Mit kell tudnia?
A retina a szemgolyó mélyén, a szem hátsó részén található fényérzékeny réteg. Ez a központi idegrendszeri szövet egy darabja, amely egy fókuszált kétdimenziós képet hoz létre, amit a retina sejtjei elektromos impulzussá alakítanak át, amely a képet a vizuális érzékelés létrehozásához közvetíti.
Emiatt a retina egy fényképezőgép filmjéhez vagy digitális adathordozójához hasonlítható. Körülbelül 0,5 mm vastag. A retina érellátását a központi retinaartéria biztosítja, amely a szemgolyóba a papillán (a látóideg kiindulási helye) keresztül lép be. A látóideg ganglionsejtek tengelyeiből áll, amelyek elérik az agyat, és a retinába nyíló erek kísérik, amelyek a retina rétegeinek érrendszeri ellátását biztosítják.
A retinabetegségek nagyon különbözőek, de a legtöbbjük látási panaszokat okoz. A retinabetegségek a retina bármely részét érinthetik. A leggyakoribb betegségek közé tartoznak:
- Retinaleválás – viszonylag gyakori, különösen életkori tényezők, előrehaladott fénytörési hibák vagy trauma esetén.
- A retinitis pigmentosa, a tapetoretinális degeneráció(festékes szemideghártya gyulladás) – a retina degeneratív betegségei közé tartozik, általában örökletes, és a fotoreceptorsejteket vagy a pigmenthámot érinti.
- Retina érbetegségek – a retina központi artériájának vagy központi vénájának hibás vérkeringése által okozott artériás vagy vénás betegségek. Cukorbetegség vagy magas vérnyomás kísérője lehet.
- Gyulladásos retinabetegségek – ritkább állapotok, amelyeket főként a szem érhártya gyulladása okoz.
- Retina tumorok (retinoblasztóma), amelyek kisgyermekeket érintenek.
Egyes retinabetegségek kezelésére lehetőség van. Az Ön állapotától függően a kezelés célja lehet a betegség megállítása vagy lassítása, valamint a látás megőrzése, javítása vagy helyreállítása. Kezelés nélkül egyes retinabetegségek súlyos látásvesztéssel járhatnak.
Milyen tüneteket tapasztalhat a retina betegségei esetén?
Számos retinabetegségnek néhány közös jele és tünete van. Ezek közé tartozhatnak:
- Lebegő részecskék vagy pókháló látása
- Homályos vagy torz látás (az egyenes vonalak hullámosnak tűnnek)
- Oldalsó látótérkiesés
- Látásvesztés
- „Fátyol” megjelenése a szem előtt. Fontos egyértelműsíteni, hogy melyik oldalról jelent meg a „fátyol”, mivel idővel kitágulhat és elfoglalhatja az egész látómezőt.
- Fényes foltokat észlel, mint szikrákat vagy villámokat.
- A nézett betűk, tárgyak képének torzulása, ami azt jelzi, hogy a leválás a retina közepén jelentkezett.
- Néha a beteg azt veszi észre, hogy vízszintes testhelyzetben a látás javul, mert a retina visszahelyeződik, míg függőleges helyzetben a látáshibák újra megjelennek, mert a retina ismét leválik az érhártyáról.
- Fontos megjegyezni, hogy a retina leválása nem fájdalmas.
Lehet, hogy szerre, egyik szemet eltakarva kell néznie mindkét szemével, hogy észrevegye ezeket a problémákat.
Melyek a retinabetegségeket kiváltó tényezők?
Fontos, hogy észlelje a látásában bekövetkező változásokat, és gyorsan keressen fel egy szemorvost. Azonnali orvosi segítségre van szükség, ha hirtelen sok lebegő részecskét, villanásokat vagy csökkent látást lát. Ezek egy potenciálisan súlyos retinabetegség figyelmeztető jelei.
A retinabetegségeket kiváltó kockázati tényezők közé tartozhatnak:
- Öregedés
- Dohányzás
- Elhízás
- Cukorbetegség vagy más betegségek
- Szemsérülés, nagy nyomásváltozások, intenzív fizikai megterhelés
- A családban előforduló retinabetegségek
- Nagyfokú rövidlátás
- Diabéteszes retinopátia
- Intraokuláris daganatok
- Retinadisztrófia, koraszülöttek retinopátiája (koraszülött és különösen alacsony születési súlyú csecsemőknél)
Miként előzhető meg a diabéteszes retinopátia?
A legtöbb esetben a retina károsodása az öregedéshez vagy az üvegtest leváláshoz kapcsolódik. Ezeket nehéz megjósolni vagy megelőzni. A retinakárosodás megelőzése azonban a rendszeres éves szemészeti vizsgálatokkal kezdődik. A rendszeres ellenőrzések segítenek felismerni minden olyan változást, például gyulladást, elvékonyodást vagy törést a retinán, amely retinaleváláshoz vezethet.
Milyen típusú retinabetegségek léteznek?
A leggyakoribb retina betegségek és rendellenességek közé tartoznak:
Retina leválás. Akkor következik be, amikor a retina két membránja leválik egymásról (a fényt befogadó retinamembrán leválik a táplálkozást biztosító érhártyáról). A retinaleválás lehet elsődleges, és az öregedés következtében következik be, és 50-60 év felett fordulhat elő. A retina leválását az is kiválthatja, hogy a retina alatt folyadék képződik. Gyakran olyan hirtelen megjelenő tünetekkel jár, mint a lebegő részecskék és villogó fények.
Diabéteszes retinopátia. Ha Ön cukorbeteg, a szem hátsó részén lévő kis erek (kapillárisok) károsodhatnak és bevérezhetnek a retinába és a retina alá. Ez a retina megduzzadását okozza, ami homályosíthatja vagy torzíthatja a látást. Vagy új, rendellenes hajszálerek is kialakulhatnak, amelyek megrepednek és véreznek. Ez szintén rontja a látását.
Epiretinális membrán. Az epiretinális membrán egy heg vagy finom szövetszerű membrán, amely úgy néz ki, mint egy gyűrött celofán, amely a retina felett fekszik. Ez a membrán húzhatja a retinát, ami torzítja a látást. A tárgyak homályosnak vagy ferdének tűnhetnek.
Makula lyuk. A makuláris lyuk a retina (makula) közepén lévő kis hiba. A lyuk kialakulhat a retina és az üvegtest közötti rendellenes húzódásból, vagy a szem sérülése okozhatja.
Makuladegeneráció. Makuladegeneráció esetén a retina középpontja sorvadni kezd. Ez olyan tüneteket okoz, mint a központi homályos látás vagy egy vakfolt a látómező közepén. Két típusa van – a nedves makuladegeneráció és a száraz makuladegeneráció. Sokaknál először a száraz forma jelentkezik, amely az egyik vagy mindkét szemen átmehet a nedves formába.
Retinitis pigmentosa. A retinitis pigmentosa egy örökletes degeneratív betegség. A retinát érinti, és az éjszakai és oldalirányú látás elvesztését okozza.
Milyen kezelési módszerek léteznek a retina rendellenességeire?
A kezelés fő célja a betegség előrehaladásának megállítása vagy lassítása, valamint a látás megőrzése, javítása vagy helyreállítása. Sok esetben a már bekövetkezett károsodást nem lehet visszafordítani, ezért fontos a korai felismerés. Minden eset egyedi, és a kezelésre konzultáció és alapos kivizsgálás után kerülhet sor. A retinabetegségek kezelése összetett és néha sürgős lehet.
A lehetőségek közé tartoznak:
Lézeres műtét – helyrehozhatja a retina szakadását vagy lyukát. Az orvos lézert használ a retina kis foltjain. Ez olyan hegeket hoz létre, amelyek összekötik (hegesztik) a retinát az alatta lévő szövetekkel. Az újabb retinaszakadás azonnali lézeres kezelése csökkentheti annak az esélyét, hogy retinaleválást okozzon.
A kóros erek csökkentése. A lézeres fotokoagulációnak nevezett technikával zsugoríthatjuk a szembe vérző vagy vérzéssel fenyegető abnormális új ereket. Ez a kezelés segíthet a diabéteszes retinopátiában szenvedőknek.
Vitrektómia. Ennél az eljárásnál az orvos eltávolítja a szem belsejét kitöltő gélszerű folyadékot (üvegtestet). Ezután levegőt, gázt vagy folyadékot fecskendeznek a megmaradt térbe. Vitrektómiára akkor kerülhet sor, ha vérzés vagy gyulladás borítja az üvegtestet, és akadályozza a retina láthatóságát a sebész számára. Ez a technika része lehet a retinaszakadásban, diabéteszes retinopátiában, makula lyukban, epiretinális membránban, fertőzésben, szemsérülésben vagy retinaleválásban szenvedők kezelésében.
Intravitreális injekciók. Kezelőorvosa intravitreális injekciókat javasolhat. Ez a technika hatékony lehet a nedves makuladegenerációban, diabéteszes retinopátiában vagy a szem érrepedésében szenvedők kezelésében.
A nystagmus az a szemészeti rendellenesség, amely esetén a szemek ismétlődő és akaratlan mozgásokat végeznek. Tudjon meg többet a további tünetekről és kezelési lehetőségekről.
A dyschromatopsia egy általános kifejezés különböző látászavarokra utal, amelyek jellemzője a színérzékelés hiányossága.
A „lebegő foltok” gyakran ártalmatlanok és természetes velejárói az öregedési folyamatnak. Tudja meg, mi okozza őket, és miként enyhítheti a tüneteket.
A szemallergiák a szervezet allergénre adott reakciója, ami a szem gyulladását és viszketését okozza. A leggyakoribb szemallergiák szezonálisak.
Az okuláris migrén a leggyakrabban a 40-es korosztályban fordul elő. Látászavarokban és akár átmeneti vakságban nyilvánul meg.
A keratitis, más néven „szaruhártyafekély”, a szaruhártya gyulladása. Ha korán felismerik, a szembetegség könnyen kezelhető és gyorsan gyógyul.
A diplopia egy olyan szemészeti betegség, amely során két képet látunk ugyanarról a dologról. A rendellenesség bárkit érinthet, de 60 éves kor után gyakoribb.
A xantelazma a xanthomák családjába tartozik, és a szem körüli bőrsejtek zsírlerakódásait jelenti. Sárga, ártalmatlan dudorok formájában észlelhető.
A színvak emberek másképp érzékelik a színeket, mint a legtöbb ember. A legtöbbször ez a szembetegség megnehezíti bizonyos színek megkülönböztetését.
Az epiphora olyan szemészeti rendellenesség, amely a szem túlzott könnyezésével jelentkezik. Legtöbbször nem súlyos, és magától elmúlik. Ha azonban ezt tapasztalja, és a probléma továbbra is fennáll, javasoljuk, hogy kérjen időpontot egy szemészeti vizsgálatra. A kezelés az epiphora okától függően eltérhet.
Ha sárga foltot veszel észre a szemed fehérjén, akkor nagy valószínűséggel pingueculával van dolgod. Ez a szemészeti rendellenesség nem súlyos, de a tünetek kellemetlenek lehetnek. Tudjon meg mindent a pinguecula kezeléséről, és ami még fontosabb, a megelőzéséről.
Az entropium az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj befelé fordul. Eltér az ektropiumtól, amikor a szemhéj kifelé fordul. Leggyakrabban idősebb embereknél fordul elő, és általában csak az alsó szemhéjat érinti.
Ön is szenvedhet szemészeti toxoplazmózisban anélkül, hogy tudna róla. Ez a retinális rendellenesség rendkívül gyakori századunkban, és szempanaszokban és homályos látásban nyilvánul meg.
A szemhéjkifordulás az a szemészeti rendellenesség, amikor a szemhéj és a szempillák eltávolodnak a szaruhártyától, és kifelé fordulnak.
A fejfájás egyik leggyakoribb típusa a szem eredetű fejfájás. Szemészeti rendellenesség következtében jelentkezik.
Blepharitis, vagyis szemhéjszéli gyulladás a szemhéjak gyulladásában megnyilvánuló szemészeti megbetegedés. A szemhéjak tövénél a beteg apró kéregszerű, megszilárdult olajrészecskékből vagy baktériumokból álló kéregszemcséket észlel, amelyek a szem sarkánál lévő ráncban gyűlnek össze.
Az uveitis az uvea (szőlőhártya) gyulladásos megbetegedése, amely a látás megváltozásával és szemfájdalommal jelentkezik.
A leggyakoribb szemészeti betegségek közé tartozik a szemárpa. Ez a köznyelvben „árpa” néven ismert, és a szemhéjak fertőzése.
A csüngő szemhéj orvosi nyelven „ptosis palpebrae” néven ismert. Úgy jelentkezik, hogy az egyik vagy mindkét szem látónyílása beszűkül, ami esztétikai és funkcionális kellemetlenségeket okoz.
Az amblyopia egy látásprobléma, amely a köznyelvben „lusta szem” néven ismert. Ez az állapot az egyik vagy mindkét szemen előfordulhat, és a tanulmányok szerint a lakosság körülbelül 3%-a szenved ebben a szembetegségben.
A „száraz szem” vagy „fáradt szem” érzése az orvosi szakkifejezésekben „száraz keratoconjunctivitis” vagy „xerophthalmia” néven fordul elő, és a könnyfilm működési zavarára utal.
A kancsalság, más néven „szemtengelyferdülés” az a szemészeti betegség, amikor a szemtengelyek nem egy vonalban helyezkednek el. Ezáltal a két szem különböző irányba tekint egy fix pont nézésekor.
A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Felnőtteknél, gyermekeknél és csecsemőknél egyaránt előfordulhat.
A jégárpa a felső vagy alsó szemhéj gyulladásában nyilvánul meg. Ez az egyik leggyakoribb szemészeti állapot, és akkor fordul elő, ha a szem faggyúmirigyeinek kiválasztása elzáródik. A jégárpa „chalazion” néven is előfordulhat.
A makuladegeneráció a makula és ezáltal a központi látás minőségének romlásával jár. Ez a betegség nem érinti a perifériás látást, így nem vezethet teljes vaksághoz.
A távollátás befolyásolja a közeli tárgyak látását. Lehet, hogy a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közelebbi tárgyak, akár egy könyvben lévő szavak is, általában nem fókuszálhatók. A távollátás akkor fordul elő, amikor a szem nem fókuszálja megfelelően a fényt a retinára (a szem hátsó részén lévő fényérzékeny rétegre).
A rövidlátás egy olyan állapot, amely a fénytörési hibák kategóriájába tartozik (az asztigmatizmussal és a távollátással együtt). Általánosságban a rövidlátás homályos távoli látásként jelentkezik, míg a közellátás nem okoz problémát.
Az asztigmatizmus a rövidlátáshoz és a távollátáshoz hasonlóan fénytörési hiba. Általánosságban elmondható, hogy a rendellenesség a tárgyak, felületek távolságától függetlenül homályos, elmosódott látásban nyilvánul meg.
A presbyopia az életkorral összefüggő rendellenesség, amelyet a közelre való látás csökkenése jellemez. Általában 40 éves kor körül jelentkezik.
A szürkehályog egy gyakori szemészeti megbetegedés, amely a látás fokozatos elvesztését okozza a lencse átlátszóságának csökkenése miatt. Tanulmányok szerint a lakosság mintegy 50%-a veszíti el látását ennek az állapotnak köszönhetően.