Kiemelt információk
- Azoknak a személyeknek a 47%-a, akik valamilyen látáskorrekciót viselnek, azt mondják, hogy még mindig nem látnak jól.
- A személyeknek csak egynegyede ismeri az olyan súlyos szembetegségek tüneteit, mint a zöldhályog vagy a szürkehályog.
- A személyeknek a 73%-a nincs tisztában a dioptriák csökkentésére szolgáló lézeres műtétek sikerességének arányával.
2022-ben már 2 éve, hogy a legtöbb terület a világjárvány miatt online költözött. Más szóval az „otthonról végzett munka” és az online oktatás lett az új szemet gyönyörködtető eszköz, nem beszélve a szokásos szórakoztató tevékenységekről, amelyek már eddig is jelen voltak mindenki életében.
A Szemorvosok Szövetségének tanulmánya szerint az online oktatás akár hússzorosára is növelte a gyerekek által már most is a képernyők előtt töltött időt. Emellett azt is megállapítják, hogy 2050-re a világ népességének fele rövidlátóvá válhat. Más szóval, a következő 30 évben körülbelül 5 milliárd embernek lesznek látásproblémái.
A tanulmány célja, hogy elemezze a romániai emberek szemészeti tudatossági szintjét. Először is azt szerettük volna megtudni, hogy hányan viselnek valamilyen látáskorrekciós eszközt. A válaszokból kiderült, hogy a személyek többsége: 51% – szemüveget és 6% – kontaktlencsét visel.
Az adatokból az is kiderül, hogy a romániai emberek több mint fele (52%) nem szokott megelőző szűrővizsgálatokra járni: 29% csak akkor gondolkodik el a vizsgálaton, ha már rosszabbul lát, 14% pedig különböző tünetek (fejfájás, szemszárazság, rosszullét) jelentkezésekor kér időpontot az orvoshoz. Sőt, 9% azt állítja, hogy még soha nem járt orvosnál.
A látáskorrekciót viselők 47%-a azt állítja, hogy nem lát jól.
A tünetek fel nem ismerésének, a túl ritkán vagy túl későn elvégzett szemészeti ellenőrzéseknek, a szakorvos felkeresésétől való vonakodásnak, valamint a kezelések és beavatkozások elhalasztásának számos oka van, ezek közül az egyik a tájékoztatás hiánya. Ennek hosszú távon erős negatív hatása van.
A megelőzés már fiatal korban elkezdődik. A szakértők azt javasolják, hogy a gyermek 3 éves koráig legalább egyszer keressen fel szemorvost. A felnőtteknek is el kell menniük a megelőző szemészeti vizsgálatokra. Így, ha egészségügyi problémák merülnek fel, azokat korán fel lehet fedezni és kezelni lehet, mielőtt a szem egészsége romlana.
A válaszok azonban azt mutatják, hogy a felnőttek nem fordítanak elég figyelmet a megelőző vizsgálatokra: a személyek 43%-a mondta azt, hogy az elmúlt évben nem volt szemészeti vizsgálaton. Ennél is aggasztóbb az a tény, hogy a válaszadók 10%-a, akik azt mondják, hogy szemüveget kellene viselniük, nem viselnek szemüveget.
A Comparitech tanulmánya a képernyők előtt töltött átlagos időt vizsgálta. Az adatok azt mutatják, hogy egy átlagos személy 7 óra 9 percet tölt. Ezen adatok ellenére a személyeknek csak 14%-a mondja azt, hogy képernyővédő szemüveget visel.
Ráadásul azok 47%-a, akik mégis viselnek valamilyen látáskorrekciót, nem lát jól, ami annak a jele, hogy a választott szemüveg vagy lencse már nem megfelelő. Közülük 73% nem is jár rendszeresen szemorvoshoz ellenőrzésre, ami miatt a dioptriák száma növekedhet, és romolhat a látás minősége.
A személyeknek csak egynegyede ismeri a súlyos szembetegségek, például a zöldhályog vagy a szürkehályog tüneteit.
A tünetek megfigyelése elengedhetetlen a látásproblémák megelőzéséhez és korai kezeléséhez. A személyek által leginkább ismert tünetek a homályos látás (79%), a fényérzékenység (61%), a kettős látás (50%) és a gyakori könnyezés (51%).
A súlyos állapotok esetében az adatok azt mutatják, hogy a személyek nem ismerik a súlyos szembetegségek tüneteit. Az alagútlátást, amely a szürkehályog egyik tünete, a válaszadóknak csak 23%-a említette a szembetegség tüneteként. A szürkehályog abban is megnyilvánul, hogy fényes foltok körül halófényt látnak, és ezt a személyeknek csak 25%-a tartja a súlyos szembetegség tünetének.
A szemhéj-remegést okozhatja az elsődleges zöldhályog, és ezt a személyeknek csak 24%-a hozza összefüggésbe látásproblémával. Ezenkívül egy másik tünet, amely több szemészeti betegséggel is összefüggésbe hozható, a hányinger, és ezt a válaszadóknak csak 14%-a azonosítja ilyenként.
A lakosság tájékoztatása a szemproblémákról, valamint a megelőzés és kezelés módszereiről elengedhetetlen, különösen 40 éves kor után.
„40 éves kor után a szemészeti ellenőrzések nagyon fontosak. Ebben a korban már megjelenik a presbyopia, és más, súlyosabb szembetegségek is felismerhetők, mint például a zöldhályog, a szürkehályog (amely a 60 év felettiek 70%-ánál jelentkezik), vagy akár olyan degeneratív állapotok, mint a retinopátia vagy a makuladegeneráció. Ezek közül a szürkehályog az egyetlen, amely műtéttel kezelhető és gyógyítható. Ez lenne a „szerencsés” eset, hogy úgy mondjam. A többi olyan állapot, amely progresszív komponenssel rendelkezik, és ha nem kezelik, visszafordíthatatlan látásvesztéshez vezethet. Ezeknek az állapotoknak a korai diagnózisa alapvető fontosságú. A kezelési lehetőségeket gyakran a betegség lefolyása korlátozza.”
Dr. Holhoș Teodor, szemészsebész
A személyek háromnegyede nem tudja, hogy a dioptriák csökkentésére szolgáló lézeres műtétek sikerességi aránya meghaladja a 90%-ot.
A fő okok, amiért a személyek elhalasztják vagy elkerülik a dioptria csökkentésére irányuló lézeres beavatkozásokat, a következők: túl magas ár (71%), a romániai technológiába vetett bizalom hiánya (31%) és a későbbi súlyos szövődményektől való félelem (28%). 14% továbbá azt állítja, hogy nincs elég idejük a kórházi tartózkodásra és a felépülésre.
A kérdőívből kapott adatok azt mutatják, hogy a személyek nincsenek tisztában a rendelkezésre álló technológia teljesítményével, a beavatkozások időtartamával és a gyógyulási időszakkal, ami arra készteti őket, hogy elhalasszák ezeket a beavatkozásokat.
Az eredmények szerint a személyek 79%-a úgy véli, hogy egy vagy több napos kórházi beutalásra van szükség, holott az igazság az, hogy a lézeres dioptriacsökkentő műtéteket ambulánsan végzik. Ráadásul az olyan fejlett technológiákkal, mint a SMILE PRO, egy ilyen beavatkozás mindössze 7 másodpercet vesz igénybe szemenként, és ezt a személyeknek csak 3%-a tudja.
A lábadozási időszakot is akadályozó tényezőnek tekintik a lézeres műtétre szorulók. A felmérésben részt vevők 43%-a úgy véli, hogy a mindennapi tevékenységeket csak egy héttel a műtét után lehet folytatni, 20%-uk pedig csak egy hónap múlva. Valójában a páciensek a műtétet követően körülbelül 24-72 óra elteltével folytathatják mindennapi életüket, ami ismét a szemészeti technológia fejlődésének és innovációjának köszönhető.
A személyek azt sem tudják, hogy mennyire sikeresek ezek a műtétek. A lézeres dioptriacsökkentés sikerességi aránya több mint 90%, ezt a tényt a felmérésben részt vevőknek csak 27%-a ismeri.
Módszer
Ebben a tanulmányban a Dr. Holhoș szemészeti hálózat elemezte a romániaiak szemészetre vonatkozó információszintjét: megelőzés, tünetek, betegségek, kezelések és a jelenleg forgalomban lévő technológiák. Ehhez egy kérdőíves felmérést végeztek, és a kapott 300 választ valós adatokkal összevetve elemezték, amelyeket a terület szakemberei ellenőriztek.