Amblyopia vagy "lusta szem" felnőtteknél és gyermekeknél
Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez a rendellenesség az egyik vagy mindkét szemnél előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság mintegy 3%-a szenved ebben a szembetegségben.
Fiatal korban jelentkezik, és az érintett szem csökkent látásélességében nyilvánul meg. A „lusta szem” retinája a látásfejlődés kritikus időszakában alul stimulált, így az érintett szem nem képes teljes tisztánlátást biztosítani. A tünetek nem nyilvánvalóak, ezért rendszeres konzultáció ajánlott, mind a felnőttek, mind pedig különösen a gyermekek esetében.
Mi okozza az amblyopiát?
Az amblyopiának számos oka lehet.
- A leggyakoribb a két szem által létrehozott képek minőségének különbsége. Ez akkor fordul elő, ha az amblyopia csak az egyik szemet érinti. A „lusta szem” kevésbé tiszta képet, az „egészséges” szem pedig tiszta képet alkot. Idővel az agy úgy dönt, hogy a kevésbé tiszta képet távolítja el, így a szem amblyopiássá válik.
- A kancsalság egy másik oka az amblyopiának. A két szemtengely párhuzamosságának hiánya azt okozza, hogy az egyik szem a megfelelő irányba, a másik pedig a rossz irányba mozog. Az agy úgy dönt, hogy inkább a normálisan működő szemre támaszkodik, ami a másik szem amblyopiájához vezet.
- Különböző fénytörési hibák – rövidlátás, távollátás, asztigmatizmus vagy presbyopia – okozhatnak amblyopiát. A kisebb fénytörési hibával rendelkező szem hajlamos átvenni a látóképességet, míg a nagyobb fénytörési hibával rendelkező szemet nem használják és amblyopia alakul ki.
A veleszületett szürkehályog, a veleszületett szemhéjcsüngés, a veleszületett zöldhályog és a szaruhártya károsodása csak néhány olyan organikus szemprobléma, amely amblyopiát okozhat.
Mit kell tudni a gyermekkori amblyopiáról?
A gyermekek egyik leggyakoribb szembetegsége az amblyopia. A számok azt mutatják, hogy 15 éves korig a gyermekek 2-4%-a szenved ebben az állapotban. A gyermekeknél az amblyopia gyakran születéskor kezdődik, és 7 éves korukig tart. Általában csak az egyik szem érintett, de előfordulnak olyan ritka esetek is, amikor mindkét szem amblyopiás lesz.
Vannak bizonyos kockázati tényezők, amelyek növelik annak esélyét, hogy a kisgyermekek lusta szemben szenvednek:
- A gyermek családjában előfordult már szembetegség;
- A gyermek koraszülöttként, kis súllyal született;
- A gyermeknek fejlődési problémái vannak.
E tekintetben a szemészeti vizsgálat 3 éves korig (és azon túl) elengedhetetlen. Minél korábban észlelik, annál könnyebben kezelhető a gyermekkori amblyopia. Ha tehát azt veszi észre, hogy gyermeke szemei nem megfelelően összehangoltak, látogasson el egy szemészeti klinikára, és foglalkozzon időben a problémával, amikor a szem és az agy közötti bonyolult kapcsolatok még nem alakultak ki teljesen.
Mit kell tudni a felnőttkori amblyopiáról?
Általános az a nézet, hogy a felnőttkori amblyopiát nem lehet kezelni. Semmi sem áll távolabb az igazságtól. A kutatás fejlődése és a legmodernebb szemészeti technológiák lehetővé teszik a felnőttkori amblyopia kezelését. Ha a betegség típusát diagnosztizálták, a felnőttkori amblyopiát optikai úton, szemüveggel, számítógépes látásterápiával vagy műtéttel lehet korrigálni. Ez utóbbiak célja a látás helyreállítása, amennyiben a felnőttkori amblyopiát kancsalság, konvergenciahiány és anizometrópia okozza.
Hányféle amblyopia létezik?
Az amblyopia lehet:
- Funkcionális: csak az egyik szem érintett.
- Kétoldali: mindkét szem érintett, és az egyik szem jobban amblyopiás, mint a másik. Ez a típus fénytörési hibás, kancsalságban vagy nystagmusban (szemtekerezgésben) szenvedő betegeknél fordul elő.
- Szerves: súlyosabb szemészeti betegségek, például szürkehályog, retinopátia, retinaleválás, szaruhártya-áttetszés kapcsán fordul elő.
Melyek az amblyopia tünetei?
Amblyopia felnőtteknél és gyermekeknél akkor észlelhető, ha:
- A szem látszólag nem rögzült, hanem „vándorol” befelé vagy kifelé;
- A szemek nem egyszerre, nem ugyanabba az irányba mozognak;
- A szem nem képes tisztán, mélységben látni;
- A beteg nem képes egyszerre egy szemet összeszorítani vagy becsukni;
- A beteg hajlamos a fejét megdönteni, hogy az egészséges szemmel nézzen;
- A betegnek – részben vagy teljesen – hiányzik a szivárványhártyája (aniridiában szenved);
- A vizsgálatokat és a látásvizsgálatot követően az eredmények kórosak.
Hogyan kezelik az amblyopiát?
A szembetegség kezelésének első lépése az amblyopia típusának diagnosztizálása. Ehhez elengedhetetlen a családi kórtörténet ismerete, valamint szemészeti vizsgálatok elvégzése a betegség okának megállapítása érdekében. A „lusta szem(ek)” látásélességének helyreállítására igen nagy az esély, ha az állapotot nagyon korán – azaz 3 éves kor előtt – diagnosztizálják.
Az amblyopia kezelésének több formája létezik, a betegség formájától és a beteg életkorától függően:
A kezelés többnyire nem sebészeti jellegű, és a következőket foglalhatja magában:
- Szemüveg vagy okkluzális kontaktlencse viselése;
- Szemcseppek alkalmazása;
- A jó szem letakarása, vagy a helyzettől függően váltakozva mindkét szem letakarása, hogy a páciens a „lusta szemét” használja;
- Nem műthető, de 7-10 éves korig korrigálható. A VTS (Vision Therapy System) jelenleg elérhető legjobb rendszerrel 90% feletti javulás érhető el.
- A kezelések egy számítógépes játékhoz hasonlítanak, így a kisgyermekek számára is könnyen használhatóak. A terápia abból áll, hogy a lusta szemet a kisebb részletek meglátására trenírozzák, valamint javítják a szem-kéz koordinációt, a térbeli távolságérzékelést és a kontrasztérzékenységet.
Az amblyopia kezelésének elmulasztása hosszú távon befolyásolja a látás minőségét. Ha a fenti tünetek bármelyikét észleli magán vagy egy Önhöz közel álló személyen, kérjen időpontot egy szakrendelőben. A Dr. Holhoș szemészeti szakrendelő hálózat szakképzett orvosokkal és az iparág legmodernebb felszereléseivel várja Önt a legjobb ellátás érdekében.
A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.
A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.
A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.
A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.
Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.
A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.
A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.
A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.
A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.
Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet.
Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről.
Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.
Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.
A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.
A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.
Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.
Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.
A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.
A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz.
Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.
A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.
A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor.
A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.
A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.
A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.
A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).
A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.
Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.
A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.
A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.