Diplopia (kettős látás)

A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.

Mi a diplopia, és hányféle lehet?

A diplopia az, amikor két képet látunk ugyanarról a dologról. Ez lehet:

  • Monokuláris diplomópia – kevésbé súlyos, és akkor fordul elő, amikor az egyik nyitott szemmel duplán lát. Ekkor egy második kép is kialakul – a „szellemkép”.
  • Binokuláris diplopia – kettős látás akkor fordul elő, amikor mindkét szem nyitva van. Az okok általában súlyosabbak, neurológiai jellegűek.
  • Vízszintes diplopia – a kettős kép felülről lefelé alakul ki.
  • Függőleges diplopia – a kettős kép balról jobbra képződik.

Diplopia: Okok

A kettős látás okainak megértéséhez fontos, hogy megértsük a szem anatómiáját – az egyes alkotóelemek felépítését és szerepét.

A monokuláris diplopia okai

A szaruhártya úgy működik, mint egy átlátszó ablak a szemében, fő feladata a fény fókuszálása. Ha a kettős látás megszűnik, amikor az egyik szemét eltakarja, de a másik szemét eltakarva továbbra is fennáll, akkor a kettős látású szem szaruhártyája károsodott.

Szaruhártya-sérülést okozhat:

A lencse a pupilla mögött helyezkedik el, és segít a fény retinára fókuszálását. A lencsével kapcsolatos leggyakoribb probléma a szürkehályog, amelyet szinte mindig szürkehályogműtéttel korrigálnak. A betegség az egyik szemnél súlyosabb lehet, és a két szemnél eltérő módon is alakulhat.

A binokuláris diplopia okai

A kettős látás mindkét szemet érintheti:

Szemizmok – Ezek irányítják a szemgolyók mozgását és tartják fenn a szemek egymáshoz való igazodását. Ha az egyik szem izma meggyengül, nem mozog szinkronban a másik szemmel. Így amikor az egyik irányba néz (amit a legyengült izom irányít), akkor duplán lát.

A szemizomproblémáknak okai lehetnek például:

  • Az őket irányító idegek problémái.
  • Myasthenia Gravis, egy autoimmun betegség, amely megakadályozza, hogy az idegek továbbítsák az izmoknak, hogy mit kell tenniük. Korai jelei közé tartozik a kettős látás és a lecsüngő szemhéjak.
  • Graves (Basedow)-kór, egy pajzsmirigybetegség, amely a szemizmokat érinti. Ez okozhat függőleges diplopiát, amikor az egyik kép a másik fölé kerül.

Idegek – Ezek továbbítják az információkat az agyból a szem felé. Az idegrendszeri problémák a kettős látás fő okai:

  • A szklerózis multiplex az agy vagy a gerincvelő bármely részén érintheti az idegeket. Ha a szemet irányító idegeket érinti, akkor előfordulhat, hogy duplán lát.
  • A Guillain-Barre-szindróma olyan idegrendszeri rendellenesség, amely növekvő gyengeséget okoz. Néha az első tünetek a szemen jelentkeznek, beleértve a kettős látást.
  • A cukorbetegség idegkárosodást okozhat a szemet mozgató izmokban, ami kettős látáshoz vezethet.

Az agy – A szemmozgást irányító idegek közvetlenül az agyhoz kapcsolódnak, ahol a képek feldolgozása történik. A kettős látás számos oka az agyból ered, többek között:

  • Stroke
  • Aneurizma
  • Sérülés, vérzés vagy fertőzés miatt megnövekedett nyomás.
  • Tumorok
  • Migrén

Diplopia: Tünetek

A kettős látás mellett a diplopia más tünetekkel is járhat, mint például:

  • Hányinger (rosszullét vagy hányás)
  • Szédülés
  • Fejfájás vagy kellemetlen érzés, amikor a szemét, szemöldökét vagy halántékát mozgatja.
  • Homályos vagy elmosódó látás az egyik, vagy mindkét szemében
  • Csüngő szemhéjak
  • Az egyik vagy mindkét szem nem igazodik megfelelően (kancsalság)
  • Gyengeség a szemekben (vagy a test más részeiben)

Diagnózis

Mielőtt időpontot kérne szemészorvosától, gondolja át a következő kérdéseket:

  • Mikor kezdődött a kettős látás?
  • Beütötte a fejét, elesett vagy elájult?
  • Autóbalesetet szenvedett?
  • A kettős látás súlyosbodik a nap végén vagy fáradtan?
  • Voltak-e más tünetei is a kettős látáson kívül?
  • Hajlamos a fejét az egyik oldalra billenteni, hogy fókuszálni tudjon? Lehet, hogy nem tudja megmondani, ezért hasznos lenne, ha megkérdezne egy barátot vagy családtagot.
  • A kettős látás csak akkor fordul elő, ha mindkét szeme nyitva van?

Az is segíthet, ha megpróbál egy nem mozgó tárgyra (telefonra, lámpára, fára stb.) fókuszálni. Tegye fel magának a következő kérdéseket a kettős látással kapcsolatban:

  • A két kép egymás mellett vagy egymáson van? Kissé meg vannak dőlve? Melyik magasabb vagy alacsonyabb?
  • Mindkét kép éles, de nem egy vonalban van? Vagy az egyik elmosódott, a másik pedig tiszta?
  • Takarja el az egyik szemét, majd váltson. Megszűnik a probléma, ha az egyik szemet eltakarja?
  • Képzelje el, hogy egy óra van a látómezőjében. Mozgassa a szemét 12 óráról 6 órára, majd vissza 12 órára. Bármelyik helyzetben jobb vagy rosszabb a látása?
  • Döntse a fejét jobbra és balra. Javítja vagy rontja a látását valamelyik pozíció?

A szemészeti konzultáció során az orvos teljes szemvizsgálatot végez. Ez magába foglalja: 

  • szenzomotoros vizsgálat, amely a szemek minden irányban történő igazodását méri.
  • Váltakozó lefedettségi vizsgálat, amely a szem mozgását méri, amikor egy tárgyra fókuszál.

Ha szokatlan a szemek elferdülése, a szakember további szemészeti vizsgálatokat végez.

A kettős látás okának megállapítása érdekében az orvos kérheti a következőket:

  • Vérvizsgálatok
  • Szemmozgásvizsgálat (segít az orvosnak a neurológiai vagy egyéb betegségek által okozott szemmozgáskorlátozottság megállapításában)
  • Képalkotó vizsgálatok (MRI, CT)

Diplopia kezelése

A diplopia szemészeti kezelése az okától függően eltérő.

  • Ha a kettős látást a szemizmok gyengesége okozza, vagy ha egy izom sérülés miatt összenyomódott, szemműtét javasolt.
  • A Myasthenia Gravis gyógyszeres kezelésével kezelhető.
  • Műtéttel és gyógyszerekkel kezelhető a Basedow-kór.
  • Cukorbetegség esetén gyógyszerek és inzulin tarthatják kordában a vércukorszintet.
  • A szemtapaszok vagy prizmás szemüvegek enyhíthetik a hatásokat.

Az esetek közel 70%-át gyógyszeres vagy műtéti kezeléssel kezelik. Vannak olyan helyzetek is, amikor a diplopia magától eltűnik.

Hogyan lehet megelőzni a diplopiát?

A kettős látás megelőzésére nincsenek konkrét módszerek, de a rendszeres szemgondozás és szemvizsgálat elengedhetetlen a látásproblémák korai felismeréséhez. Kövesse az alábbi tanácsokat, és vigyázzon a szemére: 

  • Ne dohányozzon.
  • Tartson szüneteket, ha egész nap a képernyő előtt ül.
  • Viseljen számítógép szemüveget.
  • Viseljen megfelelő védőszemüveget, ha sportol vagy olyan tevékenységet végez, amely ezt megköveteli.
  • Menjen el évente szűrővizsgálatokra. A Dr. Holhoș szemészeti szakrendelő hálózat megtalálható Kolozsváron, Nagyszebenben, Gyulafehérváron, Tordán és Medgyesen, kiváló szakemberekkel és a legmodernebb technológiával. 
Dr. Teodor Holhos, szemészsebész által orvosilag felülvizsgált szöveg
Írta Dr. Holhos csapata
Rendellenességek

A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.

A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.

A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.

A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.

Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.

A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.

A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.

A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.

A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.

Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet. 

Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről. 

Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.

Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.

A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.

A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.

Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.

Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.

A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.

A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz. 

Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.

A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.

A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor. 

A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.

A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.

A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.

A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).

A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.

Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.

A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.

A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.

A szürkehályog egy meglehetősen gyakori szembetegség, amikor a  szemlencse fokozatosan elveszíti az átlátszóságát és elszürkül, és amely fokozatos látásromlást okoz.

A diabéteszes retinopátia a cukorbetegségnek a szemen jelentkező szövődménye, amelyet a magas vércukorszint és a szem mögötti fényérzékeny szövet (retina) érrendszerének károsodása okoz.

A retina a szemgolyó mélyén, a szem hátsó részén található fényérzékeny
réteg. Ez a központi idegrendszeri szövet egy darabja, amely egy fókuszált kétdimenziós képet hoz létre, amit a retina sejtjei elektromos impulzussá alakítanak át, amely a képet a vizuális érzékelés létrehozásához közvetíti.

Az epiretinális membrán az üvegtest hátsó része és a retina központi területe, a makula közötti határfelület rendellenessége.

Az üvegtest a szemgolyó közepén, a lencse és a retina között helyezkedik el, és „gélként” jelenik meg. Az egészséges üvegtest teljesen átlátszó, így a fény gond nélkül eljut a retinára, és ezáltal tiszta látást biztosít.

A glaukóma krónikus, kétoldali szembetegség, amelyet a látóideg rostjainak fokozatos pusztulása jellemez, amely ideg felelős a szemből az agyba történő információátvitelért.

A keratoconus egy degeneratív betegség, amely a szaruhártya fokozatos deformációjában és elvékonyodásában nyilvánul meg. Általában serdülőkorban jelenik meg, férfiakat és nőket egyaránt érint, és felnőttkorig fokozódik.

LÁSD Összes
EGYEZTESSEN IDŐPONTOT

Időpontot gyorsan foglalhat a jobb oldali űrlap segítségével, vagy telefonon keresztül. A recepción dolgozó kollégáink szívesen tájékoztatják Önt a szabad időpontokról és a szükséges információkról. Az űrlap kitöltése nem időpont egyeztetés vagy időpont megerősítés, hanem időpontigénylés. Csapatunk felveszi Önnel a kapcsolatot, hogy ellenőrizze az orvosok elérhetőségét és időpontot egyeztessen.

A rendelők és klinikákelhelyezkedése

Betegtájékoztató a konzultációra/műtétre történő időpont-egyeztetéshez

Az a páciens, aki a konzultációra/műtétre szóló időpontot egyszer, legalább egy nappal az időpont előtt lemondja, ugyanolyan feltételek mellett jogosult egy második időpontra.
Ha a páciens a második alkalommal is lemondja a konzultáció és/vagy műtét időpontját, új időpontot csak akkor kap, ha elfogadja az előzetes fizetést (fizetési megbízással vagy készpénzzel a recepción) úgy a konzultációra, mint a műtétre vonatkozóan.
Az a beteg, aki nem jelenik meg a konzultáción/műtéten, nem mondja le az időpontot, és nem válaszol a hívásokra, csak akkor kérhet második időpontot, ha a konzultációért/műtétért előre fizet.
A Prk/Femtolasik/Smile Pro retina- vagy lézeres műtétre időpontot kérő páciensek a műtét költségének 30%-át előre fizetik. Az időpontot csak az előleg átvétele után egyeztetjük. Ha a páciens a műtét előtt legalább 48 órával jelzi, hogy objektív okokból nem tud megjelenni, a teljes előleget visszafizetjük. Ha a páciens nem jelenik meg, és nem jelzi legalább 48 órával korábban, hogy nem tud megjelenni, a befizetett előleg kártérítés címén elveszettnek minősül, és nem térítjük vissza.






    Szeretne megválni a szemüvegétől?
    Fénytörési rendellenesség
    Amennyiben vizsgálatai nem javasolják a SMILE Pro műtétet, beleegyezik, hogy a kínálatunkból - PRK, FemtoLASIK, SMILE, Presbyond, multifokális műlencseimplantátum -
    egy másik műtétet javasoljunk?
    Szenved-e egyéb szembetegségben? Diabéteszes retinopátia, glaukóma, nystagmus (szemtekerezgés), amblyopia (lusta szem), stb?

    Szenved-e krónikus betegségekben - magas vérnyomás, cukorbetegség stb.