Mi az üvegtesti bevérzés ?
Az üvegtest a szemgolyó közepén, a lencse és a retina között helyezkedik el, és „gélként” jelenik meg. Az üvegtest a szem teljes térfogatának mintegy 2/3-át foglalja el, és egy átlátszó, félig szilárd vagy folyékony anyag, amely kitölti a szem előtt lévő lencse és a szem hátsó részét borító retina közötti teret. Az egészséges üvegtest teljesen átlátszó, így a fény gond nélkül eljut a retinára, és ezáltal tiszta látást biztosít.
Normális esetben az üvegtesti gélben nincsenek erek. Különböző szembetegségek, leggyakrabban a diabéteszes retinopátia esetén rendellenes erek nőhetnek az üvegtesti gélben. Természetesen az üvegtestgélt számos ér veszi körül. Üvegtesti bevérzés akkor keletkezik, amikor egy ér megreped és az üvegtest üregébe vagy annak közelébe vérzik. Az üvegtesti bevérzés a vér behatolása ebbe a „gélbe”, általában a retinán lévő erek elzáródása vagy sérülése miatt.
Az üvegtesti bevérzés a proliferatív retinopátia következménye lehet, amely olyan állapot, amelyben új és abnormális erek nőnek a retina felszínén. Ezt neovaszkularizációnak nevezik. Ha nem kezelik, ezek az új erek tovább növekedhetnek és az üvegtesten keresztül a pupilla területére is átterjedhetnek. Ez megnövelheti a szemnyomást (a szemen belüli nyomást), ami nyomást gyakorol a látóidegre. A látóideg károsodása helyrehozhatatlan, és látásvesztéshez vezethet. Az üvegtesti bevérzésből származó vérzés hegszövet kialakulását is okozhatja a szem hátsó része közelében. Ez eltávolíthatja a retinát a szem hátsó béléséből, ami további kezelést igényel, hogy megakadályozza a retina leválását és a látás tartós károsodását.
Melyek az üvegtesti bevérzés tünetei?
Az üvegtesti bevérzés kezdeti tünetei a lebegő részecskék és a homályos látás. A lebegő részecskéket, amelyeket mi a vérzéssel társítunk, a betegek vonalaknak, pókhálónak vagy sok sötét foltnak írják le. Ha az üvegtesti bevérzés nagyon jelentős, akkor jelentős látásvesztés következhet be. Ha hirtelen lebegő részecskék megjelenését vagy látásromlást tapasztal, a retina gyors és gondos vizsgálata szükséges mind a diagnózis felállításához, mind az üvegtesti bevérzés kiváltó okának megállapításához, és annak meghatározásához, hogy szükség van-e speciális terápiára.
Az egyik ok, amiért a szemészek nagy gondot fordítanak arra, hogy felhívják a figyelmet erre az állapotra, az az, hogy az üvegtesti bevérzés nem fájdalmas. Sok esetben az üvegtesti bevérzés nagyon gyorsan és orvosi vészhelyzetre utaló fájdalom nélkül is kialakulhat.
Melyek az üvegtesti bevérzés kockázati tényezői?
Az üvegtesti bevérzés leggyakoribb oka a súlyos diabéteszes szembetegség, amely főként idősebb embereknél fordul elő. Az üvegtesti bevérzés egyéb gyakori okai szintén általában 50 év feletti felnőtteknél fordulnak elő, kivéve a szemsérülést, amely bármely életkorban előfordulhat.
Az üvegtesti bevérzésnek számos lehetséges oka van, többek között olyan szisztémás betegségek, mint például:
- Cukorbetegség
- Sarlósejtes vérszegénység (sarlósejtes anaemia)
Az életkor előrehaladtával az üvegtest gél elfolyósodik és elválik a retinától, ami hátsó üvegtest-leválást okoz. Ez néha vérzéssel járhat. Az üvegtesti bevérzés egyéb okai közé tartozik a szemsérülés, a retina törése vagy leválása, a diabéteszes retinopátia, a retinavéna elzáródása, egyéb érrendszeri rendellenességek, daganatok és a nedves makuladegeneráció.
Hogyan lehet megelőzni az üvegtesti bevérzést?
Az üvegtesti bevérzés megelőzése az állapothoz vezető okok megelőzéséről szól. Ez magában foglalja a diabéteszes szembetegség (amely a nem szabályozott cukorbetegségben általában rosszabbodik) és a magas vérnyomás gondos és rendszeres kezelését, valamint a dohányzásról való leszokást.
A szemet mindig védeni kell a nagy traumaveszélyt jelentő tevékenységek során, mint például az ácsmunkák, a gépészmunkák, a lőfegyverek használata és a labdajátékok (tenisz, futball stb.).
Milyen típusú üvegtesti bevérzések léteznek?
Az üvegtesti bevérzés okainak három fő kategóriája van:
Kóros erek kialakulása
Egyes szembetegségek kóros erek kialakulását okozhatják, amelyek az üvegtestbe véreznek. Ez a helyzet a diabéteszes retinopátia előrehaladott stádiumában, bizonyos retinavénák elzáródásakor, vagy a makuladegeneráció egyes eseteiben előforduló új erek kialakulásakor. Ebben az esetben az újonnan kialakult és törékeny erek vérzést okoznak az üvegtestben.
A normális vérerek megrepedése
A trauma vagy sérülés következtében sérült retina erek üvegtesti bevérzést okozhatnak. Más szemproblémák is károsíthatják a retinális ereket, például a retina megrepedése. Egy másik ok a retinavéna elzáródása. Ebben az esetben a retinát tápláló vénák elzáródnak, ami az üvegtestbe, a „gélbe” történő vérzéshez vezet. Az üvegtesti bevérzés ritka oka a Terson-szindróma, amely subarachnoidalis vérzésként ismert vérzést okoz. A magas vérnyomás vagy az Eales-kór is az ismert okok közé tartozik.
A környező forrásból származó bevérzés
Esetenként más forrásból származó vér okozhat vérzést az üvegtestben. Bár nagyon ritkán, de a szem más részén fellépő vérzés vagy akár daganat is okozhat vérszivárgást az üvegtestbe.
Milyen kezelési módszerek léteznek az üvegtesti bevérzésre?
Az üvegtesti bevérzés kezelése a vérzés okától és súlyosságától függ. A kezelés lépései a vérzés forrásának felderítésével és elállításával kezdődnek.
A vérzés forrásának azonosítása után a kezelés az októl is függ. Ha nincs sok vér az üvegtestben, és a vérzés forrása látható, a vérző ereket lézerkezeléssel lehet kezelni, majd műtétet lehet végezni a retina esetleges töréseinek helyreállítására. Ezt követően eltarthat egy ideig, amíg a vér újra felszívódik. Ez több hetet is igénybe vehet. Azt fogják tanácsolni, hogy legalább néhány napig kerülje a megerőltető tevékenységet, mivel ez elmozdíthatja a vérrögöket és újabb vérzést válthat ki. Azt is tanácsolják, hogy az ágy támláját megemelve aludjon, mivel ez lehetővé teszi, hogy az üvegtestben lévő vér a szemfenéken, a látótéren kívülre kerüljön.
Ha az üvegtestben lévő vér akadályozza a látást és gátolja a vérzés kezelését, akkor először a teljes üvegtestet el is távolíthatják. Ezt az eljárást vitrectomiának nevezik. Az orvosok akkor végeznek vitrectomiát, ha nem látják a szem hátsó részét, vagy ha a rálátás nem elég jó ahhoz, hogy a vérzést ott biztonságosan kezeljék.
Speciális kezelések
A lézeres fotokoaguláció a törékeny rendellenes erek általános kezelése. Kezelésük megállítja a vérzést és megakadályozza a további vérzést. A lézeres fotokoagulációt a retina károsodásának helyreállítására is alkalmazzák, beleértve a retina leválását is.
Az anti-VEGF injekciók célja a szemben kialakult kóros új erek zsugorítása. Ezeket néha cukorbetegeknél alkalmazzák más kezelések, például a lézeres fotokoaguláció és a vitrectomia mellett, a vérzés csökkentése érdekében.
A vitrectomia az üvegtest és az azt körülvevő hártya teljes eltávolítása. Erre akkor kerül sor, ha az üvegtestben olyan sok vér van, hogy lehetetlen diagnosztizálni és kezelni az okot. A vitrectomiát akkor is alkalmazzák, ha az üvegtestben lévő vér nagyon lassan szívódik fel, és a látás továbbra is korlátozott.
A vérzés megszűnése után általában az ideiglenes megfigyelést választják. Az üvegtesti bevérzés legtöbb esetben nem igényel vitrectomiát. A vér lassan kiürül az üvegtestből, és a fény ismét átjuthat rajta. Ha az alapvetően nem sérült a látás, akkor a normális látás helyreáll.
A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.
A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.
A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.
A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.
Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.
A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.
A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.
A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.
A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.
Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet.
Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről.
Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.
Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.
A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.
A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.
Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.
Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.
A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.
A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz.
Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.
A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.
A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor.
A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.
A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.
A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.
A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).
A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.
Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.
A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.
A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.