A legtöbb embernek ugyanaz marad a szemszíne a járni tanulástól kezdve élete végéig. Az első hónapokban az újszülöttek szeme kékesszürke. Ahogy a szem pigmentje fejlődik, a szem egyre sötétebbé válik. A legtöbb kisbaba szeme körülbelül 9 hónapos korában nyeri el végleges színét.
Van azonban néhány dolog, ami az életünk során befolyásolhatja a szemszínt, és nagyon fontos, hogy ha bármilyen változást észlelünk, feltétlenül kérjünk időpontot egy szemészeti vizsgálatra.
Olvasson tovább, hogy megtudja, mi határozza meg a szemszínét, milyen lehetséges egészségügyi problémák befolyásolhatják az írisz színét, és hogyan változtathatja meg a szemszínét – átmenetileg vagy véglegesen.
Mi határozza meg a szemszínt
A szemszínt a szivárványhártya határozza meg, a szem azon része, amely genetikailag szabályozott. A szivárványhártya a szem belsejében helyezkedik el, a pupillával a közepén. A szivárványhártya színe a benne lévő pigment (melanin) mennyiségétől függően változik. Minél magasabb a melanin szintje, annál sötétebb a szivárványhártya színe.
- A barna színű szemek a leggyakoribbak. Becslések szerint a világ népességének 60-80%-a rendelkezik ilyen árnyalatú írisszel. A melanin megnövekedett mennyisége sötétebb színt kölcsönöz a szemnek. A barna szemek a meleg éghajlatú régiókban gyakoribbak, mivel a melanin védelmet nyújt a bőr, a haj és a szem számára a napsugárzás ellen.
- A lakosság kevesebb mint 10%-ának van kék szeme. Ez az árnyalat Észak-Európában domináns. A melanin nagyon kis mennyisége és a fényvisszaverődés határozza meg valójában ezt a színt.
- A zöld szemek még ritkábbak. A lakosság körülbelül 2%-ának van zöld szeme. Ezt az árnyalatot a melanin kis mennyisége adja, egy lipokróm nevű pigmenttel kombinálva.
- A fekete, szürke, borostyánszínű, rózsaszín, lila, vörös vagy rózsaszín rendkívül ritka árnyalatok.
Az írisz színét a szülők génjeinek kombinációja határozza meg. Annyi lehetséges kombináció létezik, hogy lehetetlen megjósolni a gyermek íriszének árnyalatát. Előfordulhat, hogy nem egyezik meg sem az anya, sem az apa íriszének színével.
A kisbabák és felnőttek szemszínének természetes változása
A szem színe idővel változhat, de csak kis mértékben.
A kisbabák szemszínének megváltozása általában az élet első néhány hónapjában következik be. Ez idő alatt a szervezet melanint termel, ami aztán sötétebb színt kölcsönöz a szemnek.
A pupilla kitágulása vagy összehúzódása szintén vezethet a szivárványhártya színének kisebb változásához. Ezek akkor fordulhatnak elő, amikor az illető:
- Fókuszálja a tekintetét
- Nagyon sötét vagy nagyon világos helyen tartózkodik.
- Erős érzelmeket él át
Néha a szem színe az életkor előrehaladásával kivilágosodik, mert az írisz kifehéredésével jár együtt. Ez teljesen természetes, és nem ad okot aggodalomra.
A szemszínváltozással járó szemészeti rendellenességek
A szemszín megváltozása lehet ártalmatlan, de lehet egy kezelést igénylő szemészeti rendellenesség jele is. Ezeknek a problémáknak köze lehet az íriszhez, a szem más részeihez vagy egy adott gyógyszerhez.
Íriszhez kapcsolódó problémák:
- Foltok a szivárványhártyán: Ezek általában a napozás következtében jelennek meg az írisz felszínén. Gyakoriak és gyakran ártalmatlanok, a bőrön lévő szeplőkhöz hasonlítanak.
- Anyajegy a szivárványhártyán: Ezek nagyobb foltok vagy sötét képződmények a szivárványhártya felszínén, az anyajegyekhez hasonlóan. Ezeket a melanocitáknak nevezett pigmentsejt szaporulatok okozzák. Általában ártalmatlanok és lassan nőnek, de rákos megbetegedést okozhatnak. Az anyajegyek nem olyan gyakoriak, mint a szivárványhártyán lévő foltok, és azokat szakembernek kell figyelemmel kísérnie.
- A Lisch-csomók kis barna kinövések, amelyek a szivárványhártyán nőnek. Általában a neurofibromatózis nevű betegséggel hozhatók összefüggésbe (az idegrendszer rendellenessége, amely az idegsejteken az egész testben kis daganatok növekedését okozza). Az állapot genetikai eredetű, és családon belül öröklődik. Általában nem befolyásolja a látást. A neurofibromatózisban szenvedő emberek normális életet élhetnek, mivel a csomók nem befolyásolják a látásukat. A rendszeres szűrővizsgálatok azonban elengedhetetlenek az esetleges szövődmények korai felismeréséhez.
- A Fuchs-féle heterokróm iridocyclitis a szem elülső részén lévő struktúrák gyulladása, beleértve az íriszét is. Az állapot oka nem ismert, és néha nehezen kezelhető. A tünetek a következők: a szivárványhártya sorvadása, a szivárványhártya pigmentvesztése, így a szem színe megváltozik, szürkehályog és gyulladás a szemben. Néha a Fuchs-féle heterokróm iridocyclitis glaukómához vezet, amely – kezeletlenül – súlyos látásproblémákat okozhat.
- Az iridocorneális endotél szindróma három betegség nagyon ritka kombinációja, amelyek együttesen alakulnak ki, és az íriszt és a szaruhártyát érintik. A szaruhártyán lévő sejtek leválnak és az íriszbe vándorolnak. Ezek foltokként jelennek meg a szivárványhártyán, és befolyásolják a szem színét. Az iridocorneális endotél szindróma általában csak az egyik szemet érinti, és glaukómához vezet.
- A pigment diszperziós szindróma az írisz hátsó felszínének pigmentvesztése, amelynek során ezek a sejtek a szem más részeire vándorolnak. Ezek elzárhatják a szem csarnokzugát, megnövelve a szemnyomást. A fiatal, rövidlátó férfiak körében a leggyakoribb. A pácienseknek általában nincsenek tüneteik, amíg az állapot pigmentációs glaukómává nem alakul, ami homályos látást és egyéb látásváltozásokat okoz.
- Az uveitis a szemgolyó középső rétegének gyulladása. Ezt a rendellenességet általában gyulladás, fertőzés, trauma vagy méreganyagokkal való érintkezés okozza. A páciensek a szem színének megváltozását észlelhetik, ha az írisz hozzátapad a lencséhez, és a pupilla mérete vagy alakja megváltozik. Az uveitist sürgősen kezelni kell.
- A Horner-szindróma egy ritka állapot, amely általában az arcidegeket érintő stroke, tumor vagy gerincvelő-sérülés után jelentkezik. Tünetei közé tartozik a szemhéjak megereszkedése, a pupilla egyenlőtlen mérete és az arc érintett oldalán az izzadásra való képtelenség. Ha az egyik pupilla sokkal nagyobb, mint a másik, a szem színe is eltérőnek tűnik. Nagyon ritka esetekben a Horner-szindróma újszülötteknél vagy csecsemőknél is előfordul. A betegség az írisz depigmentációja miatt a szem színének megváltozását is okozhatja.
- A szemet ért sérülés vagy trauma károsíthatja a szivárványhártyát, ami szövetveszteséget okozhat. Emiatt a szem színe megváltozhat.
- Az anisocoria vagy a pupilla méretének megváltozása befolyásolhatja a szem színét. A valóságban a szín ugyanaz marad, de ha a pupilla kitágul, akkor a szivárványhártya árnyalatából kevesebb látszik. A kitágult pupilla súlyos állapot, például stroke vagy agysérülés tünete lehet. Ez lehet szemsérülés eredménye is. Egyes esetekben a pupilla kezelés hatására visszatér a normál méretre.
A szem egyéb részeivel kapcsolatos problémák:
- Az „Arcus senilis” egy kékes vagy fehéres gyűrű a szaruhártyán, amely a lipideknek nevezett zsíros anyag felhalmozódásából ered. A rendellenességet gerontoxonnak nevezik, általában ártalmatlan és gyakori az öregedési folyamatban. A legtöbb idős embernél előfordul valamilyen fokú arcus senilis.
- A Kayser-Fleischer-gyűrűk zöldes-narancsos gyűrűk a szaruhártyán, amelyek a Wilson-kórban (a szervezet megemelkedett rézszintjével összefüggő betegség) fordulnak elő. Nagyon ritka, és orvosi kezelést igényel.
- A hyphema a vér jelenlétére utal a szem belsejében, amelyet általában trauma vagy sebészeti beavatkozás okoz.
- A szürkehályog miatt a szemlencse zavarosnak vagy szürkének tűnik. Ez a látásprobléma az öregedés során gyakori. Kezelése szürkehályogműtéttel történik.
Gyógyszerek szedésével összefüggő problémák:
Egyes gyógyszeres glaukóma-kezelések a szem színének megváltozását okozhatják. Általában prosztaglandinokról van szó, amelyek kissé elsötétítik az írisz természetes színét. A legjobb szemészeti kezelés kiválasztása érdekében beszélje meg orvosával az Ön által észlelt változásokat.
Szemszínváltozás: Ideiglenes és tartós lehetőségek
Ha meg szeretné változtatni a szemszínét, léteznek ideiglenes és tartós módszerek. Mindegyiknek megvannak a maga előnyei és kockázatai.
Ideiglenes lehetőségek
A színes kontaktlencsék használata a legegyszerűbb módja annak, hogy rövid időre megváltoztassa a szemszínét.
Háromféle lencse áll rendelkezésre, attól függően, hogy mennyire drasztikus változást szeretne elérni.
- Fedő lencsék
- Enyhén színesek.
- Csekély hatásuk van, ha az illető szeme nagyon világos színű.
- Színező lencsék
- Félig áttetszők.
- Nem változtatják meg teljesen a szem színét, de felerősíthetik és ezáltal jobban kiemelik azt.
- Átlátszatlan lencsék
- Ezekkel a lencsékkel az íriszt teljesen árnyalják, lehetővé téve, hogy az illető teljesen megváltoztassa a szemszínét.
- Az átlátszatlan lencsék különböző színekben kaphatók (lila, kék, zöld, barna, barna zöld árnyalattal, szürke stb.).
Tartós opciók
Ha azt szeretné, hogy a szemszínváltoztatás tartós legyen, bizonyos szemészeti beavatkozásoknak is alávetheti magát. Rendkívül fontos, hogy szakemberhez forduljon, aki végigkíséri Önt ezen a folyamaton. A Dr. Holhos klinikák kiváló orvosokkal és a legmodernebb szemészeti technológiával rendelkeznek.
- Íriszimplantátum
Az eljárást 1956-ban fejlesztették ki a sérülés, fertőzés vagy veleszületett hibák, például szemészeti albinizmus okozta íriszhibák helyreállítására. Az eljárást a lehetséges kockázatok miatt kozmetikai célokra ritkábban alkalmazzák.
A műtét során a természetes írisz fedésére egy íriszprotézist helyeznek be. A szivárványhártya beültetéséhez a szemészorvos egy kis bemetszést ejt a szaruhártyán, ahol az a sclerával (a szemfehérjével) találkozik. A szilikon íriszt összehajtják és a bemetszésen keresztül behelyezik. Ezután a protézist kibontják és a természetes írisz fölé öltik.
A műtét helyi érzéstelenítést igényel, és ambulánsan történik, így nincs szükség kórházi beutalásra.
A legtöbb íriszimplantátum standard színekben, például kék, zöld, barna és fekete színben kapható.
Az íriszimplantátum számos lehetséges szövődménnyel járhat.:
- Glaukóma (a látóideget érintő progresszív állapot)
- Szürkehályog (a szemlencse elhomályosodása)
- Szemfertőzés (amely szaruhártya-fekélyhez és hegesedéshez vezethet)
- Látásromlás
- Vakság
A műtét ellenjavallt glaukómában és diabéteszes retinopátiában szenvedők esetében.
- Lézeres keratopigmentáció
A szemszín lézeres megváltoztatása lehetséges keratopigmentációval. Az eljárást szaruhártya-tetoválásnak is nevezik. Nem változtatja meg az írisz színét, hanem színt ad a szaruhártyához, hogy elfedje az írisz árnyalatát.
A keratopigmentálás során lézerrel egyenletes mélységű, kör alakú alagutak sorozatát hozzák létre a szaruhártyán. Ezután színes festékanyagot fecskendeznek ezekbe az alagutakba. A technológia a hagyományos tűszúrásos technikáknál egyenletesebb színeloszlást biztosít.
A keratopigmentációt érzéstelenítő szemcseppek alkalmazásával végzik. A fejet egy rögzítőbe rögzítik, hogy ne mozoghasson, és egy műszer nyitva tartja a szemhéjat, megakadályozva a pislogást. Az eljárás kellemetlen lehet, de nem vagy alig okoz fájdalmat.
Az eljárás viszonylag rövid gyógyulási idővel jár (2-3 nap), mivel a szaruhártya felszínét nem érinti, és a festékanyag a szaruhártya alagútjaiban marad. A teljes felépülés és gyógyulás 1-3 hétig tarthat. Az első napon enyhe kellemetlen érzésre számíthat, majd kb. 3 napig az erős fényekre érzékeny lesz.
Az eljárás precizitása ellenére a keratopigmentáció nem kockázatmentes. Bár minden erőfeszítést megteszünk a szem és a fej stabilizálására, minden véletlen mozdulat hibához és esetleges sérüléshez vezethet. Az eljárás után egyéb szövődmények is felléphetnek:
- A szín elhalványulása (a festék elmozdulása vagy a szaruhártyába való szivárgás miatt).
- Szaruhártya perforáció (a szaruhártya perforációja, amely folyadékszivárgáshoz és látásváltozáshoz vezethet).
- Fényérzékenység (a fény rendellenes törése miatt)
- Reakció a festékre (ami uveitishez – a szem középső rétegének gyulladásához – vagy szaruhártya neovaszkularizációhoz – új erek képződéséhez a szaruhártyán – vezethet).
- Bakteriális szemfertőzés (ami növeli a szaruhártya-fekély és a hegesedés kockázatát)
A lézeres keratopigmentáció ellenjavallt szaruhártya-betegségben szenvedő vagy refraktív műtéten átesett személyek esetében.
- Lézeres depigmentáció
A lézeres depigmentációt a szem színének sötétítésére használják a melanin-termelő sejtek megcélzásával.
Az eljárás több alkalomból álló folyamat. Az alacsony energiájú lézersugarak felmelegítik a szivárványhártya felszínén lévő barna pigmentet, és feltárják a benne lévő kék vagy zöld színt. A lézer áthalad a szaruhártyán anélkül, hogy károsodást okozna. Az érzéstelenítés érzéstelenítő szemcseppekkel történik és fájdalommentes.
A szemszínváltozás a lézeres depigmentációval nem azonnali. Akár 4 hétig is eltarthat, amíg a szervezetben felszívódik a barna réteg, és teljesen feltárul a benne lévő kék vagy zöld szín. Ez idő alatt előfordulhat enyhén homályos látás, szem kipirosodás, könnyezés és fényérzékenység. Ha a szivárványhártya begyullad, a probléma általában rövid ideig tart, és fejfájást, rendellenes pupillákat és fényérzékenységet okoz.
A szemszín megváltoztatásának más eljárásaihoz képest a lézeres depigmentáció jár a legkevesebb kockázattal. Vannak azonban lehetséges szövődmények:
- A szivárványhártya gyulladása (általában enyhe és rövid ideig tartó)
- Fényérzékenység (a pupillák rendellenes tágulása okozza, általában rövid ideig tart)
- Nem kívánt szemszín (a zöld vagy kék árnyalat csak a felül lévő barna réteg eltávolítása után kerülhet felszínre).
A lézeres depigmentáció ellenjavallt glaukómában szenvedők esetében.
Ha az egyik vagy mindkét szem színének hirtelen megváltozását észleli, mielőbb keresse fel szemészorvosát. A szivárványhártya pigmentjének jelentős változásai olyan betegségekre utalhatnak, mint a Horner-szindróma, az írisz melanómás pigmentációs glaukómája vagy a Fuchs-féle heterokróm iridocyclitis. Ezek mindegyike sürgősségi kezelést igényel.
