mirigy elzáródása. Vannak azonban más tényezők is, amelyek a jégárpa kialakulásához vezethetnek:
- Ha a páciens korábban más gyulladásos állapotokban szenvedett: rosacea, seborrhoea, akné;
- Ha a betegnek korábban szemhéjfertőzése volt: kötőhártya-gyulladás;
- Ha a betegnek korábban már volt gyulladásos bőrbetegsége: seborrheás dermatitis;
- Ha a betegnek korábban már volt árpája (* erről bővebben a „Diagnózis” részben);
- Ha a betegnek alacsony az immunitása, hormonális egyensúlyzavara van;
- Ha a betegnek a cukorbetegség valamely formájában szenved;
- A szempillák tövénél összegyűlt por vagy pihék szemhéjgyulladáshoz, majd később chalazionhoz vezethetnek;
- A szem gyakori dörzsölése;
- Rossz szemhigiénia.
Hányféle típusú jégárpa létezik?
A kellemetlenség mértékétől és a chalazion pontos helyétől függően kétféle lehet:
1. Belső jégárpa
- A szemhéj hátulsó részén (kötőhártya területén) alakul ki;
- A helyi gyulladás szinte észrevehetetlen vagy egyáltalán nincs jelen (a szem kipirosodása, helyi meleg érzés);
- Kicsi, tömött cisztaként jelenik meg;
- A fájdalom nyomás hatására fokozódik.
2. Külső jégárpa
- A szemhéj elülső részén (bőrfelület) alakul ki;
- A gyulladás szabad szemmel látható;
- „Kakastaréj” formájában jelenik meg – több elváltozás, a szemhéj szélén;
- A betegség külső formája általában az árpa következménye.
Melyek a jégárpa tünetei?
A tünetek kezdetben nem nyilvánvalóak, mivel a jégárpa lassan alakul ki. Van azonban néhány dolog, amire érdemes odafigyelnie:
- A szemhéj – felső vagy alsó – duzzanata;
- Tapintásra apró, kemény cisztás képződmények megfigyelése;
- A szem kivörösödése;
- Helyi duzzanat vagy fájdalom;
- Gyengült látásélesség – néha a granulómák annyira begyulladhatnak, hogy akadályozzák a látást.
Hogyan diagnosztizálható a jégárpa?
Szemészeti konzultáció és kórtörténeti vizsgálat alapján állapítják meg, hogy a betegnek van-e – vagy nincs – jégárpája. Ha a válasz pozitív, a betegség típusától és lefolyásától függően meghatározzák a szükséges kezelést.
Külső jégárpa esetén bakteriológiai vizsgálatokat és antibiogramot is végeznek, hogy megállapítsák, melyik mikrobiális kórokozó okozta a fertőzést.
Mi a jégárpa és az árpa közt?
Jégárpa vs. Árpa
A szemhéjakon a Meibom mellett van még egy faggyúmirigy: a Zeiss. Ha ez elzáródik, a beteg fekélyt tapasztal. Másik ok lehet egy szőrtüsző fertőzése is. Orvosi nyelven a fekélyt „árpának”-nek is nevezik.
Hasonlóságok:
- Mindkét betegség lehet belső vagy külső.
- Mindkét betegséget a szemhéjakban található faggyúmirigyek elzáródása okozza.
Különbségek:
- A legtöbb esetben a fekélyek fájdalmasak, míg a jégárpa nem az.
- A jégárpa általában akkor fordul elő, ha a múltban már volt árpa a szemén.
A szemészeti vizsgálat során megállapítják az Ön pontos betegségét, és ennek megfelelően kezelik.
Hogyan kezelhetjük a jégárpát?
1. Spontán felszívódás
Vannak olyan helyzetek, amikor a jégárpa néhány héten belül magától visszahúzódik. Ez általában akkor fordul elő, ha a képződmény kicsi.
2. Konzervatív kezelés
Ennek során helyi gyulladáscsökkentő szereket, például meleg borogatást alkalmaznak, hogy az elzáródott mirigyek váladékát felhígítsák és elvezessék.
Egyéb ajánlások:
- Megfelelő helyi higiénia és a terület piszkos kézzel történő érintésének elkerülése;
- A kozmetikumok és a smink kerülése;
- Kontaktlencse viselésének kerülése a kezelés alatt. Ha feltétlenül szükséges, használjon egyszeri használatúakat;
- Szemhéjmasszázs naponta 2-3 alkalommal;
- Mesterséges könnyek alkalmazása a szem hidratálására.
Tilos a jégárpát kinyomni.
3. Antibiotikumok
Az orvos javaslatára alkalmazhatók a kötőhártya-zsákba:
- Szemészeti kenőcsök;
- Tobramicin és dexametazon cseppek.
4. Injekciók
- Az intralionális kortikoszteroidok injekciózása felgyorsíthatja a jégárpa gyógyulását.
5. Jégárpa műtét
Ha a jégárpa magától nem gyógyul, terjedelmes vagy a kezelést követően sem tűnik el, akkor műtétileg eltávolítható.
- Ezeken a bemetszéseken keresztül az elzáródott mirigy tartalmát lecsapolják, és a mirigyzsákot kivágják.
- Belső jégárpa esetén a bemetszést függőlegesen, a szemhéj szélére merőlegesen végzik.
- Külső jégárpa esetén a bemetszést vízszintesen, a szemhéj szélével párhuzamosan végzik.
- Az eljárást helyi érzéstelenítésben végzik.
- Minimálisan invazív. Nincs varrat, és a szemhéj esztétikáját semmilyen módon nem befolyásolja.
- A műtét utáni kockázatok minimálisak. Előfordulhat szemhéj-ekchymózis (sötét foltok a szem körül), de ez a műtét után rövid időn belül megszűnik.
6. Jégárpa: Természetgyógyászati kezelés
Nem ajánlott a „népi gyógymódok” alkalmazása. A különböző teákkal való nedves borogatások nem javallottak chalazion esetén, mivel a betegség súlyosbodásához vagy más fertőzésekhez vezethetnek.
Mi történik, ha nem kezeli a jégárpát?
A leggyakoribb szövődmények közé tartoznak a következők:
- Asztigmatizmus. Ezt az a nyomás okozhatja, amelyet a jégárpa a szaruhártyára gyakorol. Ez a szemészeti rendellenesség a felső szemhéjban jelentkezik.
- Palpebralis flegmon. A jégárpa a szem bőr alatti vagy kötőszöveti gyulladását okozhatja. A szemhéjflegmon az érintett szövetek elhalását okozhatja.
- Palpebralis cellulitis. A sejtes szövetek gyulladásában és keményedésekben nyilvánul meg, amelyek tartós neuralgiát okozhatnak.
Újra megjelenhet a jégárpa?
Igen. Ennek oka, hogy a szemen nagyszámú faggyúmirigy található, és ennek következtében fennáll annak a veszélye, hogy ezek elzáródnak.
Vannak azonban módszerek, amelyekkel megelőzheti ezt.
Megelőzhető a jégárpa?
Igen, megfelelő kézhigiéniával, és a szem érintését piszkos kézzel való érintésének elkerülésével;
- Kerülje a szemhéjak dörzsölését;
- Folyamatosan fertőtlenítse a számítógépes szemüvegét, a látószemüvegét vagy kontaktlencséjét;
- Ellenőrizze a sminkek és kozmetikumok lejárati idejét, és ne használja a lejáratuk után (pl. krémek, szempillaspirálok stb.);
- Ne terhelje túl a szempilla és a szemhéj területét a sminktermékek túlzott felvitelével;
- Megfelelő helyi higiénia. Használjon szemtörlőt, speciális tisztítószert és meleg vizet a szemkörnyéken;
- Kezelje a helyi szembetegségeket;
- Ne osszon meg törölközőt másokkal;
- Ne vegyen kölcsön kozmetikumokat vagy sminktermékeket;
- Rendszeresen cserélje a törölközőket és a párnahuzatokat;
- Ha úszik, használjon úszószemüveget a víz alatt.
Ha valamilyen szembetegséggel küzd, és szakorvosi tanácsra van szüksége, a Dr. Holhos szemészeti szakrendelő hálózat a legjobb ellátást nyújtja Önnek. A legmodernebb technológia és a többi elégedett páciens pozitív véleménye meggyőzi Önt arról, hogy helyesen választott.
A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.
A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.
A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.
A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.
Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.
A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.
A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.
A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.
A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.
Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet.
Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről.
Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.
Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.
A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.
A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.
Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.
Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.
A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.
A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz.
Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.
A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.
A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor.
A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.
A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.
A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.
A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).
A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.
Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.
A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.
A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.
A szürkehályog egy meglehetősen gyakori szembetegség, amikor a szemlencse fokozatosan elveszíti az átlátszóságát és elszürkül, és amely fokozatos látásromlást okoz.
A diabéteszes retinopátia a cukorbetegségnek a szemen jelentkező szövődménye, amelyet a magas vércukorszint és a szem mögötti fényérzékeny szövet (retina) érrendszerének károsodása okoz.
A retina a szemgolyó mélyén, a szem hátsó részén található fényérzékeny
réteg. Ez a központi idegrendszeri szövet egy darabja, amely egy fókuszált kétdimenziós képet hoz létre, amit a retina sejtjei elektromos impulzussá alakítanak át, amely a képet a vizuális érzékelés létrehozásához közvetíti.
Az epiretinális membrán az üvegtest hátsó része és a retina központi területe, a makula közötti határfelület rendellenessége.
Az üvegtest a szemgolyó közepén, a lencse és a retina között helyezkedik el, és „gélként” jelenik meg. Az egészséges üvegtest teljesen átlátszó, így a fény gond nélkül eljut a retinára, és ezáltal tiszta látást biztosít.
A glaukóma krónikus, kétoldali szembetegség, amelyet a látóideg rostjainak fokozatos pusztulása jellemez, amely ideg felelős a szemből az agyba történő információátvitelért.
A keratoconus egy degeneratív betegség, amely a szaruhártya fokozatos deformációjában és elvékonyodásában nyilvánul meg. Általában serdülőkorban jelenik meg, férfiakat és nőket egyaránt érint, és felnőttkorig fokozódik.