Mit kell tudni a rövidlátásról?
A rövidlátás a fénytörési hibák kategóriájába tartozó rendellenesség (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). A rövidlátás általános értelemben homályos távolbalátásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát. Ez a látásprobléma általában öröklődik, gyakran gyermekkorban jelentkezik, és gyorsan vagy fokozatosan fejlődhet. A probléma korrigálására a szakemberek a szemészeti alapvizsgálatok eredményei alapján felírt lencsés szemüveg viselését javasolják. A felnőttek lézeres műtéttel is megszabadulhatnak a szemüvegtől, igen jó eséllyel.
Hogyan állapíthatja meg, hogy rövidlátása van?
Könnyen kideríthető, hogy rövidlátó vagy-e vagy sem. A leggyakoribb, ehhez a fénytörési hibához kapcsolódó tünetek a következők:
- A távolban lévő tárgyak tisztán látásának képtelensége
- Gyakori hunyorgás a távolba nézés közben.
- Fejfájás és szempanaszok
- Nehézségek az éjszakai látásban vagy rosszul megvilágított területeken.
- A lehető legközelebb kell hajolni egy tárgyhoz, hogy annak sajátosságait és részleteit meg lehessen különböztetni.
Milyen kezelések léteznek: miópia műtét, kontaktlencse vagy szemüveg?
Bár a rövidlátás olyan állapot, amely hosszú távon speciálisan kialakított szemüveglencsékkel korrigálható a látás javítása érdekében, a szemészeti technológia fejlődött, és számos lézeres eljárást kínál nemcsak a szemüveg elhagyása, hanem a fénytörési hiba megszüntetésére is. Ezeket a biztonságos eljárásokat a szakember végzi, és a következők lehetnek:
- RelEX Smile Dioptriacsökkentés – a legújabb innováció a lézeres rövidlátás-korrekcióban. Flap (szaruhártya flap) nélkül és a szaruhártya hámjának eltávolítása nélkül történik. -10 dioptriáig lehetővé teszi a rövidlátás korrekcióját. Az eljárás minimálisan invazív, fájdalommentes, és a páciens a műtét után azonnal visszanyeri tiszta látását.
- Excimer lézeres dioptriacsökkentés – rövid, biztonságos és a páciens számára meglehetősen kényelmes miópia műtét. A felépülés szintén rövid és a kellemetlenségek minimálisak.
- Dioptriacsökkentés műlencseimplantátummal – ez a műtét nagyobb dioptriák esetén ajánlott, és a szürkehályogműtéthez hasonló. A beavatkozás rövid, 5-10 percig tart, és helyi érzéstelenítésben történik. A beavatkozás után 45 napig ajánlott cseppeket cseppenteni és naponta forralt és lehűtött vízzel vagy sóoldattal átmosni a szemet.
- Szemüveg felírása – a látásjavítás legolcsóbb megoldása továbbra is a szemüveg viselése. A lencséket a vizsgálatot követően szakember írja fel. Ennek a lehetőségnek a hátránya, hogy állandóan szemüveget kell viselni, és számos tevékenységet lehetetlenné tesz.
- Kontaktlencse – ez a lehetőség különösen akkor hatékony, ha Ön pusztán esztétikai okokból nem kíván többé szemüveget viselni. Ebben az esetben fontos, hogy a lencséket hogyan helyezik fel, és hogyan tárolják egy éjszakán át – steril környezetben egy speciális oldat segítségével.
Mire számíthat a rövidlátás műtét után?
Ha a rövidlátás lézeres korrekciója mellett dönt, fontos a műtét utáni időszak. A legtöbbször a gyógyulás azonnali, de a műtétet követő első órákban és napokban a következő tünetek jelentkeznek:
- Szemszárazság – ez a hatás teljesen normális a szemműtét után. Az orvos általában cseppeket ír fel a szemszárazság érzésének csökkentésére.
- Kellemetlen érzés – eseti jelleggel a páciens a műtét után némi kellemetlen érzést tapasztalhat, amely néhány napig fennáll. Ha a probléma nem múlik el magától, célszerű szakemberhez fordulni.
- Éjszakai látási nehézség – a fent említett tünetekhez hasonlóan ennek a problémának is magától el kell múlnia néhány nap vagy hét alatt.
- Vezetési képtelenség – bár vannak olyan esetek, amikor a beteg a műtét után kiválóan érzi magát, saját és mások biztonsága érdekében ajánlott kerülni a személygépkocsi használatát.
Miópia gyermekeknél
A rövidlátás az óvodások 5%-át, az iskolások 9%-át és a tinédzserek 30%-át érinti, és az arányok egyre nőnek. Ez azért van, mert a gyerekek a legtöbb időt otthon töltik telefonos vagy számítógépes játékokkal.
A gyermekeknél nagyobb valószínűséggel alakul ki ez a szembetegség, ha a szüleik is rövidlátók.
A rövidlátás tünetei gyermekeknél
A gyermekkori rövidlátás tünetei hasonlóak a felnőttekéhez. Szülőként a következő jelekre kell odafigyelnie:
- A gyermek panaszkodik, hogy nem lát tisztán.
- Panaszkodik, hogy rosszul lát távolra (pl. a táblánál az iskolában).
- Hunyorít, hogy jobban lásson
- Gyakran dörzsöli a szemét
- Gyakran fáj a feje
A megelőző szemészeti vizsgálatok fontossága
Dr. Holhos csapata 2 éves korig 6 havonta, de legalább 3 éves korig egy szűrővizsgálatot javasol.
Vannak azonban olyan helyzetek, amikor gyermekének korábban vagy gyakrabban is szüksége lehet gyermekorvosi vizsgálatra. Például, ha gyermeke koraszülöttként született és diabéteszes retinopátiában szenved, nagyobb valószínűséggel alakul ki nála súlyos rövidlátás. Egyéb helyzetek, amikor a gyermekek rendszeres szemészeti szűrése ajánlott, a következők:
- Ha az egyik vagy mindkét szülő rövidlátó
- Ha az egyik vagy mindkét szülőt amblyopia („lusta szem”) vagy strabismus („kancsalság”) miatt kezelték.
- Ha az egyik vagy mindkét szülő kontaktlencsét vagy szemüveget visel.
A rövidlátás szövődményei gyermekeknél
A rövidlátás korai stádiumban történő kezelése rendkívül fontos. Azok, akik nem, vagy a kelleténél később kapnak kezelést, a későbbiekben szociális, intellektuális, szakmai és pszichológiai nehézségeket kockáztatnak. Az Orbis International tanulmánya szerint a homályos látás befolyásolhatja a gyermekek iskolai teljesítményét, megakadályozhatja őket bizonyos tevékenységekben való részvételben és bizonyos csoportokba való beilleszkedésben, frusztrációt, szorongást, sőt depressziót okozhat.
Továbbá a rövidlátó gyermekeknél más szembetegségek is kialakulhatnak. Ezek egyike a retina leválása, amely akkor következik be, amikor a retina elválik a szem hátsó részétől. Ha a retina leválás műtétet nem végzik el sürgősen, a gyermek megvakulhat. A súlyos rövidlátással járó egyéb látásproblémák a következők:
A rövidlátás kezelése gyermekeknél
A rövidlátó gyermekek kezelési lehetőségei a szemüveg és a kontaktlencse. A cél a látás minőségének javítása és a fénytörési hiba romlásának megakadályozása.
- A rövidlátó szemüveg viselhető állandóan vagy csak akkor, amikor szükséges, hogy a páciens távolra is lásson.
- A kontaktlencse jó választás, különösen akkor, ha a páciens sportol. Bár használatuknak nincs korhatára, a gyermeknek már el kell viselnie a szemcseppeket, és képesnek kell lennie a megfelelő kontaktlencse-higiénia betartására. Ez a szemfertőzések megelőzését szolgálja. Ha a páciens szemfájdalmat vagy szemvörösséget tapasztal kontaktlencse viselése közben, azonnal forduljon szemészorvoshoz.
A lézeres műtét nem jöhet szóba a 18. életévüket még be nem töltött betegek esetében, mivel a dioptriák még nem stabilizálódtak.
A rövidlátó gyermekek számára előnyös, ha minél több időt töltenek a szabadban. A képernyő előtt töltött idő és a szabadban töltött idő közötti egyensúly megteremtésével csökkentheti gyermeke rövidlátásának romlását, és megvédheti látását a fejlődése során.
Ha a környezetében élő gyermekeknél a rövidlátás jeleit észleli, mindenképpen ajánlja a szülőknek a gyermekorvosi vizsgálatot. A Dr. Holhoș szemészeti szakrendelő hálózat, amely Kolozsváron, Medgyesen, Nagyszebenben, Gyulafehérváron és Tordán is megtalálható, a legmodernebb, kifejezetten a nem invazív szemészeti szűrésre kifejlesztett berendezésekkel rendelkezik. A technológia neve Plusoptix, és a vizsgálatot 1 méterről végzik. Az egész játék formájában történik, így a gyerekek biztonságban érzik magukat az eljárás során.
Hivatkozások: WedMD, Mayo Clinic.
A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.
A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.
A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.
A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.
Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.
A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.
A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.
A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.
A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.
Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet.
Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről.
Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.
Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.
A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.
A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.
Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.
Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.
A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.
A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz.
Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.
A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.
A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor.
A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.
A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.
A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.
A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).
A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.
Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.
A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.
A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.
A szürkehályog egy meglehetősen gyakori szembetegség, amikor a szemlencse fokozatosan elveszíti az átlátszóságát és elszürkül, és amely fokozatos látásromlást okoz.
A diabéteszes retinopátia a cukorbetegségnek a szemen jelentkező szövődménye, amelyet a magas vércukorszint és a szem mögötti fényérzékeny szövet (retina) érrendszerének károsodása okoz.
A retina a szemgolyó mélyén, a szem hátsó részén található fényérzékeny
réteg. Ez a központi idegrendszeri szövet egy darabja, amely egy fókuszált kétdimenziós képet hoz létre, amit a retina sejtjei elektromos impulzussá alakítanak át, amely a képet a vizuális érzékelés létrehozásához közvetíti.
Az epiretinális membrán az üvegtest hátsó része és a retina központi területe, a makula közötti határfelület rendellenessége.
Az üvegtest a szemgolyó közepén, a lencse és a retina között helyezkedik el, és „gélként” jelenik meg. Az egészséges üvegtest teljesen átlátszó, így a fény gond nélkül eljut a retinára, és ezáltal tiszta látást biztosít.
A glaukóma krónikus, kétoldali szembetegség, amelyet a látóideg rostjainak fokozatos pusztulása jellemez, amely ideg felelős a szemből az agyba történő információátvitelért.
A keratoconus egy degeneratív betegség, amely a szaruhártya fokozatos deformációjában és elvékonyodásában nyilvánul meg. Általában serdülőkorban jelenik meg, férfiakat és nőket egyaránt érint, és felnőttkorig fokozódik.