Mi a glaukóma?
A glaukóma krónikus, kétoldali szembetegség, amelyet a látóideg rostjainak fokozatos pusztulása jellemez, amely ideg felelős a szemből az agyba történő információátvitelért.
A glaukóma gyakran a szem megnövekedett nyomásával jár együtt. Az intraokuláris folyadék nyomása a termelődés és elvezetés közötti egyensúlyt jelenti. A csarnokvíz a sugártest által folyamatosan termelt átlátszó folyadék, amely biztosítja a lencse, a szaruhártya és a szivárványhártya szükséges oxigén- és tápanyagellátását, és a vénás rendszerbe ürül. A normális intraokuláris nyomás elengedhetetlen a szem optikai funkcióihoz, de az emelkedett intraokuláris nyomás visszafordíthatatlan károsodást okozhat a látóideget alkotó sejtekben. Statisztikailag a 9-21 közötti nyomásértékek (az a tartomány, amelyben a szemnyomás nem veszélyes) normálisnak tekinthetők.
Milyen tünetekkel jár a glaukóma?
A glaukóma általában nem okoz tüneteket. Általában lassan, hosszú évek alatt alakul ki, és először a perifériás látást (a látás szélét) érinti. Emiatt sokan nem veszik észre, hogy glaukómájuk van, és gyakran csak egy rutin szemészeti vizsgálat során diagnosztizálják. Ha tüneteket észlel, ezek a következők lehetnek:
- fényforrás körüli szivárványszerű karikalátás
- látásvesztés
- szempirosodás
- szemfájdalom
- a látótér beszűkülése (csőlátás)
Általában mindkét szem érintett, bár előfordulhat, hogy csak az egyik szemet érinti súlyosabban. Esetenként a glaukóma hirtelen alakulhat ki és okozhat:
- erős szemfájdalom
- hányinger és hányás
- szempirosodás egyik szemen
- fejfájás
- érzékenység a szem körül
- fényforrás körüli szivárványszerű karikalátás
- homályos látás
Mivel a glaukóma okozta látásvesztés a betegség stádiumától függetlenül visszafordíthatatlan, nagyon fontos a rendszeres átfogó szemészeti vizsgálat, beleértve a szemnyomás mérését is, hogy a betegség korai szakaszában fel lehessen állítani a diagnózist, és az orvos megfelelő kezelési módot tudjon javasolni.
Melyek a glaukóma kockázati tényezői?
A glaukóma több okból is kialakulhat. A legtöbb esetben a szemnyomás megnövekedése okozza, amikor a csarnokvíz nem tud megfelelően elvezetődni. Ez a nyomásnövekedés károsítja azt az ideget, amely összeköti a szemet az aggyal (a látóideget). Gyakran nem egyértelmű, hogy ez miért történik, bár bizonyos dolgok növelhetik a kockázatot, többek között:
- életkor – 60 éves kor felett a glaukóma gyakoribbá válik.
- a családi kórtörténet – nagyobb valószínűséggel alakul ki glaukóma, ha valamelyik szülője vagy testvére érintett ebben az állapotban
- egyéb betegségek – például rövidlátás és cukorbetegség.
- krónikus betegségek, mint például cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegség
- magas vagy alacsony vérnyomás
- vékonyabb szaruhártya középen
- súlyos rövidlátás vagy távollátás
- az egyik vagy mindkét szemet ért trauma, beleértve bizonyos műtéti beavatkozásokat is.
- kortikoszteroid alapú gyógyszerek, különösen szemcseppek hosszú távú használata
Hogyan lehet megelőzni a glaukómát?
Nem egyértelmű, hogy a glaukóma megelőzése érdekében bármit is lehet-e tenni, de a rendszeres szemészeti ellenőrzések nagymértékű megelőzést biztosítanak, és a glaukóma korán diagnosztizálható. Egyéb javaslatok a következők:
- Védőszemüveg viselése, ha olyan környezetben dolgozik, amely veszélyezteti a látását.
- Rendszeres szemészeti ellenőrzés
- Szemészorvosa utasításainak és az előírt szemkezeléseknek a betartása.
- Aktív és egészséges életmód
- A genetikai kockázati tényezők figyelembevétele
Milyen típusú glaukómák léteznek?
Nyílt zugú glaukóma – a betegség leggyakoribb formája, és a tünetek nem jelentkeznek a látásromlásig. A fő ok a megnövekedett szemnyomás lehet, amely a látóidegre hat.
Zárt zugú glaukóma – a betegség ezen formája akkor alakul ki, amikor a szivárványhártya és a szaruhártya által alkotott szög elzáródik, és a csatornavíz már nem tud megfelelően áramlani. A betegség kialakulhat hirtelen vagy fokozatosan. Az akut formák orvosi vészhelyzetet jelentenek, mivel időben történő kezelés nélkül gyorsuló ütemben vaksághoz vezethetnek.
Normálnyomású glaukóma – ebben az esetben a látóideg akkor is leépül, ha a szemnyomás normális. Az okok nem egyértelműen meghatározottak, de számos összefüggést találtak, többek között genetikai tényezőket és örökletes öröklődést.
Pigmentációs glaukóma – ez a forma akkor fordul elő, amikor a szivárványhártyában lévő pigment leválik és elzárja a szem elvezető csatornáját. A tünetek, amelyek alapján erre az állapotra gondolhat, a homályos látás és a fényforrás körüli szivárványszerű karikalátás.
Glaukóma gyermekeknél – a betegség valószínűleg már az élet legelső napjaitól kezdve jelentkezik a gyermekeknél. Idővel a látóideg elvezető csatornájának elzáródása miatt is kialakulhat.
Melyek a glaukóma kezelési módszerei?
A glaukóma által okozott károsodás nem visszafordítható. A kezelés és a rendszeres ellenőrzések azonban lassíthatják vagy megelőzhetik a látásromlást, különösen, ha a betegséget korai stádiumában észlelik.
A glaukóma kezelése a szemnyomás (intraokuláris nyomás) csökkentésével történik. Az Ön állapotától függően a lehetőségek között szerepelhetnek szemcseppek, szájon át szedhető gyógyszerek, lézeres kezelés, műtét vagy ezek kombinációja.
Cseppekkel történő gyógyszeres kezelés
A glaukóma kezelése gyakran szemcseppekkel kezdődik. Ezek segíthetnek csökkenteni a szemnyomást azáltal, hogy javítják a folyadék elfolyását a szemből, vagy csökkentik a szem által termelt folyadék mennyiségét. Attól függően, hogy a szemnyomásnak mennyire alacsonyra kell csökkennie, az adagolást esetleg módosítani kell.
Szájon át szedhető gyógyszerek
Ha a szemcseppek önmagukban nem csökkentik a szemnyomást a kívánt szintre, orvosa szájon át szedhető gyógyszert is felírhat, általában egy karboanhidráz bénítót. A lehetséges mellékhatások közé tartozik a gyakori vizelés, az ujjak és lábujjak bizsergése, a depresszió, a gyomorpanaszok és a vesekő.
Műtét és egyéb terápiák
A következő technikák célja a szem folyadékelvezetésének javítása, ezáltal a nyomás csökkentése:
- Lézerterápia. A lézeres trabeculoplastika akkor jöhet szóba, ha nyílt zugú glaukómája van. Ezt klinikáinkon végezzük. Az orvos egy kis lézersugárral megnyitja az eltömődött csatornákat a trabecularis hálózatban. Több hétbe is beletelhet, mire az eljárás teljes hatása megmutatkozik.
- Bemetszés. A Trabeculectomiának nevezett sebészeti eljárással a sebész egy bemetszést készít a szemfehérjén (sclera), és eltávolítja a trabecularis hálózat egy részét.
- Tubus behelyezése. Ennél az eljárásnál a sebész egy kis tubust helyez a szembe, hogy a szemnyomás csökkentése érdekében elvezesse a felesleges csarnokvizet.
- Minimálisan invazív glaukómaműtét. Kezelőorvosa javasolhatja a MIGS-eljárást a szemnyomás csökkentése érdekében. Ezek az eljárások általában kevesebb utókezelést igényelnek, és kevésbé kockázatosak, mint a trabeculectomia vagy a tubus behelyezése.
Az akut zárt zugú glaukóma kezelése
Az akut zárt zugú glaukóma orvosi vészhelyzet, gyorsan glaukómás rohamba torkollhat. Ha ezt az állapotot diagnosztizálják Önnél, sürgős kezelésre van szüksége a szemében lévő nyomás csökkentése érdekében. Ehhez általában gyógyszeres kezelésre és lézeres vagy más sebészeti beavatkozásra is szükség lesz.
Szüksége lehet egy perifériás lézeres iridotómiának nevezett eljárásra, amelynek során orvosa lézerrel egy kis nyílást készít az íriszén. Ez lehetővé teszi a folyadék (csarnokvíz) átáramlását, ami csökkenti a szemnyomást.
A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.
A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.
A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.
A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.
Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.
A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.
A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.
A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.
A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.
Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet.
Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről.
Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.
Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.
A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.
A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.
Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.
Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.
A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.
A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz.
Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.
A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.
A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor.
A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.
A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.
A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.
A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).
A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.
Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.
A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.
A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.