Epiretinális membrán

Az epiretinális membrán az üvegtest hátsó része és a retina központi területe, a makula közötti határfelület rendellenessége.

Melyek az epiretinalis membrán tünetei??

Az epiretinális membrán akkor súlyos, ha a retina központi részét érinti, amely a finom részletek érzékeléséért felelős. A legsúlyosabb esetekben a látás homályos és torz, hasonlít a nem megfelelően beállított távcsövön keresztüli torz látáshoz. Az egyenes vonalak, például egy ajtónyíláson, hullámosnak tűnhetnek az epiretinális membránban szenvedő személy számára. A látásvesztés észrevétlenül kezdődik, és egyre súlyosabbá válik.

A személynek a következő tünetek bármelyikét jeleznie kell a szemorvosának:

  • Csökkent látás vagy a központi látás elvesztése. A központi látás lehetővé teszi a szem számára, hogy olvasás vagy vezetés közben előfele lásson, illetve az apró részletek látásában.
  • Torz vagy homályos látás.
  • Kettős látás.
  • Hullámos látás.
  • Problémák az apró betűs részek olvasásában
  • Előrehaladott formában ez a membrán a központi terület sejtjeinek teljes pusztulását okozhatja, ami az úgynevezett „makulalyukhoz” vezet, a látás teljes elvesztésével.

Melyek az epiretinális membrán kockázati tényezői?

Az epiretinalis membrán kialakulása idiopátiás, azaz nem magyarázható a beteg esetleges egyéb betegségével. Ebben az esetben az állapot egészséges betegeknél fordul elő, más szembetegség jelenléte nélkül.

A legtöbbször az epimakuláris membrán hirtelen megjelenését az üvegtestben (a szem közepén lévő átlátszó gélből álló szemrész) bekövetkező természetes változások okozzák. E változások hatására a retinából és a szem más részeiből származó sejtek jutnak be az üvegtestbe. Ezek a sejtek végül a makulán telepednek meg, ahol hártyát képezhetnek.

Az epiretinális membrán kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával nő, és a már meglévő szem- vagy látásproblémával küzdő embereknél ez az állapot már 50 éves koruk előtt kialakulhat.

Az epiretinális membrán kialakulásának kockázatát a következő szemészeti rendellenességek jelentik:

  • Hátsó üvegtesti leválás: a szem hátsó részét kitöltő gél leválása a retina felé.
  • Retinaleválás: akkor következik be, amikor a retina eltávolodik a szem hátsó részétől.
  • Sérülések: Szemsérülés vagy trauma okozhat epiretinális membránt.
  • Műtét: Szemműtétek, például szürkehályogműtét, okozhatnak epiretinális membránt.
  • Retina érbetegség: A szem ereit érintő betegségek, például a diabéteszes retinopátia. A diabéteszes retinopátia cukorbetegeket érinthet.
  • Meglévő epiretinális membrán: Ha az egyik szemen epiretinális membrán van, nagyobb a valószínűsége, hogy a másik szemen is kialakul.
  • Az epiretinális membrán kockázati tényezőinek megléte nem garantálja, hogy valakinél az egyik vagy mindkét szemen kialakul a rendellenesség. Olyan személyeknél is kialakulhat epiretinális membrán, akinél a felsorolt kockázati tényezők egyike sem mutatható ki.

Más esetekben azonban az epiretinális membránnak másodlagos oka lehet, azaz egy korábbi szemprobléma következményeként alakulhat ki. Ezek közé tartozik:

  • A retinaleválás műtétjének szövődménye
  • Szemgyulladás
  • A retina érrendszeri rendellenességei
  • Szemészeti trauma
  • Intraokuláris tumorok
  • Degeneratív retinabetegségek

Hogyan előzhető meg az epiretinális membrán?

Nincsenek konkrét intézkedések az epiretinális membrán kialakulásának megelőzésére. Fontos azonban, hogy szemészorvoshoz forduljon, ha tüneteket (például lebegő részecskéket vagy villanásokat) érzékel.

Milyen típusú epiretinális membránok léteznek?

Az epiretinális membrán diagnózisa és osztályozása a klinikai vizsgálatok eredményei alapján történt. A klinikai gyakorlatban gyakran vagy a korai formának, a makulareflexnek, vagy a késői formának, a preretinális makulafibrózisnak minősítik.

A makulareflex réslámpás biomikroszkópiája a retina belső felszínéről fényes, vízselyemszerű fényvisszaverődést mutat. Egyes esetekben a preretinális makulafibrózis a membrán megvastagodásával és összehúzódásával alakul ki, és a retina felszíni redői, vagy húzóvonalak homályossá és szürkévé válnak. A preretinális makulafibrózis torzíthatja a retinát, ami az esetek ~80%-ában látásromláshoz vezet. Súlyos esetekben retinavérzések, folyadékgyülem, érrendszeri elváltozások, ödéma, makula pszeudo lyukak és makulalyukak is előfordulhatnak, ami egyéb látászavarokat eredményezhet.

A klinikai vizsgálat mellett számos kiegészítő vizsgálat segíthet az epiretinális membrán diagnosztizálásában és osztályozásában; például az angiofluorográfia segíthet a retinaödéma diagnosztizálásában.

Melyek az epiretinális membrán kezelési módszerei?

Az epiretinális membránok műtéttel – vitrektómiával – kezelhetők. Azonban nem minden epiretinális membrán igényel kezelést. Nincs szükség műtétre, ha az epiretinális membrán enyhe, és nincs, vagy alig van hatással a látásra. Az epiretinális membrán csak sebészeti beavatkozással kezelhető.

Vitrektómia

A vitrektómia műtétet általában ambulánsan, helyi érzéstelenítésben végzik. A műtét során nagyon kis bemetszéseket ejtenek a szem fehérjén (sclera) 4 mm-re a szaruhártya széle mögött. Miközben a sebész mikroszkópon keresztül nézi a szemet, különböző speciális műszerekkel dolgozhat a szem belsejében. Először az üvegtest gélt távolítják el, és egy speciálisan erre a célra kifejlesztett sóoldattal helyettesítik. A sebész „lehúzhatja” a hártyát a makula felszínéről. A műtét után nagyon finom felszívódó varratokkal zárják le a bemetszéseket.

Az újabb műtéti technikák és műszerek lehetővé tehetik, hogy a sebész egyes esetekben apró, „önzáró” bemetszéseken keresztül végezze el a műtétet, amelyek nem igényelnek varratokat. Ez az új technika lehetővé teszi a szem gyorsabb gyógyulását, minimális műtét utáni szemirritációval. A szem másnapig bekötve marad.

Dr. Teodor Holhos, szemészsebész által orvosilag felülvizsgált szöveg
Írta Dr. Holhos csapata
Rendellenességek

Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.

A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.

A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.

A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.

A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.

Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet. 

Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről. 

Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.

Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.

A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.

A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.

Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.

Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.

A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.

A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz. 

LÁSD Összes
EGYEZTESSEN IDŐPONTOT

Időpontot gyorsan foglalhat a jobb oldali űrlap segítségével, vagy telefonon keresztül. A recepción dolgozó kollégáink szívesen tájékoztatják Önt a szabad időpontokról és a szükséges információkról. Az űrlap kitöltése nem időpont egyeztetés vagy időpont megerősítés, hanem időpontigénylés. Csapatunk felveszi Önnel a kapcsolatot, hogy ellenőrizze az orvosok elérhetőségét és időpontot egyeztessen.

A rendelők és klinikákelhelyezkedése

Tájékoztató a Dr. Holhos szemészeti szakrendelő hálózatban végzett konzultációról

A Dr. Holhos szemészeti szakrendelő hálózat fenntartja a jogot, hogy előzetes fizetést kérjen (átutalással vagy készpénzzel a hálózat klinikáinak recepcióján) azoktól a betegektől, akik:

– Két egymást követő időpontot lemondanak a klinikáinkon

vagy

– két egymást követő alkalommal nem jelennek meg az egyeztetett időpontokon klinikánkon.

Megértésüket köszönjük!






    Szeretne megválni a szemüvegétől?
    Fénytörési rendellenesség
    Amennyiben vizsgálatai nem javasolják a SMILE Pro műtétet, beleegyezik, hogy a kínálatunkból - PRK, FemtoLASIK, SMILE, Presbyond, multifokális műlencseimplantátum -
    egy másik műtétet javasoljunk?
    Szenved-e egyéb szembetegségben? Diabéteszes retinopátia, glaukóma, nystagmus (szemtekerezgés), amblyopia (lusta szem), stb?

    Szenved-e krónikus betegségekben - magas vérnyomás, cukorbetegség stb.