Mi az epiretinális membrán?
Az epiretinális membrán az üvegtest hátsó része és a retina központi területe, a makula közötti határfelület rendellenessége.
Az epiretinális membrán egy vékony, rostos szövet, amely a retina makuláris területének felszínén alakulhat ki, és látásromlást okozhat. A retina egy átlátszó film, egy nagyon finom szövet, amely a szem hátsó részének belsejét borítja. A makula a retina közepén helyezkedik el, és éles központi látást és megfelelő közellátást biztosít.
Az epiretinális membrán a szem hátsó részén, a természetes módon jelenlévő tiszta üvegtest és a makula között bekövetkező sejtes elváltozások eredményeként alakul ki. A retinából és a szem egyéb szöveteiből származó természetes biológiai sejtek az üvegtestgélbe kerülnek, és végül a makula felszínén telepednek meg. Ezek a sejtek elkezdhetnek ” membránná” burjánzani. Sok esetben ez a membrán nagyon könnyű marad, és nincs jelentős hatása a makulára vagy a személy látására. Más esetekben azonban a membrán lassan egyre jobban kidomborodik, és végül olyan retina rendellenességet hoz létre, amely az érintett szem látását homályosítja és/vagy torzítja.
A legtöbb esetben az epiretinalis membrán korábbi problémák nélküli szemen alakul ki. Az epiretinális membránnak ezt a típusát idiopátiásnak nevezzük. Előfordul azonban, hogy az epiretinális membrán retinaleválás, trauma, gyulladásos betegség, érrendellenesség vagy más kóros állapot következtében alakul ki a szemben. A legtöbb epiretinális membrán enyhe, és alig vagy egyáltalán nem befolyásolja a látást. Egyes esetekben azonban az epiretinális membrán lassan növekedhet, és mechanikai torzulásokat („ráncokat”) okozhat a makulában. Ez homályos vagy torz látáshoz vezethet, ami idővel lassan romolhat. Az epiretinalis membrán nem okoz teljes vakságot. Általában csak a látás központi területét érinti, és nem okoz perifériás (oldalsó) látásvesztést.
Melyek az epiretinalis membrán tünetei??
Az epiretinális membrán akkor súlyos, ha a retina központi részét érinti, amely a finom részletek érzékeléséért felelős. A legsúlyosabb esetekben a látás homályos és torz, hasonlít a nem megfelelően beállított távcsövön keresztüli torz látáshoz. Az egyenes vonalak, például egy ajtónyíláson, hullámosnak tűnhetnek az epiretinális membránban szenvedő személy számára. A látásvesztés észrevétlenül kezdődik, és egyre súlyosabbá válik.
A személynek a következő tünetek bármelyikét jeleznie kell a szemorvosának:
- Csökkent látás vagy a központi látás elvesztése. A központi látás lehetővé teszi a szem számára, hogy olvasás vagy vezetés közben előfele lásson, illetve az apró részletek látásában.
- Torz vagy homályos látás.
- Kettős látás.
- Hullámos látás.
- Problémák az apró betűs részek olvasásában
- Előrehaladott formában ez a membrán a központi terület sejtjeinek teljes pusztulását okozhatja, ami az úgynevezett „makulalyukhoz” vezet, a látás teljes elvesztésével.
Melyek az epiretinális membrán kockázati tényezői?
Az epiretinalis membrán kialakulása idiopátiás, azaz nem magyarázható a beteg esetleges egyéb betegségével. Ebben az esetben az állapot egészséges betegeknél fordul elő, más szembetegség jelenléte nélkül.
A legtöbbször az epimakuláris membrán hirtelen megjelenését az üvegtestben (a szem közepén lévő átlátszó gélből álló szemrész) bekövetkező természetes változások okozzák. E változások hatására a retinából és a szem más részeiből származó sejtek jutnak be az üvegtestbe. Ezek a sejtek végül a makulán telepednek meg, ahol hártyát képezhetnek.
Az epiretinális membrán kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával nő, és a már meglévő szem- vagy látásproblémával küzdő embereknél ez az állapot már 50 éves koruk előtt kialakulhat.
Az epiretinális membrán kialakulásának kockázatát a következő szemészeti rendellenességek jelentik:
- Hátsó üvegtesti leválás: a szem hátsó részét kitöltő gél leválása a retina felé.
- Retinaleválás: akkor következik be, amikor a retina eltávolodik a szem hátsó részétől.
- Sérülések: Szemsérülés vagy trauma okozhat epiretinális membránt.
- Műtét: Szemműtétek, például szürkehályogműtét, okozhatnak epiretinális membránt.
- Retina érbetegség: A szem ereit érintő betegségek, például a diabéteszes retinopátia. A diabéteszes retinopátia cukorbetegeket érinthet.
- Meglévő epiretinális membrán: Ha az egyik szemen epiretinális membrán van, nagyobb a valószínűsége, hogy a másik szemen is kialakul.
- Az epiretinális membrán kockázati tényezőinek megléte nem garantálja, hogy valakinél az egyik vagy mindkét szemen kialakul a rendellenesség. Olyan személyeknél is kialakulhat epiretinális membrán, akinél a felsorolt kockázati tényezők egyike sem mutatható ki.
Más esetekben azonban az epiretinális membránnak másodlagos oka lehet, azaz egy korábbi szemprobléma következményeként alakulhat ki. Ezek közé tartozik:
- A retinaleválás műtétjének szövődménye
- Szemgyulladás
- A retina érrendszeri rendellenességei
- Szemészeti trauma
- Intraokuláris tumorok
- Degeneratív retinabetegségek
Hogyan előzhető meg az epiretinális membrán?
Nincsenek konkrét intézkedések az epiretinális membrán kialakulásának megelőzésére. Fontos azonban, hogy szemészorvoshoz forduljon, ha tüneteket (például lebegő részecskéket vagy villanásokat) érzékel.
Milyen típusú epiretinális membránok léteznek?
Az epiretinális membrán diagnózisa és osztályozása a klinikai vizsgálatok eredményei alapján történt. A klinikai gyakorlatban gyakran vagy a korai formának, a makulareflexnek, vagy a késői formának, a preretinális makulafibrózisnak minősítik.
A makulareflex réslámpás biomikroszkópiája a retina belső felszínéről fényes, vízselyemszerű fényvisszaverődést mutat. Egyes esetekben a preretinális makulafibrózis a membrán megvastagodásával és összehúzódásával alakul ki, és a retina felszíni redői, vagy húzóvonalak homályossá és szürkévé válnak. A preretinális makulafibrózis torzíthatja a retinát, ami az esetek ~80%-ában látásromláshoz vezet. Súlyos esetekben retinavérzések, folyadékgyülem, érrendszeri elváltozások, ödéma, makula pszeudo lyukak és makulalyukak is előfordulhatnak, ami egyéb látászavarokat eredményezhet.
A klinikai vizsgálat mellett számos kiegészítő vizsgálat segíthet az epiretinális membrán diagnosztizálásában és osztályozásában; például az angiofluorográfia segíthet a retinaödéma diagnosztizálásában.
Melyek az epiretinális membrán kezelési módszerei?
Az epiretinális membránok műtéttel – vitrektómiával – kezelhetők. Azonban nem minden epiretinális membrán igényel kezelést. Nincs szükség műtétre, ha az epiretinális membrán enyhe, és nincs, vagy alig van hatással a látásra. Az epiretinális membrán csak sebészeti beavatkozással kezelhető.
Vitrektómia
A vitrektómia műtétet általában ambulánsan, helyi érzéstelenítésben végzik. A műtét során nagyon kis bemetszéseket ejtenek a szem fehérjén (sclera) 4 mm-re a szaruhártya széle mögött. Miközben a sebész mikroszkópon keresztül nézi a szemet, különböző speciális műszerekkel dolgozhat a szem belsejében. Először az üvegtest gélt távolítják el, és egy speciálisan erre a célra kifejlesztett sóoldattal helyettesítik. A sebész „lehúzhatja” a hártyát a makula felszínéről. A műtét után nagyon finom felszívódó varratokkal zárják le a bemetszéseket.
Az újabb műtéti technikák és műszerek lehetővé tehetik, hogy a sebész egyes esetekben apró, „önzáró” bemetszéseken keresztül végezze el a műtétet, amelyek nem igényelnek varratokat. Ez az új technika lehetővé teszi a szem gyorsabb gyógyulását, minimális műtét utáni szemirritációval. A szem másnapig bekötve marad.